2018. augusztus 31., péntek

Könyvek a daganatos betegségekről 1.

Gyurcsáné Kondrát Ilona: Daganatos betegek diétája: receptek és étkezési tanácsok
SpringMed Kiadó, [Budapest], 2012. 40 p.
Raktári jelzet: 613034


A SpringMed betegtájékoztató füzetek. Onkológia sorozat tagja ez a füzet, amely sok hasznos tanáccsal látja el az olvasókat, ezen kívül mintaétrendet is ad és viszonylag sok recepttel is ellátja az érdeklődőket.


A könyvtárban itt található.





[ford. Darnyik Dóra]: Amit a vesedaganatokról tudni kell
SpringMed Kiadó, [Budapest], cop. 2012. 40 p.
Raktári jelzet: 612556


Szintén a fentebb említett sorozat része ez a kiadvány. Alapos tájékoztatást ad a betegségről, a kockázati tényezőkről, a betegség stádiumairól, a táplálkozásról és az utókezelésről.

A SpringMed betegtájékoztató füzetek. Onkológia sorozat részeként az alábbi könyveket találják még meg könyvtárunkban:

Amit a prosztatarákról tudni kell
Amit az emlőrákról tudni kell
Daganatos betegek diétája

A könyvtárban itt található.

[szerk. Campos Jiménez Mária]: S.O.S. daganat!: párbeszéd a daganatos betegségekről
Oriold & Társai Kiadó, Budapest, 2014. 310 p.
Raktári jelzet: 795000

Interjúkötet daganatos betegségben érintettekkel.

A könyvtárban itt található.






Siddhartha Mukherjee: Betegségek betegsége: mindent a rákról
Libri Kiadó, Budapest, cop. 2013. 613 p.
Raktári jelzet: 785495

A könyvtárban itt található.









Igazvölgyi Katalin: A daganatos betegségek és kockázatuk csökkentése
SpringMed Kiadó, Budapest, cop. 2005. 159 p.
Raktári jelzet: 753901


A mű a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának támogatásával jelent meg.


A könyvtárban itt található.


Marie-Anne Mengeot – Tony Musu – Laurent Vogel: A foglalkozási eredetű rákos megbetegedések megelőzése: a munkahelyi egészség prioritása
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Budapest, 2015. 80 p.
Raktári jelzet: 855432

A könyvtárban itt található.

[... összeáll. Györke Judit]: Rákstatisztika a kezdetektől a huszadik század közepéig
Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002. XII, 219 p.
Raktári jelzet: I 001 B 6256

A könyvtárban itt található.

– brie –

Előző generác(z)iók talányos tárgyai

Előző generác(z)iók talányos tárgyai
Tandem Grafikai Stúdió, Budapest, [2018]. 127 p.
Raktári jelzet: 652882

„Lassan-lassan a háttérbe szorulnak, darabokra törnek, elhalványodnak, majd végleg eltűnnek öregedő emlékeink és emlékképeink. A sorozat könyvecskéi – a maguk lehetőségeivel – orvosolni szeretnék a gyakran méltánytalan feledést.” Az alábbi, a könyvből vett idézet pontosan megfogalmazza a Tandem Grafikai Stúdió Anno sorozatának mottóját. Legújabb könyvükben rég elfeledett, majd újra megtalált tárgyakat gyűjtöttek össze, és mutatnak be az olvasóknak. A tárgyakról méretarányos fotó látható, és legtöbbjükről részletes leírás is olvasható eredeti funkciójukról, származási helyükről. De akad néhány olyan tárgy is, amit a kiadvány készítőinek sem sikerült beazonosítani. Ezeket is az olvasók elé tárják, hátha valaki mégis ráismer, és megfejti a talányt: Mi ez?

SzK

A könyvtárban itt található.

Rendhagyó nyitvatartás

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy átalakítási munkálatok miatt a folyóirat-olvasó 2018. szeptember 3-a és szeptember 7-e között zárva tart. A raktárakból bekért folyóiratok a szakolvasókban vehetőek át. Szeptember 10-étől az alábbi nyitvatartással várjuk látogatóinkat:

Hétfő–csütörtök: 13 és 19 óra között
Péntek: 8 és 16 óra között

Köszönjük megértésüket!

KSH Könyvtár

2018. augusztus 30., csütörtök

Suzanne Vallières: Pszichotrükkök 9–12 éves korig – A prepubertás


Suzanne Vallières: Pszichotrükkök 912 éves korig – A prepubertás
Libri Kiadó, Budapest 2018. 239 p.
Raktári jelzet: 651088

A szülő hajlamos azt gondolni, hogy miután elsajátított néhány hasznos trükköt a szerzőnő korábbi kötetéből (Pszichotrükkök 6–9 éves korig), nyugodtan hátradőlhet. Ám ez sajnos vagy sem, nem ilyen egyszerű. Ugyanis 9 éves kor körül beköszönt a prepubertás kor, amely valójában sok tekintetben viharosabb, mint a kamaszkor – vélik a szakemberek. A gyermekek ilyenkor gyors és sokszor saját maguk számára is zavaros változásokon mennek keresztül. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a közösség, a technikai eszközök, a mobil, a chat, a számítógép. A könyvből szerencsére útmutatót kapunk arra nézve, hogy mennyi az annyi. Természetesen a szerző nem mondja meg számunkra percre pontosan, hogy mennyi időt játszhat a gyermek, hiszen ezt mindenki saját maga dönti el. És nincs ez másképp a többi kérdéssel kapcsolatban sem, amelyeket sorra vesz a könyvében. Olyan kényes témákat jár körül, mint a hazugság, az udvariatlanság és a tekintély elleni lázadás. Mind-mind jól ismert fogalmak a szülők előtt. A szerző ezekre a problémákra próbál közérthető nyelvezettel csokorba szedett receptgyűjteményt kínálni. Bízom benne, hogy hasznos szalmaszál nem csupán a gyakorló, hanem a leendő szülők számára is.

K.R.

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 29., szerda

Új szerzemények könyvtárunkban

Kedves Olvasóink!

Néhány frissen könyvtárunkba érkezett dokumentumunkra hívjuk most fel az érdeklődők figyelmét. A könyvek nagy része kölcsönözhető, akár már a szeptember 3-ai nyitás napján az olvasók rendelkezésére áll. A Migráció és politika Kelet-Ázsiában című kötet az olvasóteremben helyben használható.

KSH Könyvtár


Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete

Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Alexandra Kiadó, Budapest, cop. 2018. 285 p.
Raktári jelzet: E 010198

Az elsőkönyves svéd újságírónő, Sofia Lundberg története az emlékek hajóján imbolyog a régmúltba, majd vissza a jelenbe. Doris Alm gyermekkorában kapott címes füzetében számtalan név sorakozik, akikkel hosszú élete során találkozott; mára pedig csak az emlékek maradtak a boldog vagy éppen kínzó pillanatokról és a szívének kedves emberekről. Az egyetlen, aki kíváncsi lehet még az életére, az unokahúga, Jenny. Neki hagyja örökségként feljegyzéseit, melyek kilátástalan szegénységből, Stockholmból indulnak, majd az 1930-as évek párizsi divatvilágán és a második világháború megrázkódtatásain át vezetnek vissza a szülővárosba. Gyakori Skype-beszélgetéseik tartják a lelket az idős hölgyben a végtelenre nyúló várakozásban az idő múlására. A technika lehetővé teszi, hogy ne vesszenek el egymás számára, ahogy oly sok évvel ezelőtt ifjúkori szerelme, Allan eltűnt az életéből…

B.A.

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 28., kedd

100 éve született Papp Iván (1918–1982) festőművész, grafikus, tanár – Válogatás a művész alkotásaiból


100 éve született Papp Iván (1918–1982) festőművész, grafikus, tanár.

A kiállítást 2018. szeptember 3-án (hétfőn) 16.30-kor Papp András, a művész legidősebb gyermeke nyitja meg.
A kiállítás megtekinthető 2018. szeptember 3-ától szeptember 28-áig a könyvtár folyosóján.

Helyszín: KSH Könyvtár, Bibó István terem, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes.


E. K. Johnston: Ezer éjszaka

E. K. Johnston: Ezer éjszaka 
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest, cop. 2017. 300 p.
Raktári jelzet: E 007616

Lenyűgöző történet egy lányról, aki mert kockáztatni, és egy férfiról, akit rabul ejtettek. E. K. Johnston világában Az Ezeregyéjszaka meséi elevenedik meg, minden varázslatával és bűbájával.
A szerző lebilincselő leírásokkal tárja elénk a sivatag népének életét, szokásait és cselekedeteit. Mialatt apránként kibontakozik a cselekmény, egyre jobban magával ragadja az olvasót ebbe a gyönyörű mesevilágba, ahol nem minden az, aminek látszik, és ahol egyetlen lány képes változásokat hozni egy nemzet életébe.
Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnének elmerülni a mesék és a varázslatok birodalmában. Azoknak, akik hiszik, hogy egyetlen élet képes megváltoztatni száz másikat, és akik elég bátrak szembenézni a veszéllyel.

P.G.

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 27., hétfő

Nyíry István (1776. május 9. – 1838. augusztus 27.)

180 éve ezen a napon (augusztus 27.) hunyt el Nyíry István matematikus, természettudós, filozófiai író, az MTA rendes tagja.

Apja Nyíry István református prédikátor, az esperesi szék tanácsosa volt. Tanulmányait Sárospatakon kezdte, majd a német nyelv gyakorlása érdekében Lőcsén folytatta, végül a sárospataki református főiskolán fejezte be. 1796–1797-ben Kassán rajzolni és festeni tanult.
1797-től a sárospataki református főiskolán rajzot tanított. 1798-tól a kassai akadémián matematikai tanulmányokat folytatott, és Sárospatakon még ez évtől, 1798-tól a tiszta matézis, a mennyiségtan rendkívüli, 1806-tól pedig rendes tanára volt. A matematikai tanulmányok mellett a filozófia is vonzotta. Különösen Kant, Fichte és Schelling természetbölcseleti tanításaira fordított nagy figyelmet. 1810-től a természettudományi tanszéket vezette. Az akkori viszonyokhoz képest rendhagyó volt, hogy magyar nyelven is oktatott. 1822-ben a statisztika, a földrajz, a műtan és a neveléstudomány tanításával bízták meg. 1824-től a bölcseleti tanszéken tanított haláláig.
Az MTA első nagygyűlésén, 1831. február 17-én levelező, 1832. május 7-én rendes taggá választották a matematikai osztályba. 1836. szeptember 2-ától a filozófiai osztály rendes tagjává nevezték ki.
Tanulmányainak eredményeit részint kéziratban, részint nyomtatott dolgozataiban közölte. Kéziratban maradt műveit (A dynamica physica kezdete, 1811; Neveléstudomány, 1822; Európa statisztikája – latinul; A mathesis intemsorum alkalmazása a philosophia tudományaira, 1838) a debreceni református nagykönyvtár őrzi. Cikkei a Tudományos Gyűjteményben, a Magyar Kurírban, az MTA évkönyveiben, a Tudománytárban, a Közhasznú Esmeretek Tárában jelentek meg.

Forrás: Nemes Erzsébet: Nyíry István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 539. p.

Kép forrása: http://real-j.mtak.hu/1991/1/TudomanyTar_1835_08.pdf

Bárdi Nándor – Éger György (szerk.): Magyarok Romániában 1990–2015. Tanulmányok az erdélyi magyarságról

Bárdi Nándor – Éger György (szerk.): Magyarok Romániában 1990–2015. Tanulmányok az erdélyi magyarságról
Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan K., Budapest, 2017. 427 p.
Raktári jelzet: E009692

Amint az a bevezetőből is kiderül, e tanulmánykötet hiánypótló kiadványként született elsősorban felsőoktatási igényeket figyelembe véve, az egyetemi oktatás színvonalának emelése és bővítése, továbbá az oktatók és hallgatók munkájának megkönnyítése céljából.
A kötet, amely a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és az MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársainak munkája, huszonöt év romániai magyarsággal kapcsolatos történeti, társadalmi és politikai kutatásainak szintézise. Noha a kötet az 1989 utáni időszakról szól, a bevezető tanulmány részletes történeti áttekintést ad az 1918 és 1989 közötti előzményekről. További fejezetek a demográfiai és társadalmi makrofolyamatok, a nyelvismeret és nyelvhasználat, a jogi keretek, az oktatásügy, az egyházak és a vallási élet, a nyilvánosság és a médiafogyasztás témáit járják körül rendkívüli alapossággal.
A szerkesztők a kiadványt nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem a politikai döntéshozók, a középiskolai tanárok és a téma iránt érdeklődők figyelmébe is ajánlják.

B.M.

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 25., szombat

Balogh Pál (1854. augusztus 14. – 1933. augusztus 25.)

85 éve ezen a napon (augusztus 25.) hunyt el Balogh Pál újságíró, demográfiai, néprajzi szakíró.

Apja Balogh Sándor hivatalnok, lottóigazgató, anyja Deáky Lilla volt. Középiskoláit Tatán,
Nagykanizsán, Vácott és Budán végezte, majd három évig a BKMTE bölcsészkarán tanult.
1875-től a Nemzeti Hírlap és a Fővárosi Lapok közölte tárcáit, 1879 és 1881 között a Pesti
Hírlap
belső munkatársa volt. A Budapesti Hírlap egyik alapítójaként 1881-től több éven át írt
országgyűlési karcolatokat. 1886-tól 1888-ig a Budapesti Hírlap helyettes szerkesztőjeként tevékenykedett, majd 1903-ig a lap politikai főmunkatársaként és vezércikkírójaként működött. Ezután három évtizedig a Miniszterelnökség Sajtóosztályán szolgált.

1897 és 1902 között a kultuszminiszter megbízásából monográfiát írt A népfajok Magyarországon címmel. Több mint ezeroldalas, térképekkel illusztrált művében részletesen, községszintig feldolgozta a XIX. század második felében végzett népszámlálások nemzetiségi adatait; nagyságuk és etnikai összetételük szerint osztályozta az ország településeit. A monográfia összevetette az 1890-es cenzus adatsorait Fényes Elek és Lenk Ignác fél évszázaddal korábban megjelent leírásaival, és bemutatta az egyes települések, tájegységek etnikai eltolódásait, változásait is. Balogh ezzel a munkájával a hazai nemzetiségi demográfiai kutatások egyik úttörőjévé vált, bár adatainak csoportosítását és a könyvében alkalmazott sokféle jelölést a szakértők erősen bírálták. Azonos módszerrel, de már az 1900-as népszámlálási adatok birtokában állította össze Erdély fajnépei s a
székely kérdés
című értekezését, amelyben Erdély és a négy székely megye településeinek nemzetiségi viszonyait ismertette.

Vezércikkeinek, politikai írásainak száma megközelíti a háromezret. Megírta Széchenyi István, Andrássy Gyula és Ferenc József életrajzát. Waterloo–Sedan című színdarabját a budapesti Urania Tudományos Színház tűzte műsorára 1911-ben. 1886-ban lefordította Salvatore Farina egyik regényét. Goethe Faustjáról, Hermann und Dorotheájáról, Reinecke Fuchsáról és kisebb költeményeiről készített műfordításai kéziratban maradtak.

Forrás: Nádudvary Zoltán – Rózsa Dávid: Balogh Pál. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 77. p.

2018. augusztus 24., péntek

Dot Hutchison: Pillangók kertje

Dot Hutchison: Pillangók kertje
Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2017. 366 p.
Raktári jelzet: 648658

Üvegkupola alatt pillangók várnak türelmesen, a szárnyukat félelem és beletörődés dermeszti mozdulatlanságba. Az őket körülölelő zsenge növényeket gondos kezek óvják, miközben lakóit összeroppantják. Árnyak suhannak el mellettük, egy karnyújtásnyira van csak a szabadság a vastag üveg mögött elterülő városban, az emberek között, de ők nem hallják a törékeny testbe zárt lányok sírását, akik már elfelejtettek kérni és reménykedni. Naponta sétálnak el szögre tűzött társaik mellett és gyönyörködnek saját szárnyaikban, amik haszontalanul gyönyörűek olyan valaki szemében, akit mindennél jobban gyűlölnek.

Egy álomvilágban járunk, amely csak egy őrült elméjében létezik, aki pénzzel mossa le kezéről a vért, és tucatnyi megtört lélekről, akik a szabadságukért küzdenek.

CsT

A könyvtárban itt található.

Pezenhoffer Antal (1893. május 21. – 1973. augusztus 24.)

45 éve ezen a napon (augusztus 24.) hunyt el Pezenhoffer Antal római katolikus pap, tanár, statisztikus, író, könyvtáros.

Középiskolai tanulmányait a keszthelyi premontrei főgimnáziumban végezte, később teológiát tanult az esztergomi hittudományi főiskolán és a bécsi egyetemen. 1916-ban szentelték pappá Esztergomban. 1916-tól 1919-ig káplánként szolgált Érsekújvárott, illetve Párkányban. 1919 és 1921 között Budapesten hitoktató, majd 1921-től 1949-ig hittantanár volt a Vas utcai felsőkereskedelmi fiúiskolában. 1949-től 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig Esztergomban dolgozott főegyházmegyei főkönyvtárosként.

Az MST 1922-ben, a SZIA 1927-ben választotta rendes tagjává. Demográfiai tárgyú írásaiban a népszaporulat kérdését az egykézés problémáján keresztül közelítette meg. Nézetei szerint a népesség növekedésére vagy csökkenésére ható legfontosabb tényező a felekezet. A demográfiai viszonyok befolyása a nép szaporodására című, 1922-ben megjelent értekezésében az egykézés elterjedéséért a protestantizmust tette felelőssé. Művét a szakemberek mind az adatkezelés, mind az elemzésben alkalmazott mutatórendszer miatt bírálták. A Magyar katolikus almanach és 1918-tól a Magyar Kultúra című folyóirat munkatársa volt. Az 1950–1960-as években írt, a rendszerváltás után tizenhárom kötetben megjelent, apologetikus jellegű összefoglalásában a Mohács utáni magyar történelem Habsburg-párti feldolgozását adta. Katolikus hitvédelmi írásai szintén posztumusz láttak napvilágot három kötetben.

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Pezenhoffer Antal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 579. p.

Kép forrása: http://www.magyarkurir.hu/hirek/pezenhoffer-antal-katolikus-hit-igazsaga/

Suzanne Vallières: Pszichotrükkök 6–9 éves korig

Suzanne Vallières: Pszichotrükkök 6–9 éves korig
Libri Kiadó, Budapest, 2018. 257 p.
Raktári jelzet: 651087

Szülőnek lenni jó! – tartja a mondás, és minden szava igaz is, ám néha nehéz… Nagyon nehéz. Gyereknevelés közben egy szülő gyakorta kerül szembe meglepő szituációkkal, melyre a képzeletbeli „Nagykönyv” bősz lapozgatása közben sem lel magyarázatot. Gyakorló anyukaként ilyen helyzetekre ajánlhatom mentőövként Suzanne Valliéres Pszichotrükkök 6–9 éves korig című könyvét. Ez a kor mind a szülő mind a gyermek életében egy meghatározó időszak, hisz ekkor kezdődik el az iskola új barátok, új feladatok, új problémák megjelenésével. A könyv által nyújtott pszichotrükkök segítségével nevelhetjük gyermekünket kitartásra, növelhetjük önbizalmát, és (talán) megszerettethetjük vele a tanulást.
Agyondédelgetés vagy önállóságra nevelés? Könnyen megtalálhatjuk az arany középutat ebben a kérdésben is, ha átlapozzuk Susanne Valliéres olvasmányos, közérthető nyelvezettel megírt könyvét. És ha a trükkök beváltak, nincs is más dolgunk, mint modern szülőként hátradőlni, és várni a kilencedik év után jelentkező prepubertás kor újabb kihívásait.

K.R.

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 23., csütörtök

Gyerekkönyvek magyar szerzőktől

Ma két gyerekeknek szóló könyvet ajánlok Olvasóink figyelmébe: egy Dániel András- és egy Csapody Kinga-kötetet. Mindkettő nemrég került a kezembe (időnként őrült késztetést érzek, hogy gyerekkönyveket olvassak).


Dániel András A világ első kuflizenekara (Pozsonyi Pagony Kft., [Budapest], cop. 2018. [50] p.) című könyve az első kuflis könyvem volt. Korábban, habár hallottam már a kuflikról, még nem olvastam a történeteiket. Most azonban van egy olyan érzésem, hogy szépen sorban elő fogom venni a szerző korábbi, ilyen témájú könyveit is. Nagyon megtetszett ugyanis! Dániel András maga illusztrálja a könyveket, a rajzok valami fantasztikusak: humorosak, jópofák, viccesek, kellemesek, ízlésesek. Csak jókat tudok mondani róluk.
Ebben a kötetben valójában két mese található. Az első a kuflizenekar története, a második címe: Odalent, a fűben. És hogy mi is van a fűben? Olvassák el a könyvet, és megtudják önök is.

Csapody Kingától már több könyvet is olvastam, most a Jó gyerek lettem! Avagy miért és mire jó a felnőtt című könyve (Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest, 2017. [44] p.) került a kezembe. Ami azonnal megfogja az embert, az Pásztohy Panka illusztrációja. Nagyon kellemesek a színek, klasszak a rajzok.
Miért jó, ha megfogadjuk a felnőttek tanácsait, kéréseit? Kiderül a meséből, ahol az óvodás Zsombi meséli el történetét.

– brie –

Pósán László et. al. (szerk.): Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig

Pósán László et. al. (szerk.): Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig
Zrínyi Kiadó, Budapest, 2017. 910 p.
Raktári jelzet: E 007076

Az egyetemes történelmi visszatekintést is tartalmazó kötet a Római Birodalom határvédelmi stratégiájától kezdve egészen napjainkig bezárólag nyújt átfogó képet a mindenkori határvédelem működését, működtetését és feladatait illetően. Értelemszerűen a magyar vonatkozású rész sokkal bővebb: betekintést nyerhetünk a korai magyar állam határvédelmébe, de több fejezet is foglalkozik a középkori Magyarországgal mint a kereszténység védőbástyájával és annak déli védelmi rendszerével. A két nagy részre osztott munka második felében a szerzők áttekintik a magyar határrendészet alakulásának történetét az újkorral kezdődően. Számos fejezet a nemzetközi migráció működésének, folyamatainak és veszélyeinek kontextusában tárgyalja a témát és mutatja be a magyar határőrség tevékenységét, a határvadászszázadok alkalmazását és a Magyar Honvédség részvételét az ország határőrizetének megerősítésében. A kötetet dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó megbízott vezetőjének a 21. század konfliktusaival, háborúival foglalkozó tanulmánya zárja.

HB

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 22., szerda

Mályusz Elemér (1898. augusztus 22. – 1989. augusztus 25.)

120 éve született (augusztus 22.) Mályusz Elemér történész, levéltáros, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Felvidéki eredetű evangélikus család leszármazottja. Szülei evangélikus vallásuk ellenére a szegedi piarista gimnáziumba íratták be, ahol Balanyi György hatására fordult érdeklődése a történelem felé. Érettségi után a BKMTE latin–történelem szakára iratkozott be, az egyetemet mint Eötvös kollégista végezte. A tanári oklevél mellé 1920-ban doktori oklevelet is szerzett, disszertációját Angyal Dávid vezetése mellett készítette el. Túróc megye keletkezése című doktori értekezéséért akadémiai díjat kapott, s ennek folyományaként a kultuszminiszter Bécsbe küldte ki, ahol 1920 és 1922 között Szekfű Gyula irányítása alatt a Haus-, Hof- und Staatsarchiv nemzetiségekre vonatkozó levéltári anyagainak kijegyzetelésében vett részt. 1922 és 1930 között a MOL munkatársaként dolgozott, közben 1925-ben a PPTE-n magyar társadalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést nyert. 1928 és 1930 között két szemesztert tartott helyettesként. 1930 és 1934 között az FJTE-n a magyar történelem nyilvános rendkívüli tanáraként dolgozott, bár ebből két évet kutatói szabadságon töltött. 1934-ben nyilvános rendes tanárnak nevezték ki a PPTE középkori magyar történelem tanszékére, a kultuszminisztérium élére távozó Hóman Bálint megüresedett helyére. 1945-ben nem igazolták, és politikai okokból nyugdíjazták.

1947 és 1954 között az evangélikus egyház levéltárosaként dolgozott, majd a politikai enyhülést követően, 1954-től az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársaként térhetett vissza a történettudomány elismert képviselői közé. 1968-ban vonult nyugdíjba. 1930-tól 1944-ig a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931 és 1935 között a Századok szerkesztője volt. 1930-ban az MTA levelező tagjává, 1941-ben rendes tagjává választották. 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, és tanácskozó taggá minősítették vissza. Rendes tagságát csak nem sokkal halála előtt, 1989 májusában állították vissza.

Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes: Ókori kertek


Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes: Ókori kertek
JATEPress, Szeged, 2018. 280 p.
Raktári jelzet: E 009941

Hogyan nézhetett ki egy kert Mezopotámiában, mit termeszthetett Vergilius a konyhakertjében, hogyan vélekedett Columella a kertészetről? A könyv ezekre a kérdésekre is választ ad. A szerzőknek nemcsak hobbijuk a kertművészet, hanem tudományos szemmel is tekintenek erre a témára. A gazdagon illusztrált kötet az ókori kertkultúráról mesél, felhasználva a rendelkezésre álló történeti-irodalmi forrásokat és a régészeti eredményeket. A tematika jellegéből adódóan több tudományág is vall az ókori ligetekről, egyrészt az antik szakírók és irodalmi források, másrészt a képzőművészet és a mitológia. A könyv első felében egy összegzést kapunk az ókor Kelet (Mezopotámia, Perzsia, Egyiptom) kertjeiről, a görögök lugasairól és az ókor Róma kertkultúrájáról. A kiadvány második része Róma szimbolikus kertjét mutatja be: olvashatunk az ikonográfiai értékkel bíró növényekről (akantusz, szőlő, füge, olajfa, gránátalma stb.), gyönyörködhetünk a Vezúv-vidéki és a Róma környéki kertábrázolásokban és a növényi ábrázolásokban, megismerhetjük a növények által kifejezett leggyakoribb jelképeket (kígyó, sas, napszimbólumok, íj) és az összetett motívumokat („Kandeláber”, „Apollo lantja”. A kötetet egy részletes bibliográfia és a növényi ábrázolások szimbolikus értékű elemeit tartalmazó melléklet zárja.

P.A.

A könyvtárban itt található.

2018. augusztus 21., kedd

Megjelent a Nemzetközi Statisztikai Figyelő legújabb száma

Kedves Olvasóink!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy megjelent Nemzetközi Statisztikai Figyelő című folyóiratunk 2018. 1. száma.

Jó olvasást kívánunk!

KSH Könyvtár

Fecskó-Pirisi Edina – Lénárd Kata – Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): A vászon és a dívány találkozása: tanulmányok filmről, pszichoanalízisről

Fecskó-Pirisi Edina – Lénárd Kata – Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): A vászon és a dívány találkozása: tanulmányok filmről, pszichoanalízisről
Oriold & Társai Kiadó, Budapest, cop. 2018. 510 p.
Raktári jelzet: E 010078

Mindig érdekelt a film és a pszichológia összefonódása, összekapcsolódása. Hogyan képes a film megjeleníteni például a bűnt vagy a traumát. Csak eddig kellett várnom, hogy választ kaphassak kérdéseimre. Nemrég ugyanis megjelent A vászon és a dívány találkozása: tanulmányok filmről, pszichoanalízisről című tanulmánykötet, amelynek megjelenését a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai intézete is támogatott, és amelyet a szerkesztők Stark András pszichiáter emlékének ajánlottak.

A tíz fejezetre osztott kötet tanulmányai több témát járnak körbe, mint
1. Pszichoanalitikus filmelmélet
2. Pszichoanalitikus irányzatok a filmelemzésben
3. Filmtörténeti elemzések
4. Kortárs filmalkotások pszichoanalitikus értelmezései
5. Trauma és bűn a filmvásznon
6. A terápia filmes megjelenései
7. Az alkotó pszichoanalitikus elemzése
8. Filmes befogadásvizsgálatok
9. Alternatív modalitások: irodalom – film – színház
10. Új irányzatok a pszichoanalitikus filmelméletben

– brie –

A könyvtárban itt található.