2018. július 12., csütörtök

Schneller Károly (1893. július 12. –1953. december 10.)

125 évvel ezelőtt  (július 12.) született Schneller Károly jogász, statisztikus, egyetemi tanár.

Apja Schneller István teológiai igazgató, majd Kolozsváron és Szegeden egyetemi tanár, anyja Boór Melanie volt. Családja Pozsonyból Kolozsvárra költözött, Schneller Károly itt érettségizett. 1911-től az FJTE JÁK-on folytatta tanulmányait. Az I. világháborúban segédszolgálatos volt, ezért csak 1917-ben avatták az államtudományok doktorává. 1917–1918 folyamán állami ösztöndíjjal a bécsi egyetem hallgatója volt. 1918 decemberének végén Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának II. osztályú, 1919 végén I. osztályú statisztikai fogalmazójává nevezték ki. Munkája során iskolastatisztikai kérdésekkel, illetve a jóléti szerveknek nyújtott információs szolgálattal foglalkozott. 1920-ban a Miskolci Egyetemen a közgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika nyilvános rendkívüli tanára, 1922-ben rendes tanára lett. 1922-ben a szegedi FJTE-n statisztikából magántanári címet szerzett, majd 1933-ban a budapesti PPTE-n is magántanár lett. 1939-ben az FJTE-n a statisztika és a közgazdaságtan rendkívüli tanárává nevezték ki. 1940 és 1944 között a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött a kolozsvári FJTE-n. 1944-ben a kivonuló polgári közigazgatással együtt elhagyta Kolozsvárt. 1945-ben újjászervezte a jogi kart Szegeden. Az 1945–1946-os és az 1946–1947-es tanévben az SZTE ÁJK dékáni tisztét töltötte be, illetve 1945-től 1953-ig, haláláig ugyanott a statisztika nyilvános rendes tanáraként tevékenykedett. Miközben tanított, mind Kolozsvárott, mind később Szegeden szabadegyetemi előadássorozatot szervezett.
Tagja volt több tudományos és társadalmi szervezetnek, társaságnak. Sorai közt tudhatta többek között 1922-től az MST, 1931-től az OST és az Országos Statisztikai Vizsgabizottság. 1946-tól elnöke volt az MST Demográfiai Szakosztályának és az IUSSP Magyarország Csoportjának. Igazgatóválasztmányi tagja volt az MKT-nak, tagja a Magyar Társadalomtudományi Társulat választmányának és Tudományos Szakosztályának, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, a Magyar Családvédelmi Szövetségnek, a szegedi Alföldkutató Bizottság társadalomtudományi szakosztályának és a Magyar Külügyi Társaságnak. 1939-től a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesülete főtitkáraként, a II. világháború idején, 1941 és 1944 között pedig az erdélyi evangélikus egyházmegye felügyelőjeként működött.
Írásai zömmel a népességtudomány, a népességi statisztika és a népesedéspolitika kérdéseire összpontosítanak, azon belül pedig a városstatisztikával, a halandósági statisztikával, illetve regionális témákkal foglalkozott előszeretettel. Továbbfejlesztette a standardszámítás módszerét, újszerű népsűrűségi és termelésszínvonal-mérési arányszámokat dolgozott ki, továbbá foglalkozott a korrelációszámítás kérdéskörével.
1935 és 1936 folyamán szerkesztője volt a Miskolci Jogászélet című folyóiratnak. Több mint ötven munkája jelent meg, és több egyetemi jegyzet elkészítése fűződik a nevéhez, mindezek mellett pedig mintegy tucatnyi munkája maradt fenn kézirat formájában.

Forrás: Kovács Csaba: Schneller Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 619–620. p.


Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Schneller_K%C3%A1roly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése