2018. szeptember 29., szombat

Horváth Mihály (1728. szeptember 29. – 1810. március 9.)

290 évvel ezelőtt (szeptember 29.) született Horváth Mihály teológus, történész, költő, egyetemi tanár.

1744-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1766-tól a győri gimnázium tanáraként működött, később Nagyszombatban biblikumot és dogmatikát tanított. 1768-ban elhagyta a jezsuita rendet, és átvette a regelsbrunni plébánia vezetését.
1774-től a budai egyetem teológiai karán szónoklattant és lelkipásztorkodást oktatott, 1780– 1781-ben a kar dékánja volt. 1784-ben a teológiai karral együtt Pozsonyba költözött és továbbra is lelkipásztorkodást adott elő. 1786-ban a pozsonyi kar egyidejű fenntartása mellett Pesten is helyreállították a hittudományi kart, de Horváth korábbi tanári állását megtartva Pozsonyban maradt. A hittudományi kar megszüntetését követően 1790-ben grabai címzetes prépost lett, élete hátralévő részét Pozsonyban töltötte.
Széles körű irodalmi munkásságot fejtett ki, latin verseket, teológiai, történeti és államtudományi műveket írt, illetve fordított. Érdeklődése az 1790-es években fordult a statisztika felé. Historia Hungariae politica című munkájához írott függelékkötetének címében a statisztika kifejezés még csak általánosságban, az államtudomány megfelelőjeként szerepelt. Statistices Regni Hungariae et Partium eidem annexarum című könyvében azonban már valóban kísérletet tett a korabeli leíró statisztika szempontjainak integrálására. Ennek ellenére már Schwartner Márton erősen kritizálta a művet, amelyet az utókor sem tekint statisztikai munkának, mivel Magyarország földrajzi és politikai leírása mellett főleg közjogi kérdéseket tárgyal, a népesség és egyéb erőforrások bemutatásának pedig kevesebb figyelmet szentel. Könyvének 1802-ben megjelent és átdolgozott második kiadása Schwartner hatása alatt született, de sem elméleti alapozottságában, sem a téma feldolgozásában nem közelíti meg azt. Munkája a statisztikát mint az állam szisztémáját definiálja, s ennek megfelelően a kifejtés során is az államigazgatás bemutatására helyezi a hangsúlyt, bár tény, hogy ez a munka a korábbinál már több statisztikai adatot tartalmaz. A XIX. század első felében az egyetem jogi karán a statisztika hivatalos tankönyveként használták.

Forrás: Mészáros Balázs: Horváth Mihály. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 317. p.

2018. szeptember 28., péntek

2018. november 30-áig ingyenes próbahozzáférés az OECD iLibrary anyagaihoz

A KSH Könyvtár 2018. november 30-áig ingyenes próbahozzáférést kapott az OECD iLibrary anyagaihoz. Az adatbázis többek közt mezőgazdaság és élelmiszeripar, közgazdaságtan, oktatás, foglalkoztatás, energia, környezet, pénzügy és befektetések, ipar és szolgáltatások, tudomány és technológia, társadalom, migráció, egészségügy, kereskedelem, közlekedés és városi, vidéki és regionális fejlesztés témákban biztosít teljes szövegű hozzáférést. Az adatbázis a könyvtár olvasótermi számítógépeiről szabadon elérhető.

Várjuk kedves Olvasóinkat!

KSH Könyvtár

Dhan Tamang: Latte art

Dhan Tamang: Latte art: kávédíszítés nem csak baristáknak
Ford.: Szilágyi Zsófia
HVG Kiadó, Budapest, 2017. 128 p.
Raktári jelzet: E 010424

Latte art – a tejeskávé díszítésének művészete. A szerző, Dhan Tamang ötször nyerte el a britek latte art bajnoki címét. Ezután a kávéscsészét ideiglenesen tollra cserélte, hogy megoszthassa velünk szenvedélyét, és bevezessen minket is a kávédíszítés rejtelmeibe.
Könyvében hatvan minta elkészítésének trükkjeit mutatja be. Tanácsai, részletes leírásai által végig „fogja a kezünket” alkotás közben, és buzdít, hogy ne adjuk fel néhány esetleges kudarc után, hiszen a latte art rengeteg gyakorlást kíván – minél bonyolultabb egy minta, annál többet. A szerző többször kiemeli azt is, hogy könyvét és a bemutatott mintákat inspirációnak szánja, tehát engedjük szabadjára fantáziánkat, és alkossunk kedvünkre való képeket a kávéscsészénkbe!

SzK

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 27., csütörtök

Beluszky Pál: A települések világa Magyarországon

Beluszky Pál: A települések világa Magyarországon
Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018, 327 p.
Raktári jelzet: E 010343

A neves geográfusnak, Beluszky Pálnak korábban is jelentek meg település-földrajzi, településtörténeti munkái. A most megjelent mű érdekessége, hogy összwfoglalja a magyar településhálózatban a rendszerváltozás óta bekövetkezett változásokat, ami különösen a felsőoktatásban tanulmányokat folytatók számára hasznos, továbbá számos rendkívül informatív, a kor elvárásainak megfelelő tematikus térképet találunk benne.
Az első fejezetben található alapfogalmak után a második fejezet a települések kialakulását, fejlődését nagyban meghatározó természeti adottságokat részletezi. Különösen érdekes az Alföld átalakuló természeti képe, nevezetesen a folyószabályozások és gátépítések nyomán a kiterjedt víz borította és vízjárta területek visszaszorulása és a szántóföldek térnyerése.
A harmadik fejezet a tulajdonképpeni településtörténettel foglalkozik, míg a negyedik és az ötödik a mai magyar településhálózatról ad átfogó képet. Ennek a két utóbbi fejezetnek az egyik érdekessége a magyar városok hierarchiájának ismertetése, amiből kiderült, hogy számos, jelenleg városi jogállással bíró település esetében a városi funkciók – részben vagy egészben – hiányoznak. A könyv azok számára is érdekes lehet, akik korábban nem olvastak a témában.

R.B.

A könyvtárban itt található.

Harkányi Árpád – Zárug Zita: Hogyan utazzuk be a világot napi 3533 forintból?

Harkányi Árpád – Zárug Zita: Hogyan utazzuk be a világot napi 3533 forintból?
Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2017. 343 p.
Raktári jelzet: 649529

A könyv egy négyéves utazás történetét meséli el, praktikus tanácsokkal megspékelve. A szerzőpáros esküvőjét követően kerékpárral világ körüli útra indult: 1550 nap alatt, 40.143 kilométert megtéve, 46 országot érintve, mindössze 3353 forint napi költéssel fejenként. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ez hogyan lehetséges. Az útleírásból kiderül, milyen munkát vállaltak, amikor elfogyott a pénzük; mit kezdtek a dengue-lázzal; mi történet akkor, amikor lerobbantak Ausztráliában a semmi közepén; milyen érzés kukát túrni egy bontatlan élelmiszerért; miért pont fekvőbiciklivel vágtak neki az útnak. A kötet a kétkedőknek született, bebizonyítva, hogy a világot minimális összegből is be lehet utazni. A kalandok tényszerű lejegyzetelése mellett a házaspár az érzelmi hátteret is felvázolja: hogyan tudták élvezni a viszontagságos utat, miként győzték le a honvágyat, hogyan tudtak egymáshoz alkalmazkodni a sokszor embert próbáló körülmények között.

PA

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 26., szerda

Martin Baltscheit: Csak egy nap

Martin Baltscheit: Csak egy nap
Ford.: Nádori Lídia
Móra Kiadó, Budapest, cop. 2018. 90 p.
Raktári jelzet: E 010636

Egy kérész élete nem könnyű: mindössze egyetlen napja van, hogy megvalósítsa legfontosabb terveit. S hogy mik ezek? Kitanulni egy mesterséget, férjhez menni, megöregedni. Sűrű program, ugye? Alig várja, hogy elkezdődjenek a kalandok! Születése reggelén Májusvirág (van, ahol a kérészeket ilyen szép néven is szólítják) belebotlik a tó partján üldögélő kíváncsi rókába és az érzelmes vaddisznóba, akik alig várják, hogy vele tartsanak. Csak egy dolgot, a közeli búcsúzás pillanatát, vagyis a legfontosabbat nem árulják el nekik, azért, hogy legyen boldog, és ők is vele örülhessenek; tart, ameddig tart. Ők pedig mindent megtesznek, hogy Májusvirágnak eszébe se jusson, milyen gyorsan elrepül egy nap. Megkeresik az összes létező boldogságot, nevetnek és játszanak. De a rókának igaza van: „A halál olyan, mint az élet. Elkerülhetetlen. Senki nem siratja az életet, ugyanígy a halált sem kell siratni.” A történet végén Májusvirág is megérti, hogyha csak egy nap, akkor is érdemes… Vidám és szomorú mese barátságról, fontos dolgokról és az elmúlásról. Iskolás kortól ajánlom önálló és családi olvasásra.

B.A.

A könyvtárban itt található.

Szabó Béla (1883. szeptember 26. – 1960. január 8.)

135 évvel ezelőtt (szeptember 26.) született Szabó Béla statisztikus, a KSH könyvtárának vezetője, a KSH alelnöke.

Hódmezővásárhelyi református család sarja, Szabó Lajos tanító és Kardos Anna fia volt. A helyi főgimnáziumban érettségizett 1902-ben. Az FJTE-n szerzett államtudományi doktori címet 1908-ban. Az I. világháborúban 1915 és 1918 között katonai szolgálatot teljesített. Megkapta a Bronz Katonai Érdemérem a kardokkal kitüntetést és a Károly-csapatkeresztet.
1908-ban, ideiglenes alkalmazottként lett a KSH munkatársa. A statisztikai alapvizsgát 1910-ben, a szakvizsgát 1911-ben tette le. 1910-től gyakornokként, 1912-től miniszteri segédfogalmazóként, 1918-tól fogalmazóként, 1919-től miniszteri titkárként, 1922-től osztálytanácsosként működött. 1925-ben az MST tagjává választották. 1936-ban miniszteri tanácsosi címet kapott. A következő években a KSH könyvtárának vezetése is rá hárult. 1940–1941 folyamán az Országos Közellátási Hivatalban tevékenykedett; itteni munkájáért kormányzói elismerésben részesült. 1942. június 30-án kinevezték a KSH alelnökévé. E minőségében – a világháborús körülmények között szükséges átszervezés eredményeként – a megállapított munkarend ellenőrzéséért, az ideiglenes munkaerők felvételéért, elbocsátásáért és díjazásáért, az otthoni és a rendkívüli munkák díjazásáért, a dologi kiadások és az anyagbeszerzések felülvizsgálatáért, az anyagkezelési számadások ellenőrzéséért és a hivatal épületei karbantartásának felügyeletéért felelt. 1944. június 30-án nyugdíjba vonult. Harmincöt éven át kifejtett szolgálatáért miniszteri osztályfőnöki címet kapott a kormányzótól.

Pályája kezdetén választási statisztikával foglalkozott, és az árstatisztikai munkák vezetőjeként is kitűnt, de elsősorban a bűnügyi statisztika szakértőjének számított. Néhány egészségügyi témájú cikke is megjelent; MST-beli székfoglalóját a nemi betegségek statisztikájának szentelte.

Forrás: Rózsa Dávid: Szabó Béla. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 648. p.

Linzbauer Ferenc Xavér (1807. december 7. – 1888. szeptember 26.)

180 éve ezen a napon (szeptember 26.) hunyt el Linzbauer Ferenc Xavér orvos, egyetemi tanár.

1825-ben kezdte meg az orvosi tanulmányokat a KMTE-n, s 1832-ben szerezte meg orvosdoktori oklevelét. A diplomaszerzést követően két évig gyakornokként a KMTE-n adott elő, majd a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Pályája első szakaszában az egészségügyi közigazgatásban dolgozott, 1837 és 1848 között a Jászkun kerület főorvosa volt.
A szabadságharc idején, miután a bécsi kormányzat rendeleteit végrehajtotta, a felelősségre vonástól tartva Windisch-Grätz herceg segítségével Ausztriába menekült, ahol a rennwegi tüzérlaktanyában felállított katonai kórház orvosfőnökévé nevezték ki. Négy hónap után azonban kénytelen volt lemondani hivataláról, mivel a kórházban terjedő tífusz őt is megfertőzte, s a betegségből csak lassan épült fel. 1849 végén tért vissza Magyarországra, ahol császárhű magatartásának jutalmaként 1850-ben a KMTE orvosi karán az állattan helyettes tanári posztját töltötte be. Az orvosi képzés átszervezése keretében 1851-ben rendkívüli tanári kinevezést kapott a sebészi propaedeutika tanszékére, de ebben a minőségében csak egy félévet adott elő. Ugyanebben az évben Bécsbe rendelték a császári és királyi belügyminisztérium egészségügyi osztályára.
1859-ben felmentették bécsi állásából, így 1860-ban hazatért Pestre, és az egyetemen elfoglalta korábbi állását. 1861-ben saját kérésére a sebészi propaedeutika rendes tanárává nevezte ki az uralkodó. 1863 és 1866 között a botanika helyettes tanáraként és az egyetemi füvészkert ideiglenes igazgatójaként is dolgozott, s jelentős érdemeket szerzett a füvészkert növényállományának gazdagításában.
 
A társadalmi élet terén is aktív volt, 1861–1862-ben kezdeményező szerepet játszott az orvostanhallgatók segélyegyleteinek megalapításában, a sebészek egyletének alapszabályait maga fogalmazta. Az évenként publikált Orvosi országos névtár kiadására tett szabadalmi javaslata révén igyekezett biztosítani az egylet anyagi hátterét is. Az egyetemen 1868-ban előterjesztést tett az orvosi kar centenáriumának megünneplésére, s az ünnepségek első tervét is ő készítette. 1870-ben részt vett magyar katonaorvosok toborzásában a török hadsereg számára. 1871-ben nyugdíjazták, s az ausztriai Mödlingbe költözött, de ennek ellenére részt vett a szaksajtóban és egyéb kiadványok útján a hazai közegészségügy fejlesztéséről szóló vitákban.
A katonaorvosok toborzása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként a török Medzsid rend IV. osztályával tüntették ki. Hatósági orvosi és egyetemi tanári munkája mellett mindvégig foglalkoztatták a közegészségügy fejlesztésének kérdései. Még Jászkun kerületi főorvosként szembesült vele, hogy a hatósági orvosok számára nem áll rendelkezésre a hatályos jogszabályokat tartalmazó kézikönyv, ezért határozta el a Magyar Királyság egészségügyi jogszabályainak összegyűjtését Szent István korától 1848-ig. A munka összeállítását József nádor is támogatta, majd a szabadságharc után Karl Geringer, Magyarország helytartója segítette, de gyűjtőmunkája során kiterjedt levelezést folytatott, többek között Toldy Ferencnek, az Akadémia elnökének segítségét és tanácsait is kikérte.
 
Codex sanitario-medicinalis Hungarić ab incunabulis Regni usqua ad nostra tempora, studio et opera … congestus című munkája végül 1852 és 1861 között három kötetben látott napvilágot. A Codexhez végzett anyaggyűjtés alapján utólag megírta az egyes egészségügyi szakágak hazai fejlődésének történetét is. Sokoldalú publikációs tevékenységet folytatott, ennek részeként a közegészségügy és az egyetemi oktatás kérdéseiről írt tanulmányai az Orvosi Tárban, a Zeitschrift für Natur- und Heilkundéban; a Pesti Naplóban és a Gyógyászatban jelentek meg. A császári és királyi belügyminisztérium egészségügyi osztályán készítette el Magyarország közegészségügyi statisztikáját is, amely 1859-ben jelent meg. A kötet első része a korabeli egészségügyi intézmények leírását és az egészségügyi személyzet névtárát tartalmazta a korabeli kerületi közigazgatási beosztás szerinti felsorolásban. A második rész pedig statisztikai táblákat közölt az egyes járások és városok egészségügyi ellátottságáról, illetve azok kerületi és országos összesítéséről. Továbbá ebben a részben írt az egészségügyi ellátáshoz hozzáférő népesség nagyságáról, a kórházakról, a jótékony intézetekről és azok vagyonáról, valamint a gyógyhelyek és gyógyfürdők listájáról.

Forrás: Mészáros Balázs: Linzbauer Ferenc Xavér. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 454–455. p.

Kép forrása: http://www.gyorikonyvtar.hu/internetes-szolgaltatasok/adatbazisaink/eletrajzi-bibliografia?mit=Le

2018. szeptember 25., kedd

Könyvtárunk folyóirat-olvasója várja az Olvasókat

Folyóiratok széles választékával várjuk kedves Olvasóinkat könyvtárunk folyóirat-olvasójában.

A folyóirat-olvasó nyitvatartása:
hétfőtől csütörtökig: 13–19 óráig
pénteken: 8–16 óráig
szombaton: zárva






Dombóvári István: Pisti vagyok, ments ki innen!

Dombóvári István: Pisti vagyok, ments ki innen!
Jaffa Kiadó, Budapest, cop. 2017. 219 p.
Raktári jelzet: 643972

Dombóvári István az utóbbi években vált ismertté televíziós szerepléseinek és fellépéseinek köszönhetően. Félkövér című könyve után ezzel a kötettel örvendeztette meg rajongóit. A kötet több rövid, megmosolyogtató történetből áll, amelyek nem másról, mint Pistiről szólnak. Pisti teljesen átlagos férfi. Csetlik-botlik, de nagy szíve van, és helyén az esze. Azonban az élet nem éppen szíveli, ezért ahol lehet, keresztbe tesz neki. De nem kell ám félteni Pistit! Megoldja a problémáit. Csak kár, hogy ez nem úgy sikerül, ahogyan szeretné…

P.G.

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 24., hétfő

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete: a jégkorszaktól a globális felmelegedésig

Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete: a jégkorszaktól a globális felmelegedésig
Ford.: Tarnói Judit
Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 343 p.
Raktári jelzet: E 004792

Napjaink komoly kihívásáról és igen vitatott témájáról, a klímaváltozásról szóló könyvet ajánlunk ezúttal az Olvasó figyelmébe. A sokáig csak a britek kedvenc társalgási témájaként számon tartott időjárás ma már mindannyiunkat érintő probléma, amelynek hatását nap mint nap a bőrünkön érezzük… a szó szoros értelmében.
Wolfgang Behringer, újkori történelemre szakosodott német történész, a Saar-vidéki Egyetem neves professzora, jelen könyvében az éghajlatváltozás történetét veszi górcső alá, a jégkorszaktól napjainkig vizsgálva az előzményeket és azok kulturális következményeit.
A szerző kutatásai során többek közt a következő kérdésekre kereste a választ: „Milyen volt az ember élete a Földön olyan korokban, amikor lényegesen hidegebb, illetve jóval melegebb volt, mint napjainkban? Amikor a Duna jegén választottak királyt, vagy amikor szőlőt termesztettek Oslóban? Mennyiben befolyásolta a klíma az emberi nem fejlődését?” (Részlet a könyv fülszövegéből.)

B.M.

A könyvtárban it t található.

2018. szeptember 23., vasárnap

Soós Imre (1900. március 12. – 1983. szeptember 23.)

35 éve ezen a napon (szeptember 23.) hunyt el Soós Imre statisztikus.

1923-ban gazdasági akadémiai, 1929-ben pedig államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1928-ban került szakmányosként a KSH kötelékébe. 1929-től díjnok, majd 1930-tól szakdíjnok volt a mezőgazdasági statisztikával foglalkozó IV. osztályon. 1935-ben miniszteri segéd-fogalmazóvá, 1936-ban pedig miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1939-ben miniszteri segédtitkárként a IV. osztály osztályvezető-helyettesi posztját bízták rá. 1942-ben miniszteri titkárrá léptették elő, 1944-ben pedig miniszteri osztálytanácsos címet kapott. Nevéhez kisszámú publikáció fűződik, nagyobbrészt könyvismertetéseket, kisebbrészt pedig mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel kapcsolatos tanul-mányokat jegyzett. Ezek mindegyike a Magyar Statisztikai Szemlében jelent meg 1933 és 1938 között.

Forrás: Sárpátki Ádám: Soós Imre. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 640. p.

2018. szeptember 21., péntek

Dániel András: A nyúlformájú kutya


Dániel András: A nyúlformájú kutya
Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2018. 75 p.
Raktári jelzet: 653298

Valahogy vezessük fel: ez egy mese, felnőtteknek. Vagy gyerekeknek. Végül is annak, aki elolvassa.
Ő itt Károly. Vagy Karcsi. Vagy akár lehetne Béla is, csak nem így nevezték el. Nem ő döntött így, ahogy arról sem, hogyan rajzolják meg. Mert őt ez zavarja. Vagyis nem a neve, hanem ahogy kinéz. Illetve nem a külseje, mert tulajdonképpen miért lenne baj, hogy ő egy nyúl? Vagyis csak külsőre. Őt nem zavarja, vagyis talán. De a többieket biztosan! De lehet, csak ő gondolja így, mert őt kitalálták, ő pedig a gondolatait. De igazából, aki őt kitalálta, kitalálta a gondolatait is, szóval miért is lett egy nyuszi, ha tulajdonképpen egy kutya?
Az írót nem zavarja, hogy őt ez zavarja? Vagy azért nem érdekli, mert Károly tulajdonképpen csak ki lett találva. Egy kicsit több öntudattal, mint az átlagos szereplők. Meg egy rakat megrajzolt színes vonallal, amelyek végigmasíroznak a könyvben. Akkor ő nem is olyan különleges. Csak egy kutya. Nyúlbundában. Szerinte.

Ui.: Van otthon egy kutyaformájú nyulam. Tériszonyos. Vagy a hidaktól fél. Még nem mondta el. :)

CsT.

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 20., csütörtök

A KSH és könyvtára a Kulturális Örökség Napok hétvégéjén

A Veszprém Home blogon olvashatnak cikket az érdeklődők a Kulturális Örökség Napok alkalmából kapuit megnyitó Központi Statisztikai Hivatalról és a KSH Könyvtárról.

Érdekes épületek - Központi Statisztikai Hivatal

Tegnap nagyon különleges helyen jártam, a Központi Statisztikai Hivatal dolgozóknak szervezett nyílt napján. A hivatal minden évben szervez nyílt napot a Kulturális Örökség Napjai keretében. Hétvégén a nagyközönségnek, majd a rá következő hétfőn a dolgozóknak van lehetősége az épület-sétára, ahol, érdekességeket tudhatunk meg a KSH történetéről és napi életéről.


(...)

https://thveszprem.blog.hu/2018/09/19/erdekes_epuletek_kozponti_statisztikai_hivatal

Krzysztof Szczerski: Az európai utópia. Az integráció válsága és a lengyel reformkezdeményezés

Krzysztof Szczerski: Az európai utópia. Az integráció válsága és a lengyel reformkezdeményezés
Ford.: Pálfalvi Lajos
Rézbong Kiadó, Göd, cop. 2018. 272. p.
Raktári jelzet: 653231

A lengyelül tavaly megjelent kötet szerzője Krzysztof Szczerski politikatudós, politikus, a Köztársasági Elnöki Hivatal minisztere, aki könyvében nemcsak az Európai Unió jelenlegi, már évek óta húzódó válságáról ír, hanem megoldási javaslatokkal is szolgál. Bemutatja azokat az okokat és folyamatokat, amelyek erre az általa csak téves útnak nevezett ösvényre vezették az európai közösséget. A kötetben többek között olvashatunk a Brexitről, illetve az azzal kapcsolatos elméletekről, a gazdasági és monetáris unió előnyeiről és hátrányairól, a globalizáció következményeiről, valamint az Unió intézményeinek hatalomgyakorlási elveiről, módjairól is. Érthető okból a könyv nagyrészt Lengyelország szemszögéből vizsgálja az európai politikai helyzetet, így például olvashatunk az ország Unióban betöltött szerepéről, szerepváltozásáról vagy a lengyel külpolitikáról, külpolitikai célokról is. Szczerski fő kérdése és üzenete tágabb kontextusban azonban mégis az, hogy hogyan építhetnénk újjá Európát és az európai egységet a nemzetállamok és a nemzeti demokráciák szuverenitásának megőrzése mellett.

HB

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 19., szerda

Takács Imre: A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában

Takács Imre: A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában
Balassi Kiadó, Budapest, 2018. 237, [3] p., [210] t.
Raktári jelzet: 856406

A XII. század derekán Franciaországban kifejlődő gótika II. András (1205–1235) uralkodásának idején gyűrűzött be Magyarországra. Az új stílus – mint mindenütt – nálunk is a királyi központban honosodott meg először. A kötetben egy egész fejezet mutatja be a királyi udvart és műveltségét: a XII. század végi esztergomi királyi palotát, a korszak márványművességét és a Porta speciosát. A második részben a korai gótika első hazai emlékeivel ismerkedhetünk meg: az esztergomi székesegyház gótikus töredékeivel, az esztergomi palotakápolnával, a pilis apátság első épületeivel. A könyv harmadik nagyobb egysége a stíluskeveredésekre hoz példákat. A XIII. század első évtizedeiben a gótikus stílusjegyek ötvöződnek a helyi mesterek kézjegyeit magukon viselő elemekkel. Ennek egyik szép példája a kalocsai második székesegyház épülete. A gazdagon illusztrált kötetben olvashatunk a pannonhalmi apátsági templom utolsó építészeti korszakáról, Gertudis királyné síremlékéről és a királyi pecsétekről is.

A Pest megyében található ócsai premontrei monostor is több stílus egyvelege. Érdemes ellátogatni a településre, ahol a város középpontjában emelkedik a főfallal körülvett épület. Mindenképpen kérjünk idegenvezetést, nem bánjuk meg. A másfélórás művészettörténeti ismertetésből megtudhatjuk, hogy a királyi támogatással épült templomon a kalocsai műhely tagjai is dolgoztak. „Kétségtelen, hogy Ócsa és Kalocsa építői másként viselkedtek a gótikus stílusideálokkal szemben, mint az esztergomi palotakápolna vagy a pilis apátság műhelye. Ambivalens magatartásukat hozzá kell számítanunk e két templom stilisztikai értékeléséhez, amibe késő román, észak-itáliai eredetű vagy közép-európai lokális reminiszcenciák ugyanúgy beleférnek, mint az alaprajz és a boltozati szisztéma modern felfogására, a tágas téralakításra való hajlandóság.”

PA

A könyvtárban itt található.

A keszthelyi vándorgyűlés (2018. július 4–6.)

A vándorgyűlés központi témája idén a kerek évforduló, az 50. vándorgyűlés jubilálása, ugyanis 1969-ben tartották az első alkalmat Tatán. Azóta minden évben megrendezésre került más és más helyszínekkel ez az esemény. A rendszerváltás után is fennmaradt megtartó ereje, több új szekció alakult, témaválasztása mindig az akkori aktuális üzeneteket fogalmazta meg. Az uniós csatlakozás után a nemzetközi trendekhez is alkalmazkodott. Külföldi vendégek is emelték az alkalmak fényét, az IFLA képviselői mellett fontos szerep jutott a határon túli magyar könyvtáros szervezetek küldötteinek, így jutottak támogatáshoz a szervezeteken keresztül. Szakmai díjak is kiosztásra kerültek, a fiatal tehetségek vagy a kiemelkedő teljesítményt elért kollégák kaptak elismerést. A magyar könyvtáros társadalom legfontosabb fóruma lett az évek során, és remélhetőleg maradni is fog legalább újabb 50 gyűlésig.

A Balaton térségének gazdasága és társadalma a 20. században, tematikus térképek alapján
Rovács Barna – Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Helyismereti Könyvtárosok Szervezete


Barna interaktív előadásának témaválasztását a vándorgyűlés helyszíne ihlette, a Balaton vonatkozásában tizenegy térképet mutatott be. Hogy miért érdemes állományunkban ilyen kutatásokat végezni? Erre a kérdésre három válasz született: a KSH 150 éves múltja gazdag gyűjteményt hozott létre, másrészt a kötelespéldány-rendeletnek köszönhetően minden dokumentumra jogosultak voltunk és vagyunk, így a térképekre is, harmadrészt a KSH-nak önálló térképészeti osztálya volt a XX. század első felében.

2018. szeptember 18., kedd

Gervai András: Állami álomgyár

Állami álomgyár
Gervai András
Raktári jelzet: 652893
Terjedelem: 350 o.

Gervai András, író, újságíró, kritikus, 1947 és 2000 közötti alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai  meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében.  Olvashatunk a Rákosi- és Kádár rendszer film-, és cenzúratörténetéről, a filmátvételi politikáról. Legnagyobb színészeink, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre filmes pályafutását ismerteti. A szerző foglalkozik a rendszerváltás utáni magyar film helyzetével is: a filmfinanszírozás és a filmtámogatás problémáival. Szociográfiája több mint egy évtizeden keresztül követi nyomon a filmgyárak leépülési folyamatának fontos állomásait.

X.

A könyvtárban itt található.

Perjés Géza (1917. augusztus 14. – 2003. szeptember 18.)

15 éve ezen a napon (szeptember 18.) hunyt el Perjés Géza hadtörténész, könyvtáros.

Apja Pelzl József pénzügyőr anyja Kiss Erzsébet volt. Eredeti vezetéknevét (Pelzl) később Perjésre változtatta. A család a trianoni döntés után elhagyta a Felvidéket, s átköltözött a békekötés után is Magyarországhoz tartozó területre. Először Budapesten, majd Martonvásáron telepedtek le. Perjés Géza az elemi iskola elvégzése után katonai iskolában tanult tovább. Először Sopronban folytatta tanulmányait, majd Pécsett a Zrínyi Miklós Katonai Főreálban érettségizett. A középiskola bejezése után – 1935 és 1939 között – a Ludovika Katonai Akadémia felsőfokú képzésében vett részt, annak zárásaként 1939-ben hadnaggyá avatták. 1939-es avatását követően egészen 1946-ig katona volt. A katonai hivatásnak mind a gyakorlati, mind az elméleti része érdekelte, főként az, amikor az elméleti kérdéseket egy-egy katonai akció szervezésében, lebonyolításában tudta hasznosítani. Részt vett a II. világháború harcaiban, 1944-ben súlyosan megsebesült, majd felépülése után újra szolgálatba állt. A háború végén, 1945 májusában angol hadifogságba került, s csak 1946 februárjában térhetett vissza Magyarországra. Hazatérése után beiratkozott a PPTE-re, ahol pszichológiát és szociológiát kezdett el tanulni. Érdeklődése, tehetsége felkeltette egyik tanára, Szalai Sándor figyelmét, és állást ajánlott neki a tanszéken. 1946 és 1948 között gyakornok volt az egyetemi könyvtárban. Az 1948–1949-es tanévben szerezte meg diplomáját.
A háború utáni politikai, gazdasági, társadalmi fordulat után elvesztette munkáját. 1949 1950-ben visszatért a katonai pályára, azonban a Farkas Mihállyal történt összezördülése miatt otthagyta a hadsereget. Ezt követően a Rákosi-érában nem kapott tudományos jelleg_ munkát, s 1950-től egészen 1957-ig fizikai munkából tartotta el magát. Ez idő alatt dolgozott építőipari segédmunkásként, továbbá a MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban, illetve állást vállalt a Korányi Kórházban kórházi segédmunkásként. Időközben kitanulta az esztergályos szakmát is.

2018. szeptember 17., hétfő

Bogáti Péter: Az ágasvári csata

Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest, 2018. 361 p.
Raktári jelzet: 652546

A fergeteges humorral megírt ifjúsági regény helyszínválasztása azonnal belopta magát a szívembe. A Mátra alján nőttem fel, ablakunkból az Ágasvár jellegzetes hegycsúcsára nyílt kilátás. A könyv belső borítója egy térkép, ahol a szerző feltüntetni a regény színtereit. Ezek a helyszínek gyerekkorom kedvelt helyei. Gyakran kirándultuk Hasznosra, ahol a faluból kivezető szerpentin bal oldalán emelkedő várromot mindig megmásztuk. A Mátrában ismerkedtem a turistajelzések változatos formáival, a forrásvíz hideg üdítő hatásával, a növény- és állatvilág sokszínűségével. A Kövicses patak tanított meg vízen járni, hogyan tudjak átkelni a patakon, hogy ne essek bele. Az osztálykirándulások alkalmával is sokszor eljutottunk a helység lábához, hogy mindenki a homlokára kösse azt a bizonyos fejpántot, amelyen egy négyjegyű szám szerepel, és kezdődhessen a játék. A könyv cselekménye is egy számháború történetét mutatja be. A nyári táborban a székesfehérvári Vörösmarty Gimnázium tanulói elveszítik a csapat zászlaját, és ezt az ereklyét egy győztes számháborúval, az ágasvári csata megnyerésével szerzik vissza.

P.A.

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 14., péntek

Őszi vitrin és könyvajánló


A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28) napján.
A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A 19-20. század fordulóján a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.

(Forrás: www.jelesnapok.oszk.hu)

Tóbiás Krisztián (szerk.): Válogatás Balatonfüred képes levelezőlapjaiból


Tóbiás Krisztián (szerk.): Válogatás Balatonfüred képes levelezőlapjaiból
Balatonfüred Városért Közalapítvány, [Balatonfüred], 2018. 89 p.
Raktári jelzet: E 010384

Ez a színes kis könyv igazi időutazásra hívja az olvasókat. Végiglapozva az összegyűjtött képeslapokat, körülbelül száz évet „fiatalodunk”, hiszen a lapok többsége az 1900-as évek elejéből való. Segítségükkel megcsodálhatjuk, hogyan néztek ki annak idején Balatonfüred híres épületei, helyszínei, „ahol egykor Kossuth Lajos, Jókai Mór, Blaha Lujza töltötték napjaikat”.
Ha pedig kellően magával ragad a képeslapok hangulata, bátran járjunk utána, hogyan néznek ki ma a könyv lapjain látható utcák, terek és villák! Bár a nyárnak már vége, Balatonfüred minden évszakban várja a pihenni, vagy éppen kirándulni vágyókat!

SzK

A könyvtárban itt található.

Cseh Gabriella kollégánk augusztus végén járt a balaton-parti városban:





Vaszary Galéria
Jókai-villa


2018. szeptember 13., csütörtök

Boér Elek (1898. szeptember 13. – 1954. június 28.)

120 évvel ezelőtt (szeptember 13.) született Boér Elek jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Előneve: kövesdi. 1918 és 1922 között az FJTE-n tanult előbb Kolozsvárott, majd Szegeden. Itt szerzett államtudományi doktori oklevelet. 1929-ben magántanár lett a közgazdaságtan elmélete tárgykörben. 1922-től 1929-ig banktisztviselőként dolgozott a Hazai Banknál. 1929-ben magántanári habilitációt szerzett az FJTE-n a közgazdaságtan elmélete tárgykörben. 1929 és 1940 között: az FJTE-n a közgazdaságtan magántanára, a kecskeméti református jogakadémián pedig a hitel- és perjog rendes tanára volt. Állami ösztöndíjjal a berlini Collegium Hungaricumban tanult, a Rockefeller-alap ösztöndíjával pedig az Egyesült Államokban, a Yale és a Columbia Egyetemen. Tagja volt az ESnek, 1936-tól pedig az MST-nek. 1940 és 1943 között a kolozsvári FJTE-n a közgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendkívüli, 1943 és 1945 között nyilvános rendes tanára volt. 1941-ben az MTA levelező tagjává választotta.
Akadémiai székfoglalóját 1942 februárjában A közgazdaságtan rendszere és a politika címmel tartotta meg. 1944 és 1945 között tagja volt az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának, 1946 és 1949 között pedig a Társadalomtudományi Bizottságnak. A háború után, 1945-től 1949-ig, az SZTE Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be.
1949-ben politikai okból rendelkezési állományba helyezték, majd nyugdíjazták. Akadémiai
levelező tagságából még ebben az évben tanácskozó taggá minősítették vissza, és csak 1989-ben rehabilitálták.1951-ben apjával – az idősebb Boér Elekkel – kitelepítették Újfehértóra, ahol 1954-ben öngyilkosságot követett el.

Elméleti közgazdaság-tudománnyal, elsősorban pénzelmélettel, a tőke és tőkeképződés elméletével, a kapitalista szabad verseny sajátosságaival, a fogyasztás gazdaságtanával foglalkozott. A statisztikai adatsorok alapján végzett elemzéseket, többek között Magyarország helyzete a világgazdaságban című tanulmányában. Dinamikai vizsgálataihoz indexsorokat alkalmazott, például A közgazdaságtan módszervitája a statika és dinamika szempontjából című művében. Történeti statisztikai adatsorokat tartalmaz mások mellett a Háborús pénzpolitika 1914–15-ben és 1939–40-ben című tanulmánya. Az amerikai kapitalizmus és a monopolisztikus verseny című értekezése az amerikai ösztöndíjjal végzett tanulmányainak eredményeit foglalja össze. A vagyonosodás elméletével kapcsolatos tanulmányai nemzetközi statisztikai összehasonlításokat tartalmaznak. Szaktanulmányai magyar és német nyelven jelentek meg.

Forrás: Derzsy Márk – Nádudvari Zoltán: Boér Elek. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 117–118. p.

Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv

Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv
Ford.: Kovács Lajos
Alexandra Kiadó, Budapest 2018. 374 p.
Raktári jelzet: 856457

Sokak bánatára és még többek örömére ismét megkezdődött az iskola. Egy olyan könyvnek, mely tanulási is tanítási módszereket sorol föl, mikor lenne a legnagyobb létjogosultsága, ha nem most? Igaz ugyan, hogy eredetileg 2002-ben jelent meg, ám sokáig hiánycikk volt a boltokban, így 2018-ban megújult borítóval, változatlan tartalommal ismét elérhetővé vált. Az ajánlás szerint elsősorban pedagógusoknak szól, de biztos vagyok benne, hogy a szülők, sőt még a gyerekek is sok-sok ötletet, instrukciót meríthetnek belőle. A szerző – amellett, hogy előadásokat tartott a tanítási stratégiákról – maga is gyakorló tanár volt, így biztosak lehetünk abban, hogy az ötletek egy igazán hozzáértő ember tollából születtek. Útmutatást kapunk arra nézve, hogyan történjen az eszköztervezés folyamata, valamint a tanításaink során milyen munkaeszközöket használjunk. Részletesen leírt, ábrákkal színesített, olykor rejtélyes fantázianévvel ellátott, izgalmas tanítási és tanulási eszközök sokasága vár minket, ha kezünkbe vesszük ezt a kiadványt. Tudja például a kedves olvasó, mi is az a lepárlás? Nem, nem a laboratóriumi terminológiára gondoltam. A megoldásért lapozza föl a könyvet a 123. oldalon!

K.R.

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 12., szerda

Beke Csilla: Akik elmentek péknek

Beke Csilla: Akik elmentek péknek
Csipet Kiadó, Budaörs, cop. 2017. 255 p.
Raktári jelzet: 855496

Beke Csillának, a Csipet Kiadó vezetőjének riportkönyve a kézműves pékáruk rajongóinak, de főleg készítőinek lehet igazi különlegesség. Megismerhetjük belőle azt a sok-sok különböző utat, mely végül a házi kenyerek elkészítéséig, majd legtöbb esetben forgalmazásáig vezet. Ahogy a kovászból, a kenyér „lelkéből” sincs két ugyanolyan, úgy a pékek szakmákon és országokon átívelő tapasztalatai is egyediek. Az alapanyagok beszerzésétől, egy üzlet megnyitásáig számtalan érdekes információt kaphatunk tőlük. Sőt, kipróbált recepteket is olvashatunk a currys-mazsolás kenyértől az igazi francia briósig. Bár kezdőként nem is olyan egyszerű elkészíteni mindennapi kenyerünket, de kellő kitartással és lelkesedéssel igazi remekművek is születhetnek, a megkérdezettek erre a legjobb példák.

B.A.

A könyvtárban itt található.

2018. szeptember 11., kedd

Charlie N. Holmberg: A papírmágus

Charlie N. Holmberg: A papírmágus
Ford.: Márton Zsófia
Gabo Kiadó, Budapest, cop. 2017. 232 p.
Raktári jelzet: 644861

Mire jó a papír? Például hideget áraszt, ha hópihe formájúra vágjuk. Életnagyságú kutya is készülhet belőle, amely a farkát csóválva vár haza minket. Képtelenség lenne? Egy képzett papírmágus kezében bármi lehetséges.
Ceony Twill mágustanonc csalódottan veszi tudomásul, hogy csatlakoznia kell Emery Thane papírmágushoz, aki kitanítja a papírbűvölés minden csínjára-bínjára. Eleinte kétkedve fordul a mágushoz és a papír tudományához, viszont Thane mágus hamar bebizonyítja, hogy több van a papírban, mint azt bárki hiszi. Egyikőjük sem számít azonban arra a fenyegető veszélyre, ami lecsap. Ceonynak pedig hirtelen élete eddigi legnagyobb kihívásával kell szembenéznie, aminek a tétje nem kevesebb, mint Thane mágus élete.
Holmberg világa magába szippantja az olvasót az első betűtől az utolsóig. A papírmágus trilógia összes kötete izgalmakkal, váratlan fordulatokkal várják a kíváncsi olvasót. A cselekmény ugyan lassan bontakozik ki, de megéri várni, hogy megismerhessük Ceony és Thane történetét.

P.G.

A könyvtárban itt található.

2. kötet:
Charlie N. Holmberg: Az üvegmágus
Gabo Kiadó, Budapest, cop. 2017. 227 p
Raktári jelzet: 650435

A könyvtárban itt található.













3. kötet:
Charlie N. Holmberg: A mestermágus
Gabo Kiadó, Budapest, 2018. 223 p.
Raktári jelzet: 651792

A könyvtárban itt található.