2018. október 31., szerda

David Engels: A birodalommá válás útján. Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása

David Engels: A birodalommá válás útján. Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása
Ford.: Horváth Márta, Csősz Róbert
L’Harmattan, Budapest, 2017. 340 p
Raktári jelzet: E 011004

Érdekes gondolatkísérletre vállalkozott David Engels belga ókortörténész, amikor összehasonlító vizsgálat alá vetette korunk Európai Unióját és a Kr. e. 1. század római államát. Az ötlet nem számít újdonságnak, hiszen a széteső köztársaságból megszülető és még évszázadokig tovább élő császárság képe hosszú idő óta szolgál viszonyítási alapul közéletről, társadalmakról gondolkodók számára, különösen, ha valamely birodalom életútját – azon belül is hanyatló korszakát – próbálják jobban megérteni. A szerző alapvető megállapítása, hogy az európai civilizáció eljutott fejlődésének végpontjára, aminek egyik fő oka önazonosságának elvesztése, emiatt pedig elkerülhetetlenné vált bukása is. Könyvében sorra veszi azokat a politikai és kulturális analógiákat, amelyek egyaránt befolyásolták a római és a mai nyugati társadalmak életének alakulását, különös tekintettel a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, a ki-kiújuló gazdasági válságokra és a politikai közösség szélsőséges polarizációjára. A párhuzam ugyanakkor közel sem tökéletes, hiszen az Európai Unió nem egységes állam – szemben a rómaival –, hanem heterogén nemzetek államközi szövetsége. Másfelől a technológiai fejlődés olyan eszközöket adott a mai kor emberének kezébe, amelyekkel korábban nem látott megoldások is immár elérhetőekké váltak.
Mindezek ellenére – vagy épp emiatt – tanulságos olvasmány lehet David Engels könyve azok számára, akik szeretnének jobban elmélyedni a kétezer évvel ezelőtt és napjainkban zajló folyamatok vizsgálatában.

Derzsy Márk

A könyvtárban itt található.

2018. október 30., kedd

Ingyenes próbahozzáférés az OECD iLibrary adatbázisához november 30-áig

Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár 2018. november 30-áig ingyenes próbahozzáférést kapott az OECD iLibrary anyagaihoz.
Az adatbázis többek közt mezőgazdaság és élelmiszeripar, közgazdaságtan, oktatás, foglalkoztatás, energia, környezet, pénzügy és befektetések, ipar és szolgáltatások, tudomány és technológia, társadalom, migráció, egészségügy, kereskedelem, közlekedés és városi, vidéki és regionális fejlesztés témákban biztosít teljes szövegű hozzáférést.
Az adatbázis a könyvtár olvasótermi számítógépeiről szabadon elérhető.

Várjuk az érdeklődőket!

KSH Könyvtár

Kerny Terézia: Uralkodók, királyi szentek. Válogatott ikonográfiai és kultusztörténeti tanulmányok

Kerny Terézia: Uralkodók, királyi szentek. Válogatott ikonográfiai és kultusztörténeti tanulmányok
Budapest, 2018. 591 p.
Raktári jelzet: E 010982

A néhány éve elhunyt kiváló művészettörténész, Kerny Terézia gazdagon illusztrált, válogatott tanulmányait tarthatja kezében az olvasó, amelyet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete adott ki 2018-ban.

Kerny Terézia ikonográfiai érdeklődése szerteágazó volt: a magas művészet emlékeitől a néprajzi tárgyakig minden érdekelte, s a középkortól a 19. századig valamennyit képes volt rendszerben látni és láttatni. A szerkesztő, Mikó Árpád szándéka az volt, hogy a tanulmányok az egész életpályát reprezentálják: a magyar szent királyok – különösen Szent László – ikonográfiáját és kultuszát, a magyar szenteket és a régi magyar uralkodókat.

A kötet ennek megfelelően három nagyobb egységbe fűzi a tanulmányokat. Az első egység bevezető tanulmánya a téma megalapozásául a magyar szent királyok tiszteletét és ikonográfiáját foglalja össze a 13. századtól indulva egészen a 17. század végéig. A következő a kötet legnagyobb egysége, amely tizenhárom tanulmányt szentel Szent László király ikonográfiájának. Az utolsó, Magyar uralkodók ikonográfiája és kultusza címet viselő egység négy tanulmánya Könyves Kálmán, Salamon és Zsigmond király kultuszát ismerteti.

X.

A könyvtárban itt található.

2018. október 29., hétfő

A Margó Irodalmi Fesztivál 2015 és 2018 közötti nyertes könyvei


Kedves Olvasóink!

Könyvtárunk egyik folyosói vitrinjében kollégáink a Margó Irodalmi Fesztivál 2015 és 2018 közötti nyertes könyveit gyűjtötték össze, és mutatják be Önöknek. A könyvek kölcsönözhetőek, kérje őket a kölcsönzőpultnál.

KSH Könyvtár

Forró Lajos – Molnár Tibor – Tandari Erzsébet (szerk.): „Mire a levelek lehullanak…” Martonosiak az első világháborúban

Forró Lajos – Molnár Tibor – Tandari Erzsébet (szerk.): „Mire a levelek lehullanak…” Martonosiak az első világháborúban
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Nemzeti Délvidék Kutató Központ, Szeged 2018. 214 p.
Raktári jelzet: 654232

A kortársak által Nagy Háborúként emlegetett első világháború centenáriuma keretében számos műfajban születtek/születnek szakkönyvek, így a több éves háborúskodás története iránt érdeklődők újabb és újabb aspektusokkal ismerkedhetnek meg. A háborús események bemutatása mellett egyre gyakoribb, hogy egyes írások a cselekmények szereplőinek szentelnek teret. Ezzel találkozhatunk a jelen kötet esetében is, amely a szerbiai Vajdaság északi részén fekvő Martonos hadbavonultjaival foglalkozik. Az első részben a község rövid története, a Magyarországot 1914 és 1920 között érintő események kronológiája, azoknak az alakulatoknak a rövid története, ahol a martonosiak szolgáltak, illetve a település háborús veszteségei kerülnek összegző módon bemutatásra. A kötet középső, egyben legterjedelmesebb és legizgalmasabb részét a martonosi katonák fényképei, levelező- és képeslapjai teszik ki, amelyek úgy válnak különösen érdekfeszítővé, hogy az otthon lévőknek szánt levelek, üdvözletek is megjelennek. Zárásként, függelékként pedig a könyvben szereplő katonák életrajzi adatai és az elesettek adattára böngészhetők.

KCs

A könyvtárban itt található.

2018. október 27., szombat

Sajóhelyi István (1878. október 27. – 1947. november 1.)

200 évvel ezelőtt (október 27.) született Sajóhelyi István statisztikus.

1901-ben lépett állami szolgálatba napidíjasként. 1906-ban letette statisztikai és kezelési szakra képesítő szakvizsgáját, majd 1907-ben kinevezték statisztikai tisztnek. 1912-től statisztikai ellenőrként dolgozott. 1918-ban ideiglenesen az Országos Közélelmezési Hivatal VIII. főosztályára rendelték, ahol előadói beosztásban az élelmezéssel kapcsolatos ipari ügyekkel foglalkozott. 1924-ben miniszteri titkárrá léptették elő, majd 1926-tól a Statisztikai Hivatal IV. – mezőgazdasági statisztikai – osztályának vezetését is rábízták. 1936-ban miniszteri osztály-tanácsosi kinevezést kapott. A hivatal szervezeti átrendezése után az V. osztály – a korábbi IV. osztály – vezetőjeként folytatta tevékenységét egészen 1937. évi nyugdíjazásáig.
Nyugalmazott miniszteri tanácsosként 1942-től a főváros II. kerületi adófelszólamlási bizottságának elnökhelyettesi posztját töltötte be. 1910-től a Polgári Jubileumi Kereszt birtokosa volt. 1926-tól az MST, 1928-tól az OGKB tudhatta tagjai között. 1943-tól az MGKI elnöki tanácsának is tagja volt.
Kezdetben az igazságügyi statisztika területén fejtett ki munkásságot, ám a későbbiekben kutatá-sainak középpontjába a mezőgazdasági statisztika került. A témában számos publikációja jelent meg a Statisztikai Szemlében. Az MNSZ 1928-ban megjelent, Magyarország tükre című országismertető kötetének munkatársa volt.

Forrás: Derzsy Márk – Sárpátki Ádám: Sajóhelyi István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 606. p.

2018. október 26., péntek

Jakó Zsigmond Pál (1916. szeptember 2. – 2008. október 26.)

10 éve ezen a napon (október 26.) hunyt el Jakó Zsigmond Pál művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, az MTA tiszteleti tagja

A középiskolát a hajdúböszörményi Református Gimnáziumban végezte, majd 1934-től történelem–latin–művészettörténet szakon folytatta tanulmányait a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. Diplomáját 1939-ben szerezte meg, majd Mályusz Elemérnek, a középkori magyar történelem neves professzorának irányításával a következő évben doktori vizsgát is tett. Egy évig az egyetem Magyar Népiség- és Településtörténeti Intézetében folytatott gyakornoki munkát, majd további egy évet a Magyar Országos Levéltárban töltött.
1941-ben került Kolozsvárra, ahol az 1950-ben történt államosításig az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában dolgozott, 1945-től igazgatóként. 1944-ben jelentős szerepet vállalt a II. világháború során veszélybe került levéltári anyagok megmentésében. Később is sokat tett a pótolhatatlan forrásanyagot jelentő levéltári örökség megmentése, feltárása és közkinccsé tétele érdekében, ideértve az erdélyi nemzetiségekre vonatkozó dokumentumokat is.
1942-től a kolozsvári Ferenc József, majd Bolyai (utóbb Babes–Bolyai) Egyetemen történeti segédtudományok és középkori egyetemes történelem tantárgyból előadásokat tartott, 1947-től professzori kinevezéssel. 1949-től a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének is munkatársa volt. 1981-ben vonult nyugállományba.
1990-ben közreműködött az EME újraalapításában, az Erdélyi Múzeum című folyóirat újraindításában.

O’Neil V. Som: Spanyol kapd elő

O’Neil V. Som: Spanyol kapd elő
ASSIMIL Hungária Kft., Budapest, cop. 2018. 141 p.
Raktári jelzet: 654304

A nyári szabadságok már messze járnak ugyan, de hamarosan itt az őszi szünet, illetve jön még néhány hosszú hétvége, ami remek alkalmat nyújthat egy-egy rövidebb (vagy hosszabb) utazásra. Ha netán külföldi útra készülünk, érdemes felszerelkeznünk útikönyvvel, térképpel és persze némi nyelvtudással.
Az ASSIMIL Kiadó társalgásizsebkönyv-sorozata, a Kapd elő remek útitársunk lehet egy-egy utazásnál, hiszen kicsi, könnyű, és mégis megtalálhatók benne a kikapcsolódáshoz szükséges fontosabb tudnivalók. A Spanyol kapd elő például röviden ismerteti a spanyol etikettet, tartalmazza a gyakoribb nyelvi fordulatokat, frázisokat, és bemutat olyan szituációkat, mint a bevásárlás, a közlekedés és az ismerkedés. Ezen kívül olvashatunk benne tömören a nyelvtanról, valamint egy szószedet is elfért a könyv végén.
Ajánlom mindenkinek, aki külföldi utazásra készül, mivel számos más nyelven is elérhető!

A könyvtárban itt található.

Íme, egy kis ízelítő:

Doris Werner-Ulrich: ANGOL kapd elő
ASSIMIL Hungária Kft., Budapest, cop. 2018. 143 p.
Raktári jelzet: 654305

A könyvtárban itt található.














Catherine Raisin: NÉMET kapd elő
ASSIMIL Hungária Kft., Budapest, cop. 2018. 185 p.
Raktári jelzet: 654303

A könyvtárban itt található.














Gabriele Kalmbach: FRANCIA kapd elő
ASSIMIL Hungária Kft., Budapest, cop. 2018. 160 p.
Raktári jelzet: 654306

A könyvtárban itt található.














SzK

Rendhagyó nyitvatartási napok novemberben

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunkat novemberben az alábbi napokon a szokásostól eltérő időpontokban látogathatják.

2018. november 1-jén (csütörtökön) és november 2-án (pénteken) a könyvtár ZÁRVA tart.
2018. november 10-én (szombaton) 8 órától 14 óráig várjuk az olvasókat.

A külön nem jelölt napokon a könyvtár a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemel.

KSH Könyvtár

2018. október 25., csütörtök

Kocsis Károly (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet

Kocsis Károly (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet
Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont  – MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, 2018. 187 p.
Raktári jelzet: Z 2098

2018-ban jelent meg Magyarország legújabb nemzeti atlaszának szám szerint második, a megjelenés ideje szerint első kötete, amely az ország természeti környezetével foglalkozik. A nemzetiatlasz-sorozat összesen négy kötetből fog állni, az első A magyar állam és helye a világban alcímet kapta, a második, most megjelent rész a természeti környezettel, a harmadik a társadalommal, míg a negyedik a gazdasággal kapcsolatos térképeket fogja bemutatni.

A nemzeti atlaszok sorában az elsőt (piros színű) 1967-ben adták ki, főszerkesztője a kalandos életű Radó Sándor volt, míg a második (zöld színű), immár Pécsi Márton főszerkesztésében, 1989-re készült el. A két atlasz érdekessége, összehasonlítva a mostanival, hogy minden téma (pl. természeti környezet, gazdaság, társadalom) egy, főként az 1989-es kiadás esetében, igen vaskos atlaszban kapott helyet. A közvetlenül a rendszerváltozás előtt megjelent edícióban már angol nyelven is feltüntették a térképeken a főbb információkat, és az atlasz legutolsó oldalain található magyarázó szövegeket is lefordították a legfontosabb világnyelvre.

A most megjelent tematikus atlasz 13 számozott és színnel jelölt fejezetből áll. Az első és egyben legrövidebb részben a Magyarországgal kapcsolatos legfontosabb földrajzi tudnivalókkal ismerkedhetünk meg. A Kárpát-medence domborzatát és vízrajzát bemutató topográfiai térképre nézve szembeötlő az ország döntően alföldi, kisebb részben dombvidéki jellege, tekintve, hogy a teljes országterület 82,4%-a nem éri el a 200 m-es tengerszint feletti magasságot, és csak 0,6%-a található 500 m felett.

A második, földtani témájú fejezet nemcsak a Kárpát-medence földtörténetével foglakozik, hanem megismerhetjük az ország geotermikus adottságait és a főbb energiahordozók, ércek, nemesfémek előfordulási helyét is. A harmadik, geofizikai rész számomra legérdekesebb térképe a Kárpát-medencében 456 és 2014 között észlelt földrengések helyét és erősségét ábrázolja. Ez alapján kiderül, hogy a mai országterület nem számított veszélyeztetettnek ebből a szempontból, azonban a Kárpátkanyar térségében több pusztító földregés is kipattant. Külön fejezetet szenteltek a domborzatnak is, amelyben található egy rendkívül részletes, a felszínt domborzattípusok szerint bemutató térkép.

Az ország éghajlatát bemutató ötödik fejezeten belül az éghajlati körzetek változását bemutató három térkép ragadta meg legjobban a figyelmemet. Ezeket áttekintve megfigyelhető, hogy a 20. század folyamán gyors ütemben terjeszkedett a meleg-száraz éghajlati körzet. Míg az 1901 és 1930 közötti adatok alapján csak az ország délkeleti részén, Makó térségében egy kis terület tartozott ebbe a szélsőséges kategóriába, addig az 1980 és 2010 közötti adatok alapján már az Alföld túlnyomó többsége (és az ország területének nagyjából harmada) a meleg-száraz éghajlati körzethez tartozik, köztük Budapest alacsonyabban fekvő, főként pesti területei is.

A Kárpát-medence vizeit bemutató rész tartalmaz egy rendkívül informatív és részletes térképet a térség vízgyűjtő területeiről, emellett megtudhatjuk, hogy a Duna nagyjából 20 000 éve folyik északról déli irányba (Vác és Mohács között), azt megelőzően északnyugat-délkelet irányban vágott át az Alföldön Budapest és Szeged között, hozzávetőlegesen a mai M5-ös autópálya vonalában. A hetedik fejezet a talajokkal foglalkozik. A Magyarország talajtípusait ábrázoló térkép alapján kijelenthető, hogy talajadottságaink jók, nagy és összefüggő területeken található meg a szántóföldi növénytermesztéshez ideális csernozjom talaj (pl. Mezőföld, Körös–Maros köze stb.), de a homokhátságok is kiterjedtek (Kiskunság, Nyírség).
A mai növénytakarót tanulmányozva szembetűnő, milyen kevés helyen maradtak meg természetes vagy természetszerű vegetációk, és a jelenlegi erdeink egy jelentős része is telepített (főként az Alföldön). A kilencedik fejezetben bemutatott állatvilágról általában elmondható, hogy életkörülményeiket nagyban befolyásolja a növénytakaró és a tájhasználat, ebből adódóan számos faj területileg kis foltokra szorult vissza. Örvendetes jelenség, hogy a korábban szinte teljesen eltűnt csúcsragadozók (pl. hiúz, farkas) újra megjelentek, elsősorban az Északi-középhegység zártabb erdeiben.
A tizedik rész a tájakkal foglalkozik, és tartalmazza a természeti tájak rendszertani felosztását is, így aki kíváncsi rá, hogy települése pontosan melyik tájhoz tartozik, annak tudom ajánlani az atlasz erre vonatkozó oldalait. A következő két fejezet a környezetvédelemmel, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos ismeretanyagokat és tematikus térképeket tartalmazza. Számomra ebben a témában a legérdekesebb térképek azok voltak, amelyek az automata légszennyezésmérő állomásokkal rendelkező települések éves nitrogén-dioxid-, illetve kén-dioxid-kibocsátását mutatják 2005-ben, 2010-ben, illetve 2015-ben. Általánosságban megállapítható, hogy a jelentős részben a kőszén égetéséhez köthető kén-dioxid-kibocsátás az ábrázolt települések nagy többségében folyamatosan csökken, míg a leginkább a belső égésű motorral rendelkező gépjárművekhez köthető nitrogén-dioxid-kibocsátás néhol csökkent, néhol viszont nőtt. Magyarország két legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója a Dunai Vasmű Dunaújvárosban és a Péti Nitrogénművek.

A legutolsó, tizenharmadik fejezet a természeti veszélyeket részletezi. Érdekesség, hogy többek között a földrengések, földcsuszamlások, árvizek és az aszály mellett foglakozik az özönfajok inváziójával és ezzel összefüggésben az erősen allergén növények, konkrétan a parlagfű elterjedésével.

Véleményem szerint Magyarország Nemzeti Atlaszának most megjelent kötete sokkal részletesebben foglalkozik a minket körülvevő természeti környezettel, a térképek mellett több és könnyebben érthető magyarázó szöveg, lényegesen több kép, táblázat és egyéb, a folyamatok megértését segítő ábra található, mint a korábbi nemzeti atlaszok erre vonatkozó fejezeteiben. A térképek rendkívül informatívak, első látásra is képesek mondanivalójuk lényegét átadni, így mindenkinek javasolni tudom, hogy tekintse át a most megjelent kötetet, amely könyvtárunk szakolvasójában található.

R.B.

A könyvtárban itt található.


2018. október 24., szerda

Díjátadó és koszorúzás Füzéki István emlékére





Ma délután került sor az 1956-os forradalom és szabadságharc könyvtáros mártírjáról, Füzéki Istvánról (1934–1956) elnevezett díj átadására. A fiatal nemzetőr pályakezdőként könyvtárunk munkatársa volt. A szovjet bevonulás után nyomtalanul eltűnt, amikor tiltakozott a jogi kar fegyvertelen védőinek őrizetbe vétele ellen.

A Füzéki István-emlékérmet idén Dörnyei Sándor orvostörténész, orvosi bibliográfus kapta meg, akinek a nevében Borsa Zsófia vette át az elismerést.

Az ünnepélyes átadás után a díjalapító Füzéki Bálint, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Országos Széchényi Könyvtár és könyvtárunk képviselője megkoszorúzta Füzéki István emléktábláját.

Lee Hollahan: Szabásminták használata, átalakítása és tervezése


Lee Hollahan: Szabásminták használata, átalakítása és tervezése
Ford.: Kirtyán Beáta
Cser Kiadó, Budapest, cop. 2017. 144 p.
Raktári jelzet: 855363

Egy ruha elkészítésére ma már csak az igazán lelkes és tapasztalt hobbivarrók vállalkoznak, nem is beszélve egy kis átalakításról, ami néha azért szükséges, mert nem mindig tudunk az alakunkra tökéletesen illeszkedő méretet venni. A jelen könyv ilyen vállalkozó kedvűeknek szól, akik nem riadnak vissza egy néhány oldalas jelmagyarázattól, amelynek segítségével megoldhatók egyszerűbb módosítások. Ilyen a gallér, a szoknya és az övrész alakításai vagy a zsebfazonok kialakítása. A könyv megtanít továbbá a kereskedelemben vásárolható szabásminták helyes használatára, a különböző textíliák előkészítésére, valamint saját szabásminták tervezésére 36-tól 48-as méretig. A főbb varrástechnikák illusztrált gyűjteménye, szószedet és tárgymutató segíti a kiadványban való eligazodást. Kezdőként olvasva még felmerülnek kérdések, de talán mégsem olyan lehetetlen megvarrni egy saját kedvenc ruhadarabot!

B.A.

A könyvtárban itt található.

2018. október 23., kedd

Október 23. hőseire emlékezünk




Tollas Tibor: Október 23.

Rian a föld, a falak dőlnek,
Kék harsonákkal zeng az ég.
S barlangjából a dohos kőnek
Az ember újra fényre lép.
Fonnyadt testünket záporozza,
Sápadt arcunkra hull a nap,
S szédülten, szinte tántorogva,
Szabadság, szívjuk sugarad.
Sötétből tárul ki a szívünk:
Nyíló virág a föld felett.
A szolgaságból fényt derítünk,
Fegyver nélkül is győztesek.

Kemény Gábor (1830. július 9. – 1888. október 23.)

130 éve ezen a napon (október 23.) hunyt el Kemény Gábor  politikus, publicista, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, az MTA tiszteleti tagja.

Tizennégy éves koráig otthon tanították, majd 1848-ig a nagyenyedi protestáns kollégiumban bölcseletet és jogot tanult. 1849 januárjától, a magyar kormány Debrecenbe költözésekor a közlekedési tárca tiszteletbeli fogalmazója volt. 1850 és 1851 között Selmecbányán matematikát, fizikát és kémiát tanult, majd hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Svájcban. Erdélyi birtokán 1852-től vezette gazdaságait, továbbá politika- és államtudománnyal, valamint történelemmel foglalkozott. Politikai pályáján 1863-tól az erdélyi, 1866-tól a pesti országgyűlés képviselője volt.
Kormányzati munkát végzett 1875-től 1878-ig a Belügyminisztérium államtitkáraként, 1878 és 1882 között ipar- és kereskedelemügyi miniszterként, 1882-től 1886-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszterként. 1881-ben miniszteri törvényjavaslatban kezdeményezte az áruforgalmi statisztika hazai bevezetését. 1864-ben az MTA levelező tagjává választották. Hunfalvy János, az Akadémia Statisztikai Bizottságának jegyzője 1866-ban kérte, hogy Erdélyt képviselő tudósként vegyék fel a bizottság tagjai közé. 1886-ban az MTA tiszteleti tagja lett. Jelentős jótékonysági és köztestületi munkát végzett többek között a Magyar Történelmi Társulatban, amelynek alelnöke, majd 1887-től haláláig elnöke volt. Művei jogfilozófiai és történeti tanulmányokat tartalmaztak. Tanulmányai a Magyar Sajtóban, a Budapesti Szemlében és a Pesti Naplóban jelentek meg. Szerkesztője volt a Deák-párti Korunk című napilapnak.

Forrás: Rettich Béla: Kemény Gábor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 368. p.

2018. október 21., vasárnap

Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja
Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018. 269 p.
Raktári jelzet: E 009603, E 010163

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy bánatos ember, aki nagy tanácstalanságában, hogy miként lelhetné meg örömének kulcsát, hosszú útra indult, hogy megismerje önmagát. Sokáig ment, mendegélt, de saját énjére nem talált. Végül betévedt egy mesélőhöz. A mesélő eleinte nem tudta, milyen történetet is mondjon a megfáradt vándornak. Telt-múlt az idő, mígnem egyszer csak felfedte magát az Igazi mese.
Boldizsár Ildikó meseterapeuta legújabb könyve segít megtalálnunk saját történetünket, amellyel felderíthetjük rejtett érzelmeinket, gondolatainkat, igaz valónkat. A kötetben több esettanulmány kapott helyett, amelyekben az önmagukat kereső emberek egy-egy mese által fedezik fel saját identitásukat.
Aki szeretné megismerni a Boldizsár Ildikó által kifejlesztett meseterápiát, annak csak ajánlani tudom a könyvet.

P.G.

A könyvtárban itt és itt található.

2018. október 19., péntek

Sara Pennypacker: Pax


Sara Pennypacker: Pax
Ford.: Somogyi Eszter
Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2017. 248 p.
Raktári jelzet: 645659

Első látásra azt mondtam volna: ez egy amerikai Vuk, csak Pax főszereplésével. (A rókák a közöttük lezajló párbeszédekben is ugyanolyan különös lényként gondolnak az emberekre.)
Aztán megismerkedünk a 12 éves főszereplőnkkel, Peterrel, aki világgá megy, és az idilli kép lassan darabjaira törik. A kisfiú nem fordul vissza a következő utcasarkon, így kezdetét veszi egy hosszú út, ami nem is teljesen a célba jutásról szól, hanem a közben megtett akadályokról és belső harcokról, amelyeket a gyereknek önmagában kell megvívnia.
Közben a kis rókánknak is meg kell tennie ugyanezt az utat, de sokkal több fizikai szenvedéssel és még kevesebb választási lehetőséggel, amikor belekeveredik az emberek háborújába.
A boncolgatott témák miatt 14–16 éves kor fölött ajánlom. Kedves, de komoly történet.

CsT

A könyvtárban itt található.

2018. október 17., szerda

Zóka Gyula: A Balaton-felvidék

Zóka Gyula: A Balaton-felvidék
Kossuth Kiadó, Budapest, 2018. 77 p.
Raktári jelzet: E 010359

Varázslatos képekkel teli, ám mégis szolid, cseppet sem hivalkodó albumot lapozgathat az, aki kézbe veszi Zóka Gyulának a Magyar örökség című sorozatban megjelent könyvét. A képek nem a hagyományos értelemben vett turistalát-ványosságokat vonultatják fel, sokkal inkább azokat a helyeket, hegyeket, völgyeket mutatják be, amelyek földtörténeti szempontból mesélnek szívhez szóló történeteket az arra fogékony túrázóknak, utazóknak. A könyv a Keszthelyi-fennsíktól a Tapolcai- és a Káli-medencén keresztül a Tihanyi-félszigetig és Balatonkeneséig tekinti át az érdeklődésre számot tartható területeket – írja a szerző bevezetőjében. És valóban: megcsodálhatjuk az albumban Tihany kéttornyú, a 18. században épült barokk templomát, a Szent György-hegy bazaltorgonáit, a szentbékkállai „ingókövet”, a Hegyestű bazaltbányáját és még sorolhatnám. Természetesen a fotók nem adják vissza a természeti csodák szépségeit, így arra buzdítok mindenkit, aki teheti, hogy saját szemével csodálja meg őket.

K.R.

A könyvtárban itt található.

2018. október 16., kedd

A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal (2018. szeptember 10.)

A tavalyi sikeres konferencia folytatásaként idén ősszel is megrendezték A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal című rendezvényt. A délelőtti program a Kúria épületében volt. Az esemény célkitűzése az volt, hogy továbberősítse a szakmai együttműködést az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer és a hazai szakkönyvtári hálózat között. Gerencsér Judit – a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője – bevezetőjében arról beszélt, hogy mennyire fontos a diskurzus a minisztérium és a szakkönyvárak között. A párbeszéd nélkülözhetetlen – ez több előadásban is visszaköszönt.

Az elnöki köszöntőben Darák Péter, a Kúria elnöke a megújulás és az együttműködés fontosságát emelte ki, valamint az elmúlt időszak fejlesztéseit (közös katalógus, szakirodalmi ajánlók) méltatta.

Rostás Norbert (Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztály referense) A hazai szakkönyvtárak jelene, jövője az ágazati irányítás stratégiai terveinek tükrében címmel tartotta meg előadását. A júliusban életbe lépett 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítással új szervezeti struktúra jött létre, a Könyvtári és Levéltári Főosztály. A jelenlegi helyzetben a szakmának a legfőbb problémája, hogy nincsenek viszonyítási pontok, még azonos típusú könyvtárak esetén sem. Az előadó felvázolta azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség: jogszabályozás; alapvető feladatok meghatározása; végrehajtási rendeletek megalkotása; szakfelügyeleti ellenőrzés kiterjesztése. Az utánpótlással kapcsolatban a kivetített adatok szomorú tényekkel szembesítették a hallgatóságot: kevés a az informatikus könyvtáros hallgató és az utóbbi tíz évben a képzési helyek száma a felére csökkent (évente húsz diák végez ötéves képzésben). Az életpálya-modell kapcsán sem történt előrelépés. Az IKT (információs és kommunikációs technológia) korszerűtlensége is megnehezíti a könyvtárosok helyzetét és mindennapjait. Az 1997. évi kulturális törvény 71.§ rögzíti ugyan a könyvtáraknak adható támogatásokat (állományvédelem, szakkönyvtámogatás stb.), de ezekre a területekre sok könyvárban nem jut pénzügyi forrás.

Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom”. Híres magyarok az iskolában

Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom”. Híres magyarok az iskolában
Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 478 p.
Raktári jelzet: E010837

Bizonyára mindenkinek ismerős a címben szereplő szókapcsolat – Magyarázom a bizonyítványom – Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egy darabjából. A szerző, Csiffáry Gabiella, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa, híres emberek iskolai dokumentumaiból szemezget a kötetben. Írók, költők, színészek, képzőművészek és tudósok gyermek- és ifjúkorát ismerhetjük meg Csokonai Vitéz Mihálytól Hajnóczy Péterig, Lugosi Bélától Őze Lajosig, Munkácsy Mihálytól Kondor Béláig, Eötvös Lorándtól Szent-György Albertig. A könyv társadalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős; olyan adatokkal gazdagodhat tudásunk egy-egy hírességről, amelyek eddig nem igazán kaptak hangsúlyt az oktatásban. Nem véletlenül.

Minden híres ember életrajzában külön bekezdés az iskolai tanulmányok fejezet. Egyeseknél feltűnő, hogy gyakran váltogatták iskoláikat. A miértekre válaszokat kapunk a könyvből. Egy biztos, nem az iskolának köszönthetik azt, amivé váltak.
A Magyarázom a bizonyítványom írójától, Karinthy Frigyestől idéznék gyermekkori naplójából. A helyesírási hibákkal teletűzdelt szöveg egy szorongó lélek vallomása.

„Elmúlt a kedvem a bolondságtól, a tréfából való lett, szomorú valóság. E nap a legborzasztóbb nap az évben.
Prém ma felolvasta a bizonyítványom.
Nem mindenkinek olvasta fel. Nekem Steimannak meg még 2őnek. A hiányzókat írta be, s egyszerre azt mondta: Na igen Karinthy akinek hittanból 1ese van (!) Hm! Magyarból… pedig milyen eszes, milyen tehetséges fiú… Itt van. Ez mérgesít engem! Mindenik osztályba azt mondják: éles eszű, tehetséges, pompás gyerek sa bizonyítványa – rosz. Ha mondanák inkább ostoba tökfej, és adnának jó bizonyítványt mellé!”

A kötetet előszeretettel ajánlom pedagógusoknak, szülőknek és tanulóknak. Végre egy könyv, amely az ismert emberekről szól, de nem a „bezzeg a...” hírességekről.

PA

A könyvtárban itt található.

2018. október 15., hétfő

Az éjszakai égbolt a KSH Könyvtárban

Legújabb vitrinünkben az éjszakai égbolt megismeréséhez ajánlunk könyveket olvasóinknak.


Steve Martin: Legyél te is mérnök!

Steve Martin: Legyél te is mérnök!
Ford.: Sódor Ádám
Kolibri Kiadó, Budapest, 2017. 64 p.
Raktári jelzet: E010525

Kis tudósok akadémiája című sorozat új kötetének köszönhetően a Mérnökakadémiára beiratkozó tanoncok megismerkedhetnek az egyszerű gépekkel, a sugárhajtóművekkel és az atomerőművekkel. A könyvből többféle szakmáról is tanulhatnak a gyerekek; lehetnek gépészmérnökök, repülőmérnökök vagy akár robottervezők is. Az energetikai mérnökképzés igen hasznos az anyukáknak is, akik a háztartásban fellelhető áramforrásokról kaphatnak rövid összegzést. Az interaktív könyv munkára hívja a gyerekeket. Ha minden matrica a helyére került, hibátlanok a tudáspróbák, elkészült a mechanikus fogókar, és a szélturbina is működőképes, új mérnököt avathatunk. A könyvben megbújik egy reptérverseny-társasjáték is, amelyet az ügyes kezű lurkóknak kell összeállítaniuk. Játékra fel!

PA

A könyvtárban itt található.

2018. október 13., szombat

Elhunyt Rónay László irodalomtörténész


2018. szeptember 17-én – hosszan tartó betegség után – elhunyt Rónay László, József Attila-díjas magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár.
Könyvtárunk most rá emlékezik.


Kép forrása: https://ujember.hu/elhunyt-ronay-laszlo/

Malán Mihály (1900. szeptember 16. – 1968. október 13.)

50 éve ezen a napon (október 13.) hunyt el Malán Mihály antropológus, orvos, biológus, egyetemi tanár

1918 és 1926 között a Királyi Magyar Tudományegyetem (Pest), illetve Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem  orvostudományi, majd a bölcsészet-tudományi karán tanult, ugyanott embertan főtárgyból, földtan és régészet melléktárgyból kitüntetéssel doktorált 1929-ben.
1940 és 1946 között Kolozsvárott, a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Embertani Tanszékén tanított, 1942-ben megszervezte a kitűnően felszerelt Embertani Intézetet, és elindította a Múzeumi Füzeteket. A II. világháború után a Bolyai Tudományegyetem megbízottjaként összeszedte és megmentette az egyetem széthordott javait. 1946 és 1952 között a Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajzosainak és régészeinek, valamint 1948 és 1952 között a Debreceni Tudományegyetem, illetve a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatóinak antropológiát oktatott. Debrecenben megalapította az Embertani Intézetet, amelynek 1950-től tanszékvezetője is volt. 1946-tól 1949-ig Budapesten a Néptudományi Intézet Antropológiai csoportjának vezetőjévé nevezték ki, 1949 és 1958 között pedig a Természettudományi Múzeum embertani tárának tudományos munkatársaként tevékenykedett.
1962-ben visszakerült a Kossuth Lajos Tudományegyetem Embertani Intézetébe, ahol az önállóvá vált Embertani Tanszék első és utolsó vezetője volt nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig. 1954-ben indította el az Anthropologiai Közlemények című folyóiratot, amelyet tizenöt éven átszerkesztett.

2018. október 12., péntek

Tomor Anita: Még mindig rólad álmodom

Tomor Anita: Még mindig rólad álmodom
Budapest, Pyrus Kiadó, 2018. 342 p.
Raktári jelzet: 652853

Aki olvasta a kötet előzményét, és kérdőjelek maradtak benne a történetet, illetve Liv és David kapcsolatát illetően, ebből a regényből sok kérdésére választ kaphat. Párhuzamosan bontakozik ki a cselekmény; felváltva figyelhetjük Liv és David szemszögéből az eseményeket. Az írónő végig fenntartja az érdeklődésünket, és talán nem meglepő, hogy a történet korántsem ér véget a kötet utolsó lapján…
Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretik a romantikus történeteket izgalmas kalandokkal megfűszerezve. Akik szeretnek ábrándozni egy világról, amely az átlagemberek számára elérhetetlen. És azoknak is, akik hisznek abban, hogy az álmok olykor valósággá válnak.

SzK

A könyvtárban itt található.

Előzménykötet:
Tomor Anita: Álmodtam már rólad
Budapest, Pyrus Kiadó, 2017. 261 p.
Raktári jelzet: 647282

A könyvtárban itt található.

2018. október 11., csütörtök

Hollósi Gábor: A pozsonyi hídfő

Hollósi Gábor: A pozsonyi hídfő. A Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság tárgyalásai (1947–1949)
Veritas Történetkutató Intézet – Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2017. 205 p.
Raktári jelzet: E 010058, E 010152

A csehszlovák kormány a második világháború után újabb területi követelésekkel állt elő Magyarországgal szemben. A trianoni békeszerződésben nekik ítélt területeken felül igényt tartottak Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye községekre is Pozsony környékén. Vezető csehszlovák politikusok és diplomaták Pozsony fejlődése szempontjából, továbbá biztonsági okokból mindenképpen szükségesnek tartották az öt község országukhoz csatolását. Elképzelésük csak részben valósult meg, ugyanis Rajka és Bezenye Magyarország része maradt, főként Bedell Smith amerikai tábornoknak köszönhetően, aki a Bécs és Budapest közötti forgalom biztosítása érdekében nem támogatta a két település elcsatolását. A vegyes lakosságú (horvát, magyar, német) községek végül az 1947. évi párizsi békeszerződéssel kerültek hivatalosan Csehszlovákiához. Aki kíváncsi a tárgyalások részleteire, a magyar és csehszlovák tárgyalópartnerek érveire, a szovjet és amerikai elképzelésekre, a csehszlovák kormány és közvélemény csalódottságának okára, továbbá arra, miért nem valósult meg a felvidéki magyarság teljes kitelepítése, annak ajánlom Hollósi Gábor könyvét.

R.B.

A könyvtárban itt található.

2018. október 10., szerda

T. Puskás Márta (szerk.): Felhőatlasz: a felhőkről mindenkinek


T. Puskás Márta (szerk.): Felhőatlasz: a felhőkről mindenkinek
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, cop. 2017. 312 p.
Raktári jelzet: E 005999

Ha a felhőket hosszan nézhetem, újra gyerek vagyok. Amikor még nem az „esni fog-e hazafelé” kérdése foglalkoztat, hanem csak úgy figyelem őket, mintha óriásmadarak, hófehér hegyek vagy fenyegető sötétszürke hullámok lennének. A felhőknek igazi megfoghatatlan történelmük van, hiszen tudósok és művészek ihletője volt, az egyszerű emberek számára pedig néznivaló titok, akár a csillagos égbolt, munkájuk segítője vagy tönkretevője. Mindegyik változatos, mert sokszínű és mindig más, folyamatosan változó, és nincs két ugyanolyan belőlük.
A felhőkről mindig Tracy Chevalier Leány gyöngy fülbevalóval című regénye jut eszembe: „– Milyen színűek azok a felhők? – Milyenek? Hát fehérek, uram. – Csakugyan? – emelte föl kissé a szemöldökét. A felhőkre néztem. – És szürkék. Talán havazni fog. – Ugyan már, Griet, tudja ezt maga jobban is. – Egy kis kék is van bennük – mondtam, miután néhány pillanatig nézegettem őket. – És sárga is. Sőt, még zöld is! – Egész életemben néztem a felhőket, de úgy éreztem, hogy csak ebben a pillanatban láttam meg őket. Ő mosolygott. – Nagyon kevéske fehéret lehet látni a felhőkben, az emberek mégis fehérnek mondják."
Lehet őket nézni álmodozva és praktikusan, két lábbal a földön. Ritkán gondolunk bele abba, hogy a felhőknek hányféle formája létezik, és ez milyen hatással van a mindennapi időjárásra. Pedig pontosan megmutatják, hogy milyen légköri folyamatok játszódnak le, és nem is kellenek hozzá bonyolult mérőműszerek. Ezekre a kérdésekre ad könnyen érthető válaszokat a fotókkal gazdagon illusztrált könyv. Alapvetően ismeretterjesztő kiadvány, de a tudományos ismeretek iránt érdeklődők is részletes információkat kapnak a különböző légköroptikai jelenségekről.

B.A.

A könyvtárban itt található.

2018. október 9., kedd

Rendhagyó nyitvatartási napok októberben

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunkat októberben az alábbi napokon a szokásostól eltérő időpontokban látogathatják.
2018. október 13-án (szombaton) 8 órától 14 óráig várjuk az olvasókat.
2018. október 22-én (hétfőn) és október 23-án (kedden) a könyvtár zárva tart.
A külön nem jelölt napokon a könyvtár a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemel.

KSH Könyvtár

Simon Sinek: A jó vezetők esznek utolsónak – hogyan építsünk összetartó, lelkes és sikeres csapatot?

Simon Sinek: A jó vezetők esznek utolsónak – hogyan építsünk összetartó, lelkes és sikeres csapatot?
Ford.: Gaál Katalin
HVG Kiadó, Budapest, cop. 2017. 384 p.
Raktári jelzet: E 006551

A mai világban a cégek már nem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik megtartását ne tekintsék elsődlegesnek. Azonban ez jó vezetőség nélkül elképzelhetetlen. A jó vezetők esznek utolsónak mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak segítségére lehet az összetartó csapat létrehozásában. Az oldalakat olvasva megismerhetjük a jó vezetőség szabályait, a csapatok dinamikáját, illetve hogy az ősi emberi ösztönök hogyan hatnak ránk, a munkánkra és a cégre. Különösen ajánlom a millenniumi nemzedékről (Y-generációról) szóló fejezetet, amelyben gyakorlati tanácsokat kapunk az említett nemzedék munkavállalóinak vezetéséről, illetve – ha ehhez a nemzedékhez tartozunk – ahhoz, hogy miben tudjuk elősegíteni a sikeres csapatmunkát.

PG

A könyvtárban itt található.