2018. július 31., kedd

Simon Sinek, David Mead, Peter Docker: Találd meg a miérted!

Simon Sinek – David Mead – Peter Docker: Találd meg a miérted!
Budapest, HVG K. Zrt., 2018. 272 p.
Raktári jelzet: E 009940

Simon Sinek Kezdj a miérttel! című TED-előadása és könyve után két kollégájával elkészítették a miért megtalálásának gyakorlati útmutatóját. A Találd meg a miérted! című könyv nem csak a saját és a csapat/vállalat miértjének megtalálásában segít, hanem az útkeresésben segítőként résztvevőket is támogatja példákkal teli folyamatleírásaiban. A leírásokon kívül felfedezhetjük, hogy az eddigi módszereink miért nem voltak hatással a csapatszellemünkre, vagy hogy a közös miért keresése mitől kitűnő csapatépítő eszköz.

A szöveg több helyen is visszautal a Kezdj a miérttel! című könyvre, azonban a Találd meg a miérted! önállóan is megállja a helyét az önfejlesztő és csapatépítő könyvek között. Ha javítani szeretnénk a munka hozzáállásunkhoz vagy vezetőként szeretnénk elősegíteni a csapatunk összekovácsolódását, ezzel a könyvvel nem nyúlhatunk mellé.

P.G.

A könyvtárban itt található.

2018. július 30., hétfő

Kádas Kálmán (1908. július 30. – 1985. március 17.)

110 évvel ezelőtt (július 30.) született Kádas Kálmán gépészmérnök, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár.

A váci gimnáziumban tett jeles érettségi vizsgát, ahol a matematikát és a fizikát Öveges József professzor szerettette meg vele. A gimnázium elvégzése után a JME-n tanult, ahol 1930-ban fejezte be gépészmérnöki tanulmányait jeles eredménnyel. 1932-ben ugyanitt abszolválta a közgazdasági szakot. 1936-ban szerzett közgazdasági doktori fokozatot. Egyetemi évei alatt Heller Farkas gyakorolta rá a legnagyobb hatást.
Első tanulmánya 1935-ben jelent meg a Közgazdasági Szemlében. A JNMGE kinevezte adjunktussá, majd 1942-ben intézeti tanárrá. 1941-ben megjelent munkája, az Áralakulások és a piaci egyensúly, amelyhez Heller Farkas írt előszót, 1942-ben elnyerte az MTA nívódíját. 1943-ban magántanári képesítést szerzett a JNMGE KTK-n A termelés egzakt gazdasági törvényei tárgykörből, ahol 1948-ig oktatott.
1940 és 1950 között a KSH szakértőjeként tevékenykedett. Kutatócsoportot vezetett az Iparstatisztikai Főosztályon, számításokat végzett a papírgyártás, a vas- és fémipar, illetve a gépgyártás iparágaiban. Habár munkahelyet váltott, és nyugdíjazásáig nem dolgozott többé a KSH-ban, kapcsolatát élete végéig fenntartotta a hivatallal.

A BME-n 1971-ig tanszékvezető, majd 1971 és 1974 között az ágazati gazdaságtani tanszékcsoport vezetője volt, 1974-től 1976-ig pedig a közlekedéstechnikai és szervezési intézeti igazgatóhelyettes posztját töltötte be. Ezt követően, 1980-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig, a Közlekedés- és Vállalatgazdaságtani Osztályt és a BME Közlekedésgazdaságtan Tanszékét irányította. Magyarországon a Gazdaság, a Közlekedéstudományi Szemle, a Statisztikai Szemle, a Szigma és a Városi Közlekedés című szaklapoknak volt szerkesztőbizottsági tagja, külföldön pedig 1969 és 1978 között az Environment and Planning (London) és a 1970-től 1981-ig Regional and Urban Economics (Amszterdam) című folyóiratoknak.
Kiváló angol- és némettudásának köszönhetően tizenhárom országban jelentek meg tanulmányai, előadásai. 1971-ben a Müncheni Műszaki Egyetem vendégprofesszoraként dolgozott, 1972-ben pedig az Osztrák Közlekedéstudományi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1974-ben tagságot nyert az ASA senior tagjai közé.

Elkötelezett tanárként úgy vélte, életművének folytatói tanítványai lehetnek. 1961-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa, 1974-ben pedig a műszaki tudományok doktora címet. Hat aspiránst készített fel a kandidátusi fokozat elnyerésére, és több mint negyven akadémiai doktori, kandidátusi értekezés hivatalos bírálója volt. Félévszázados oktatói pályafutása során összesen mintegy harmincezer hallgatót oktatott. Aktív résztvevője volt a statisztikai tudományos konferenciáknak, tanácskozásoknak, és támogatta a statisztikai kutatások terén tevékenykedők munkáját. 1945-től az MKT főtitkára, 1949 és 1951 között pedig igazgatója volt. 1959-től 1976-ig az újjászervezett társaság alelnökeként működött. 1947 és 1951 között az MST főtitkára, 1946-tól az ES tagja volt. Ezenfelül kilenc akadémiai bizottságnak volt tagja (többek között 1967-től az MTA Statisztikai Bizottságának és 1975-től a MTA Jövőkutatási Bizottságának), több bizottság alelnöki posztját is betöltötte.

Műszaki érdeklődésének köszönhetően munkásságában az egzakt gazdaságvizsgálati módszerek kerültek előtérbe. Az 1930-as és 1940-es években fő kutatási területe az áralakulás ökonometriai modellezése, a piaci egyensúly vizsgálata volt. Kiemelte, hogy az árpolitika csak része lehet az állam egész gazdaságpolitikájának, felhívta a figyelmet a kölcsönös összefüggések szerepére. A termeléseredmények becslése terén úttörő munkát végzett, Magyarországon elsőként alkalmazta (és egészítette ki) az iparban a termelés gazdasági törvényeire a Cobb–Douglas függvényt.
Az elsők között figyelt fel az ökonometria eredményeire, Az ökonometriai kutatás célkitűzései és módszerei című tanulmányában e kutatási irány lehetőségeit ismertette. Közgazdaságtan című művében a Műegyetemen tartott előadásait összegzi.
Maradandó érdemeket szerzett az ökonometria alkalmazásának úttörőjeként a közlekedés-gazdaságtan és a közlekedésstatisztika hazai kialakításában is.

Forrás: Farkas Balázs: Kádas Kálmán. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár 353–354 p.

Kép forrása: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=kadas

Szabó Tímea: Sportsorsok. 21 interjú magyar sportolókkal

Szabó Tímea: Sportsorsok. 21 interjú magyar sportolókkal
Kék Európa Stúdió, Budapest 2017. 271 p.
Raktári jelzet: 651457

„Ebben a könyvben szinte csak olyan sportolók szerepelnek, aki nem ismernek lehetetlent. Nos,… a szerző is éppen ilyen” – áll a kiadó szerzőről szóló rövid bevezetőjében.
Szabó Tímea újságíró, sportriporter, sportdiplomata, rádiós szerkesztő-műsorvezető és fotográfus könyve 21 magyar sportolóval, a Sportaréna című rádióműsorban készített interjúja alapján készült.

A fordulatos és izgalmas élettörténeteket tartalmazó fejezetek közül megemlítendő a Ki ölte meg Kennedyt?¸ a Szemtől szembe a cápával, a Halálugrás az életbe, vagy Aki utolérte Usain Boltot.

A kiadó mindazoknak ajánlja a könyvet, akik szívesen olvasnak sportolói élettörténeteket, akiket érdekelnek a sokszor mély és megindító, máskor vidám sztorik, és mindazoknak, akik mások nagy tetteiből szeretnének erőt és inspirációt meríteni.

BM

A könyvtárban itt található.

2018. július 29., vasárnap

Könyvtárunk nyári nyitvatartása

Júniustól július 27-ig a könyvtár a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemelt. Augusztus első két hetében csökkentett nyitvatartási idővel, de folyamatos raktári kiszolgálással várjuk látogatóinkat.

    2018. július 30. – augusztus 2. (hétfő–csütörtök): 9 és 17 óra között
    2018. augusztus 3. (péntek): 8 és 16 óra között
    2018. augusztus 6–9. (hétfő–csütörtök): 9 és 17 óra között
    2018. augusztus 10. (péntek): 8 és 16 óra között

Könyvtárunk 2018. augusztus 13-a és augusztus 31-e között zárva tart. Szeptember 3-ától (hétfőtől) a szokásos nyitvatartási rend szerint várjuk olvasóinkat.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kölcsönzési idő e-mailen, telefonon vagy az online katalóguson keresztül történő meghosszabbítása a zárás ideje alatt is lehetséges.

KSH Könyvtár

Bartalis János: A mezők áldása

Bartalis János: A mezők áldása: Bartalis János összes versei
Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár 1943. 324 p.

Illetve ugyanezekkel a megjelenési adatokkal "Bartalis János összes versei: a mezők áldása" címen is.

A két kötet könyvtárunkban helyben olvasható.

Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő.
Apáczai Csere János falujában született, s mint korán anya nélkül maradt gyermek nehezen emelkedett ki a paraszti világ kötöttségéből, apja nem akarta városi iskolába engedni. A hosszúfalusi polgári iskola elvégzése után mégis Kolozsvárra került a tanítóképzőbe, később Budapesten a tanárképzőt is elvégezte, de nem tanügyi pályára készült; tanítói képesítésével klinikai tisztviselői állást vállalt, hogy Kolozsvárt maradhasson, s drámaírói terveit megvalósíthassa.
A hírnévhez az I. világháború borzalmas frontélményei után nyugalmas békét, természeti idillt hozó falusi éveken át vezetett az út. 1920 és 1933 között a Dés melletti Alsókosályon felesége földjén gazdálkodott. Ezalatt, 1925-ben írta hozzá versét Szentimrei Jenő Jó estét Bartalis! címmel, s jelent meg első verskötete, a Hajh, rózsafa (1926), s nyomában olyan méltatások sora, mint Kosztolányié, Németh Lászlóé, Gaál Gáboré. „Bartalis János költő” – jelenti ki Kosztolányi a Nyugatban, és ítéletét az újszerűen ható természetes egyszerűség dicséretével támasztja alá: „Sehol a közelmúlt avas formanyelve, a nagyzoló, világmegváltó álromantika, a fontoskodás, a hetvenkedő, mellét verdeső öntetszelgés.”
Ott van a Helikon írói közösség alapítói között. 1929-től a Kemény Zsigmond Társaság tagja. 1933-tól 1941-ig Ráckevén, Pilisvörösváron, Kiskőrösön tanított, 1941-től 1959-ig a kolozsvári Egyetemi Könyvtár, ill. a Bolyai Tudományegyetem könyvtárosa. 1945-54: a teljes költői hallgatás évei, baráti biztatások azonban ismét versre hangolják, a következő évben pedig kinyomtatják válogatott verseit. Lírája aztán töretlen volt, szakmai és hivatalos elismerés övezte.

2018. július 27., péntek

Soman Chainani: Jók és rosszak iskolája – Jótett helyébe

Soman Chainani: Jók és rosszak iskolája – Jótett helyébe
Twister Media Kft., Budapest 2017. 766 p.
Raktári jelzet: 646027

Üdv a Jók és rosszak iskolájában (NAGY betűvel, mert itt csak a LEGEK fordulhatnak meg), ahol rajtad múlik, hogy gonosz boszorkány, tündér-keresztanya, koronás fő vagy aljas haramia leszel – illetve elvarázsolt hintó vagy beszélő létra (de ez kisbetűs rész, úgysem olvassa el senki). A jövő meséinek jó és rossz szereplői itt tanulnák ki mesterségüket, de egy csontmadár két mihaszna lányt dob be az ablakon, akik felrúgnak minden szabályt.

Leányzóink egy könyvben szerepelnek (micsoda fordulat!), de ezt nem hajlandók tudomásul venni, és ennek katasztrófa lesz a vége. Szerintük nem mások határozzák meg, kik vagyunk valójában. De kinek van igaza? Ha a saját fejük után mennek, „boldogan élhetnek, amíg...”, de ezzel veszélybe sodorják mások életét.

Előretekintve:
– Eddig három kötetet fordítottak le magyarra, de egy éven belül kiadják az ötödik részt angolul.
– Ősszel jön magyarul a Miheztartási kézikönyv, avagy az iskolai viselkedési kódex.
– Pár éve már tervben van az élőszereplős film.

CsT.

A könyvtárban itt található.

1. kötet:
Soman Chainani: Jók és rosszak iskolája
Twister Media Kft., Budapest 2015. 583 p.

Raktári jelzet: 634574

A könyvtárban itt található.










2. kötet:
Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek
Twister Media Kft., Budapest 2016. 542 p.

Raktári jelzet: 640050

A könyvtárban itt található.

2018. július 26., csütörtök

Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon. Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán.

Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon. Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017. 603. p.
Raktári jelzet: E 008274

Az alábbi kötetet a II. világháború, a harcászat és különösen a páncélos-hadviselés iránt érdeklődőknek ajánljuk. A szerző 2002-ben megjelent, hasonló munkájával (Páncélosok a Tiszántúlon) párhuzamba állítható mű segítségével végigkísérhetjük az utolsó német „nagy offenzíva”, a „Frühlingserwachen” hadművelet alakulását, még pedig napi szintű bontásban. A rendkívüli részletességű, orosz levéltári és szakirodalmi források, valamint a legújabb német memoárok felhasználásával készült kötet e mellett tárgyalja a szembenálló felek erejének harcértékét, az elszenvedett páncélosveszteségeket és a repülőcsapatok páncélosok elleni eredményességét is. De olyan, érdekesebbnél érdekesebb kérdésekre is választ kaphatunk, hogy vajon hogyan boldogultak az amerikai gyártmányú M4A2 Sherman harckocsik szovjet személyzettel a német Panther közepes és Tiger B nehézharckocsikkal szemben vagy, hogy mennyire volt sikeres a szovjetek Bécs felé indított támadó hadművelete.

HB

A könyvtárban itt található.

Simonovics Ildikó – Valuch Tibor (szerk.): Öltöztessük fel az országot! Divat és öltözködés a szocializmusban

Simonovics Ildikó – Valuch Tibor (szerk.): Öltöztessük fel az országot! Divat és öltözködés a szocializmusban
Argumentum Kiadó – Budapesti Történeti Múzeum – 1956-os Intézet, Budapest 2009. 293 p.
Raktári jelzet: 768283

A színes és fekete-fehér fotókkal bőségesen illusztrált könyv három nagyobb részre osztva mutatja be a szerzők által írt tanulmányokat. Az első fejezet a Divat és ideológia címet viseli, és bemutatja, hogyan viszonyult a szocializmus intézménye a divathoz, milyen volt a divattervezők képzése az országban 1945 és 1983 között, de azt is megtudhatjuk, milyen volt a rendszer elképzelése a divatról. A szerző az "Öltöztessük fel az országot!" – avagy divat szocialista módra című tanulmányban az „intézményi” struktúra bemutatásán keresztül világítja meg számunkra, hogyan távolodott el egymástól a divat és az öltözködés Magyarországon.
A kötet második fejezetében (Öltözködési és ruházkodási szokások) nyolc tanulmányon keresztül láthatunk bele a „nejlon otthonka”, a farmer és a munkásnők öltözködésének világába, vagy éppen az 1960-as, 1970-es évek falusi szépségápolásának világába.
A Kortárs szemmel címet viselő harmadik, egyben utolsó fejezet négy tanulmánya is izgalmas ismereteket tartogat az olvasónak, az egyik legérdekesebb talán A szocialista divat a valóságban, avagy hogyan lehet divatos egy pesti nő, ha semmit sem lehet kapni az üzletekben? címet viselő írás.

– brie –

A könyvtárban itt található.

A kötetben szereplő tanulmányok szerző szerinti betűrendben:
Agárdi Izabella: A "nejlon otthonka" - egy birodalom öröksége
Csipes Antal: Divattervezők képzése Magyarországon 1945-1983 között
Deés Enikő: A nagyüzem és a kreativitás
Djurdja Bartlett: Ideológia és viselet
F. Dózsa Katalin: A szocialista divat a valóságban, avagy hogyan lehet divatos egy pesti nő, ha semmit sem lehet kapni az üzletekben?
Hammer Ferenc: A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon
Juhász Katalin: "...A bőre őre..." Tisztálkodás és szépségápolás falun az 1960-as, 1970-es években
Kovács Valéria: A kulisszák mögött: divatélet az 1970-es, 1980-as években manöken szemmel
Majtényi György: Hagyománytisztelet, protokoll, etikett: az államszocialista elit öltözködése
Medvedev Katalin: Divat és "bűnözés" az 50-es, 60-as években Magyarországon
Simonovics Ildikó: "Öltöztessük fel az országot!" – avagy divat szocialista módra
Szapu Magda: A fiatalok önazonosító és megkülönböztető jelei, szimbólimai az öltözködésben
Tóth Eszter Zsófia: Munkásnők öltözködése a szocialista időszakban életútinterjúk alapján
Valuch Tibor: A városi öltözködés változásai Magyarországon 1948-2000
Vámos Magda: Divat a szocializmusban
Zanin Éva: Divat, ideológia, diktatúra
Zsolt Péter: A szocializmus esete a divattal

2018. július 25., szerda

Juhászné Miklós Judit kiállítása könyvtárunkban

Kedves Olvasóink!

2018. augusztus 10-ig tekinthető meg Juhászné Miklós Judit „Bejáratok” című kiállítása könyvtárunk folyosóján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Helyszín: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.


Bódy Zsombor – Horváth Sándor – Valuch Tibor (szerk.): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára

Bódy Zsombor – Horváth Sándor – Valuch Tibor (szerk.): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára
Argumentum Kiadó, Budapest 2010. 585 p.
Raktári jelzet: 772054

Gyáni Gábor történész 1950. július 14-én született Hódmezővásárhelyen. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A Hajnal István Kör alapítója. Az ő tiszteletére állították össze a szerkesztők 2010-ben ezt a tanulmánykötetet. A történész tisztelői által írt tanulmányokat öt nagyobb csoportra osztották a szerkesztők, ezek a Histográfia, módszer; az Emberek, identitások; Társadalmi rétegek, csoportok; Emlékezetek illetve a Város.

Több kedvencet is avattam a tanulmányok közül, az egyik Mátay Mónika: Egy nődandy karrierje: képek Batthyány Apraxin Júlia életéből, de ugyanígy tetszett egyik kedvenc történészem, Tóth Eszter Zsófia írása is, amelynek címe: A Manci és Franciska – a cselédlányból munkásasszony vagy rendőr lesz? A városi cselédek imázsai a szocialista időszakban.
Kiemelnék még két tanulmányt a kötetben szereplők közül:
Megfogott Valuch Tibor„Szegény ember vízzel főz…” Adalékok a magyarországi szegénység történetéhez a XX. század második felében című munkája, de feldobta a napomat a Kis színes (Borzalmas történet az emberhúson hízott deákpárti hentesről avagy a stáczió-utczai vérfürdő-intézet titkai) című Szabó Dániel-tanulmány is.

Ajánlom a kötetet a társadalomtörténet iránt érdeklődő minden olvasónknak.

– brie –

A könyvtárban itt található.

2018. július 24., kedd

Károlyi Amy (1909. július 24. – 2003. május 29.)

Károlyi Amy (eredeti neve: Károlyi Mária) 1909. július 24-én született Budapesten, itt is hunyt el 2003. májusában. József Attila-díjas magyar költő, műfordító. Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.

Értelmiségi családban nevelkedett, édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, s a családi élet, a három gyerek gondja véget vetett művészi pályájának.
Károlyi Amy a Bajza utcai polgári iskola történelem, magyar és német tanára volt, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. 1939-ben jelent meg első verse a Magyar Csillagban, 1940-ben pedig már Babits Mihály közölte le verseit a Nyugatban.
A háború után a magyar rádióban dolgozott, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa is volt. 1948-ban lett Weöres Sándor felesége - írói neve ekkor a Károlyi-Weöres Mária volt -, harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott.

Műfordítóként angol, német, francia lírát fordított, "Vonzások és viszonzások" címmel jelent meg kötete válogatott műfordításaiból. Írt esszéket, visszaemlékezéseket is.
1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

A Weöres Sándor és Károlyi Amy 1946-ban egy temetőben randevúztak először. Beszélgetés közben rájuk esteledett, a temető kapuját bezárták. Amikor reggel végre kiengedték őket, már tudták, hogy össze fognak házasodni.
A házasság hírét Weöres barátai részéről nem fogadta osztatlan lelkesedés. „Amikor férjhez mentem Sanyihoz, az valahogy az irodalmi életnek nem tetszett. Ariel meg Puck ne házasodjon meg, ugyan ki az, aki őt elkanyarta, ilyen hangulat volt” – írta később Károlyi Amy. A feleségnek nem lehetett könnyű: nehéz egy olyan gyereklelkű felnőttel élni, aki a költészeten kívül semmit nem vesz komolyan. Amyra maradtak az evilági dolgok, a mindennapi szükségletek biztosítása, a pénz beosztása, és persze a korlátok felállítása. Korlátokra szükség volt, hiszen Weöres szeretett inni, s Károlyi Amy egész későbbi életét meghatározta, hogy megóvja férjét az alkohollal való kalandoktól. Barátjuk, Lator László szerint „ha nem jön Amy, Weöres Sándor az árokparton halt volna meg harmincvalahány éves korában."

Kötetei:
A kislány, aki fütyülni tudott (mese, 1941)
Cili cica kalandjai (verses, képeskönyv, 1946)
Körhinta (mesék, 1947)
Szegezzetek a földhöz, csillagok (versek, 1947)
Holdistennő (versk, 1957)
Tik-Tak (verses képeskönyv, 1957)
Tarka forgó (gyermekköny, 1958)
A harmadik ház (versek, 1965)
Anti-mennyország (1969)
-talan, -telen (összegyűjtött versek, 1972)
Pakli kártya (versek, 1974)
Hetedhét ország (gyermekkönyv, Weöres Sándorral, 1975)
Kulcslyuk-líra (versek, prózák, 1977)
A nyúl feje (versek, 1979)
Két kis bunda bandukol (versek, 1980)
Vers és napló (versek, 1981)
Nincs út Avilába (versek, 1982)
Születésem története (visszaemlékezések, tanulmányok, 1984)
Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben (Moldován Domokossal, 1985)
A szobrok elindulnak (versek, 1986)
Egy marék por (versek, prózák, 1988)
Bezárt ház (versek, 1989)
Requiem élőkért (versek, 1990)
Mindenért mindent (versek, 1992)
Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve, 1947-1948; szerk., előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1993
A tű foka (versek, 1996)
A lét határa (versek, 1997)
Euridiké hallgatása (versek, 1997)
Látkép visszafelé (2000)
Hazatérés. Válogatott versek; vál., szerk. Steinert Ágota; Argumentum, Bp., 2004
XX. századi zsoltár; összeáll. Steinert Ágota; Tericum, Bp., 2009

Műfordításai:
Vonzások és viszonzások (válogatott műfordítások, 1975)
Emily Dickinson válogatott írásai (1978)
Han-san: A bölcs vigyor (versek, 1997)

FOTO: FORTEPAN / Németh László Társaság adományozó

Források:
Károlyi Amy https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rolyi_Amy
Károlyi Amy http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/k/i006276.htm
Weöres Sándor és Károlyi Amy házassága https://www.hallottad.hu/cikkek/weores-sandor-es-karolyi-amy-hazassaga
Károlyi Amy http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/02/267.html

– brie –

2018. július 23., hétfő

Hídvégi Tibor: Civilizációs betegségek. A leggyakoribb népbetegségek megelőzése

Hídvégi Tibor: Civilizációs betegségek. A leggyakoribb népbetegségek megelőzése
SpringerMed Kiadó, Budapest 2017. 202 p.

Raktári jelzet: E 009952

A Hídvégi Tibor szerkesztésében tavaly megjelent kötet anyaga három nagyobb részre osztható: az első részben Hídvégi Tibor és Horváth Ildikó négy fejezetben ismertet olyan betegségeket, mint a szív- és érrendszeri illetve a daganatos betegségek, a COPD vagy a cukorbetegség – statisztikai adatok fényében. A második részben a megelőzés lehetőségeiről van szó, amilyen a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzásmentes élet; de a szerzők felhívják a figyelmet a lakossági szűrővizsgálatok és a védőoltások fontosságára – és a rehabilitációs kezelésekre, amelyek a betegségek rosszabbodásának megelőzési lehetőségei.
A kötet harmadik részében hasznos információkat kap az olvasó; mint például a kötet megírásánál felhasznált irodalom, a COPD-teszt vagy éppen a dohányzásleszokást segítő centrumok listája.

– brie –

A könyvtárban itt található.

2018. július 20., péntek

John Sykes: 111 különleges hely – London

John Sykes: 111 különleges hely – London
Kossuth Kiadó, Budapest, cop. 2018. 230 p.
Raktári jelzet: 651993

A 111 különleges hely sorozatban jelent meg a London ihlette gyűjtés, mely pontosan 112 mínusz 1 érdekes helyet mutat be. A szerző szándéka az volt e könyv elkészítésével, hogy azokat az épületeket, kerteket, hidakat, pubokat és más, különleges helyeket mutassa be, melyeket talán kevesen ismernek, pedig történetük miatt megérdemlik, hogy szélesebb körben szerezzenek róluk tudomást az emberek. Ez az útikönyv nem a tipikus turistalátványosságokat gyűjti csokorba, hanem London „rejtett kincseit”.
Mindenki számára érdekes olvasmány lehet: annak is, aki már járt az angol fővárosban, és annak is, aki még csak tervezi az utazást. És miután Londont felfedeztük, ihletet gyűjthetünk a következő úticélunk kiválasztásához a sorozat további köteteiből…

SzK

A könyvtárban itt található.

2018. július 19., csütörtök

Guzel Jahina: Zulejka kinyitja a szemét


Guzel Jahina: Zulejka kinyitja a szemét
Európa Kiadó, Budapest, 2017, 515 p.
Raktári jelzet: 644587

A oroszországi tatár, kortárs írónő első regénye egy fiatalasszony életének két évtizedét mutatja be. Zulejka egy kis tatár faluban él kegyetlen férjével és parancsolgató anyósával. Az eddig sem idilli élete még rosszabbra fordul, mikor a terményeik rekvirálására, és kitelepítésükre kirendelt vörös katonák férjét egy szóváltás után lelövik. Vak anyósát a katonák ott hagyják, így Zulejka egyedül kerül a száműzöttek közé, akik hosszas menetelés, majd vonatút során megfogyatkozott számban érkeznek meg Szibériába. A nemzetiségileg, vallásilag, és társadalmi státuszt tekintve is rendkívül vegyes társaság végül gyökeret ver az Angara folyó partján, ahol minden nap meg kell küzdeniük a túlélésért. Ebben a zord környezetben teljesedik ki Zulejka élete; itt születik meg fia, itt lesz szerelmes és vív ki magának méltó pozíciót a helyi közösségben. Guzel Jahina regénye a történelmi helyzet részletes leírása, és az e mögött megbújó emberi sorsok árnyalt bemutatása miatt is színvonalas mű.

R.B.

A könyvtárban itt található.

Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket

Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket
Európa Kiadó, Budapest 2018. 353 p.
Raktári jelzet: 651522

Hargitai Miklós regényének cselekménye két számon fut, de természetesen a kötet végén összeérnek, és megmagyaráznak mindent.
Az első fejezet elolvasása után az első reakcióm ez volt: Aztakutyafáját! Igen, így hatott rám már az első fejezet is, és a többiben sem csalódtam. Régen olvastam ennyire izgalmas, kortárs regényt. Kortárs volt, de mégsem a teljes apátia, depresszió jellemezte, ami jónéhány magyar kortárs regény sajátja, és ami miatt nem is olvasok – sajnos – túl sok kortárs magyar kötetet.

A regény egyik szála a jelenben játszódik, ahogyan a pap munkája végzése közben a híveivel találkozik, beszélget. A másik szál a múltba visz, a pap fiatalkorába, és lassan megértjük a két szál hogyan is ér össze, hogyan találkozik egymással.
A könyv nemcsak szórakoztat, de gondolkodni valót is ad az olvasónak. Az ilyen könyveket szeretem.


– brie –


A könyvtárban itt található.