2018. november 30., péntek

John Hajnal (1924. november 26. – 2008. november 30.)

10 éve ezen a napon (november 30.) hunyt el John Hajnal demográfus, gazdaságtörténész, statisztikus, egyetemi tanár.

Hajnal-Kónyi néven született, szülei Hajnal-Kónyi Kálmán statikus és Baracs Éva voltak. Családja 1936-ban emigrált Németországból Angliába, míg ő Hollandiában járt kvéker iskolába. 1937-ben csatlakozott szüleihez Londonban. 1943-ban végzett Oxfordban közgazdászként. 1944 és 1948 között a Royal Commission on Population, majd 1948 és 1951 között New Yorkban az ENSZ számára dolgozott demográfiai szakértőként. 1951 és 1953 között a Princeton University-n képezte magát és végzett kutatásokat az Office of Population Research keretein belül. 1953 és 1957 között a University of Manchesteren oktatott egészségstatisztikát, majd 1957-ben az LSE-re került, ahol demográfiát és statisztikát tanított. 1975-ben egyetemi tanári fokozatot szerzett. 1986-ban vonult nyugdíjba.

1961-től az ISI, 1966-tól a Brit Tudományos Akadémia tagja, valamint 1964-ben a Journal of Applied Probability egyik alapítója volt. A cambridge-i Trinity College, a Rockefeller University és az Australian National University vendégtanáraként is tevékenykedett. Elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott a vallás és az iskolázottság témakörében. Tudományos tekintélyét a nyugat-európai házasodási szokások és családi formák egyedi vonásainak rendszerezésével és kimutatásával, valamint a háztartás-alakítás iparosodás előtti típusainak jellemzésével kapcsolatos kutatásai és publikációi révén szerezte meg. A történeti család- és háztartásmodellek kidolgozásában a demográfiai elméletek, valamint a jelenkori demográfiai elemzések hagyományából indult ki, amely aggregált adatokra támaszkodva szabályokat állapít meg, régiókat különít el és világméretekben általánosít.
Nevéhez fűződik a demográfiában a Hajnal-vonal (egy képzeletbeli határvonal a házassági adatok alapján Nyugat- és Kelet-Európa között), amely az e téren folytatott kutatások sarokkövévé vált. Statisztikusként a sztochasztikus folyamatokhoz és az inhomogén Markov-láncokhoz kapcsolódóan ért el jelentős eredményeket. Tudományos érdeklődése kiterjedt a matematika és a genetika területére is.

Forrás: Lencsés Ákos: John Hajnal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 563 – 564. p.

Kép forrása: https://www.thebritishacademy.ac.uk/sites/default/files/11%20Hajnal%201808.pdf

Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete

Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete
Park Könyvkiadó, Budapest 2017. 232 p.
Ford.: Balázs István
Raktári jelzet: E 007522, E 010914

Túlbuzgó állatvédők, elmebeteg delfinek, hazudós kakasok és életük végéig gyászoló varjak. A könyvben történeteken keresztül próbálja bebizonyítani az erdészként dolgozó író a maga szerény stílusában, hogy az állatok (és a növények, mert szeretett témájától nehezen szabadul) cselekedeteikben és gondolkodásukban gyakran közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk.
Saját tapasztalatokat oszt meg saját háza tájáról (a népes állatseregletről), az erdőből és összegyűjtött anyagokat, tudományos publikációkat. Ezek gyűjteménye a könyv végén fellelhető.

CsT

A könyvtárban itt található.

2018. november 29., csütörtök

Törökbálinti raktári kérések átvétele pénteken

Kedves Olvasóink!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a törökbálinti raktárunkból november 29-én (csütörtökön) kért könyveket november 30-án (pénteken), technikai okok miatt, csak 14 óra után tudják átvenni a KSH Könyvtárban.

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

KSH Könyvtár

Családi társasjátékklub decemberben a könyvtárban


Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár és a homoludens.hu Egyesület ingyenes társasjátékklubja hétfőnként 16 és 19 óra között várja sok szeretettel a kicsiket és nagyokat a Thirring teremben decemberben is.

Helyszín: KSH Könyvtár, Thirring Lajos terem, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Időpontok: december 3., december 10. és december 17.

Wilhelm Lübbecke: Leningrád kapujában. Az Észak hadseregcsoport katonájának története.

Wilhelm Lübbecke: Leningrád kapujában. Az Észak hadseregcsoport katonájának története.
Ford.: Morczok Péter 
Hajja és Fiai Könyvkiadó, Debrecen, cop. 2018. 252. p.
Raktári jelzet: 655192

A második világháborús német katonai visszaemlékezések sorába illeszkedő kötet 2006-ban látott napvilágot angol nyelven, és a téma iránti szűnni nem akaró érdeklődés következtében idén magyarul is megjelent a Hajja és Fiai Könyvkiadó gondozásában. A mű Wilhelm Lübbecke, egykori Wehrmacht-tiszt, az Észak hadseregcsoport katonájának szemszögéből, és leírásai, tapasztalatai alapján mutatja be a keleti front harcait a Barbarossa hadművelet kezdetétől egészen a háború befejezéséig. Habár nem egykorú feljegyzések, hanem egy interjúsorozat képezi a munka alapját, a szerkesztő és az egykori katona is törekedtek az eseményeknek csakis a háború alatti személyes benyomások és élmények alapján történő ismertetésére. Lübbecke a háborút követően előbb a vasfüggönyön szökött át feleségével, ezt követően először Kanadában, majd végül az Egyesült Államokban telepedtek le. A szerkesztő kiemeli, hogy a kötet – és a szerző megnyilatkozásai – révén lehetőség nyílik az események német és amerikai megítélésének összevetésére, valamint talán az is kiolvasható a sorokból, miért és hogyan voltak képesek német katonák milliói kitartani a rezsim és a háború folytatása mellett.

HB

A könyvtárban itt található.

2018. november 28., szerda

Kézműveskedés a KSH Könyvtárban


Karácsonyváró kézműves foglalkozás a KSH Könyvtárban!

Karácsonyváró kézműves foglalkozást tartanak könyvtárosaink 4 és 10 év közötti gyermekek részére, akik utána a gyereksarokban kedvenc meséjük mellett pihenhetik ki magukat!

A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű alapanyaggal készülhessünk.

Helyszín: KSH Könyvtár Bibó István terem, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Időpont: 2018. december 4. (kedd) 16 és 18 óra között.

Billnitzer Ernő: Két világháború emlékei

Billnitzer Ernő: Két világháború emlékei
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017. 283 p.
Raktári jelzet: E 005534

A 20. század közismert eseményeit a korszak egy kevésbé ismert szereplőjének életútján keresztül követheti végig az olvasó, ha kezébe veszi Billnitzer Ernő memoárját. Az alárendeltjei által szeretetteljesen csak Bill apónak nevezett tábornok az Osztrák–Magyar Monarchia katonájaként kezdte pályafutását, az összeomlást követően belépett a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe, majd a Magyar Királyi Honvédség tisztjeként harcolt a II. világháborúban. A két világháború között jelentős szerepet játszott a rohamtüzér csapatnem kialakításában, sőt Budapest ostroma idején ő vezette a városból kitörő rohamtüzér egységeket.
Hozzáférhető írásos források híján emlékezetből írta meg életének történetét, amelyet Bonhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója rendezett sajtó alá és látott el bőségesen jegyzetekkel. A kötetet különösen érdekessé teszi, hogy írója nem csupán közli, hanem egyúttal értelmezni is próbálja a korszak sorsfordító történéseit, így például a Monarchia tisztjeinek szerepvállalását a Vörös Hadseregben, vagy a fegyveres erők Szálasi hűségére térését a sikertelen kiugrást követően.

Derzsy Márk

A könyvtárban itt található

2018. november 26., hétfő

Nyitvatartásunk december 1-jén

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2018. december 1-jén (szombaton) 8 órától 14 óráig tart nyitva.

Köszönjük megértésüket!

KSH Könyvtár

Jean M. Twenge: iGeneráció

Jean M. Twenge: iGeneráció
Ford.: Hadarcsik Piroska
Édesvíz Kiadó, Budapest 2018. 414 p.
Raktári jelzet: 654262

I mint internet… Ezzel az egyetlen szóval teljesen beazonosítható az 1995 után született generáció. Az internet szoros, olykor kesze-kusza világában nőttek fel, szocializálódtak. Nem ők alkalmazkodnak a világhoz, hanem a világot alakítják, kötik magukhoz. Teljes életüket áthelyezték az internet világába, már nem a nagybetűs Életet akarják megismerni, hanem olyan információt szerezni, amelyet saját maguk fejlődésében fel tudnak használni. Nincs könnyű dolguk sem nekik, sem a körülöttük élőknek. Rejtélyes, érdekes, kutatni való generáció. Így gondolta ezt a könyv szerzője, Jean M. Twenge is, aki a San Diegó-i Állami Egyetemen tanít pszichológiát, és közel huszonöt éve kutatja a generációs különbségeket. Átfogó vizsgálata során négy nagyobb, országosan reprezentatív felmérésből (11 millió amerikait vizsgáltak meg az 1960-as évekből kezdődően) merítve gyűjtött adatokat. A jelen könyvben osztja meg velünk feltáró munkájának eredményét, azzal a céllal, hogy megismerjük, megértsük és persze elfogadjuk „a felnőtté válás kapujában toporgó” generáció gondolkodásmódját, álmait, céljait.

K.R.

A könyvtárban itt található.

2018. november 23., péntek

Vendégünk volt Csiffáry Gabriella



November 15-én tartotta könyvbemutatóval egybekötött előadását Csiffáry Gabriella történész, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa.
„Magyarázom a bizonyítványom…” című, a magyar hírességek iskolai eredményeivel foglalkozó, tavaly megjelent kötetén kívül, nemcsak eddig megjelent munkáival kapcsolatban osztott meg érdekességeket, hanem szerkesztés alatt álló írásairól is.


Dorogi Katalin (ford.): Kakebo – Kiadástervező napló mindenkinek

Dorogi Katalin (ford.): Kakebo – Kiadástervező napló mindenkinek
Ventus Commerce, Budapest, 2018. 189 p.
Raktári jelzet: 654442

A karácsonyhoz és az év végéhez közeledve egyre aktuálisabb téma a személyes költségvetésünk, még akkor is, ha csak burkolt formában mutatkozik meg. Ebben az időszakban egyre többet gondolkozunk azon, hogy szeretteinket milyen ajándékkal lepjük meg, hogy elutazzunk-e az ünnepek alatt, illetve hogy a munkahelyünktől idén is számíthatunk-e év végi bónuszra, vagy sem. Ezek a kérdések pedig mind a pénzzel kapcsolatosak.
Ha abba a népes táborba tartozunk, akik félve számolgatják hónap végén a forintjaikat, vagy rendszeresen arról panaszkodunk, hogy a múlt hónapban megint sokat költöttünk, akkor ez a könyv pont nekünk való. Használata rendkívül egyszerű és világos, és a kis időráfordítás busásan megtérül. A Kakebo arra tanít meg bennünket, hogy tudatosan tervezzük meg kiadásainkat, fogalmazzuk meg céljainkat, és ha megfogadjuk a tanácsokat, akkor rájövünk, hogy nem is olyan nehéz megvalósítani terveinket.

SzK

A könyvtárban itt található.

2018. november 22., csütörtök

Miller Jakab Ferdinánd (1749. december 15. – 1823. november 22.)

195 éve ezen a napon (november 22.) hunyt el Miller Jakab Ferdinánd jogakadémiai tanár, könyvtáros.

Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott és Budán végezte, majd jogot hallgatott Bécsben, Egerben és Nagyszombatban. Valamennyi művelt európai nyelven értett; a magyaron kívül németül és latinul írt. 1771-től a pesti királyi tábla jegyzőjeként, majd Batthyány József esztergomi érsek titkáraként tevékenykedett. Pártfogójának köszönhetően beutazta Magyarországot, Itáliát, Tirolt és Bajorországot, 1773-ban pedig az érseki könyvtár őre lett.

Előbb a nagyváradi gimnázium, majd az akadémia történelemtanára és könyvtárosa lett. 1781-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1782-ben könyvvizsgálóvá nevezte ki az uralkodó, II. József. 1788-tól 1800-ig az újonnan megnyílt nagyváradi jogi karon statisztikát és európai történelmet oktatott. A katedrától való visszavonulása után Széchényi Ferenc udvarába került. 1803-ban a gróf könyv- és éremgyűjteményének őrévé, 1808-ban az ebből létrejött Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. 1817-ben királyi tanácsosi címet kapott. Elkészítette a nemzeti könyvtár első katalógusait.

Pázmány Péter, Széchényi György és Széchényi Pál érsek levelezésének, valamint I. Ferdinánd és Miksa törökországi követeikkel folytatott levélváltásának publikálásával jelentős forráskiadói tevékenységet fejtett ki. A statisztikát kezdetben Gottfried Achenwall és Johann Christoph Gatterer tankönyvei alapján adta elő, majd 1792-ben saját kétkötetes tankönyvet jelentetett meg.

Forrás: Rózsa Dávid: Miller Jakab Ferdinánd. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 499. p.

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Miller_Jakab_Ferdin%C3%A1nd

Csutiné Schleer Erzsébet – Pintérné Tóth Viktória: Székesfehérvár Településképi Arculati Kézikönyv 2017


Csutiné Schleer Erzsébet – Pintérné Tóth Viktória: Székesfehérvár Településképi Arculati Kézikönyv 2017
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Székesfehérvár, 2017, 247 p.

Magyarországon minden település köteles elkészíteni a saját településképi arculati kézikönyvét. Ezt megtette Székesfehérvár is, és az elvárthoz képest sokkal részletesebb, témájában szerteágazóbb, helytörténeti szempontból is értékes mű született. Az archív felvételekkel és a mai városképet bemutató fényképekkel színesített kézikönyv első része Székesfehérvár városszerkezeti fejlődését taglalja a római kortól napjainkig. A fejezet érdekessége, hogy a római kort leszámítva minden korszak városszerkezetét egy korabeli térképrészlet segítségével mutatják be. Külön fejezetet szenteltek a településképnek, amelyben szintén korabeli metszetek, festmények, később fényképfelvételek sokasága enged bepillantást a változó városképbe.
A következő rész a településképi karaktereket veszi számba. Székesfehérvár esetében kijelenthető, hogy alapvetően a hagyományos kertes, a kertvárosias és a nagyvárosi telepszerű karakter dominál. Ez utóbbi főként nagypaneles technológiával épült, 5–10 emeletes épületekből álló lakótelepeket jelent, amelyek körbefogják a történelmi városmagot, és magasságukból adódóan alapvetően meghatározzák a településképet. Foltszerűen megmaradt pár falusias karakterű környék is, ezek közül szerintem legérdekesebb a Rác utcai épületegyüttes. A Belvárostól nyugatra elhelyezkedő korábbi külváros a rácok (szerbek) lakhelye volt a török kortól kezdve.
A könyvből kiderül, hogy a területet az 1968-as rendezési terv teljes mértékben elbontásra ítélte, azonban a műemlékvédelem nyomására egy utcát, benne a rác (görögkeleti) templommal, meghagytak, és később fel is újítottak. Az utca ma érdekes színfoltja a városnak, felújított parasztházai egy régi kor emlékét őrzik több bevásárlóközpont és a Palotaváros panelházai közé ékelődve. A kézikönyv e mellett részletesen ismertet minden városrészt, továbbá a település műemlékeit is.
A szakolvasónkban tanulmányozható kiadványt különösen ajánlom könyvtárosoknak, tekintve, hogy 2019-ben Székesfehérváron tartják a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 51. Vándorgyűlését. 

R.B. 

A könyvtárban itt található.

2018. november 21., szerda

Szent Márton Újborfesztivál és Libator a szentendrei Skanzenben


Könyvtárosaink 2018. november 11-én a Magyar Statisztikai Társasággal karöltve csatlakoztak a szentendrei Skanzenben megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libator elnevezésű rendezvényhez.
Nagy örömünkre sokan voltak kíváncsiak ránk, jó hangulatban telt a nap.


Farkas Róbert: Első könyvem a téridőről: mitől lassul az idő?


Farkas Róbert: Első könyvem a téridőről: mitől lassul az idő?
Kolibri Kiadó, Budapest, cop. 2018. 42 p.
Raktári jelzet: E 011361

Az Eszes Róka meséi sorozatban a csillagászat iránt érdeklődő picikkel együtt eddig már olvashattunk az univerzumról, hogy hogyan születnek a csillagok; a fénysebességről, mitől világít a Nap; ezúttal pedig a téridőről mesél nekünk – vagyis Kicsi Rókának – a papája.
Mitől lassul az idő? Hogy van az, hogy ha a vonaton ülünk, akkor másként látjuk a saját sebességünket, mintha csak messziről nézzük ennek a vonatnak a haladását? Utolérhetjük-e a fényt? Miért nem tudjuk elválasztani a teret és az időt, miért beszélnek a csillagászok mindig téridőről? A kíváncsi kis rókának bizony ilyen kérdések nem hagynak nyugtot. Nem elég, hogy az idő múlását a hely is befolyásolja, és ráadásul görbülni is tud mindkettő, hanem még itt van a gravitáció is, amellyel aztán újabb fantasztikus dolgok történhetnek.
A szemléltető példák alatt, a párbeszédeken kívül a csillagászat alapjait meghatározó tudósokról és elméleteikről olvashatunk.

B.A.

A könyvtárban itt található.

2018. november 20., kedd

Törökbálinti kérések beérkezése szerdán

Kedves Olvasóink!

Értesítjük Önöket, hogy a holnapra a törökbálinti raktárunkból bekért kötetek később érkeznek meg, szerdán 15 óra után tudják átvenni rendelt könyveiket a kölcsönzésben.

Megértésüket köszönjük!

KSH Könyvtár

Hablicsek László (1953. november 20. – 2010. november 11.)

65 évvel ezelőtt (november 20.) született Hablicsek László matematikus, biztosítási matematikus, demográfus

1972 és 1978 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakán tanult. Kitüntetéses diplomájával 1978 szeptemberében a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetben tudományos segédmunkatársként helyezkedett el. Szakmai pályája mindvégig a Központi Statisztikai Hivatalhoz, ezen belül az Népességtudományi Kutatóintézethez köthető. 1995-től másfél évtizeden át igazgatóhelyettes volt. 1989-ben fejezte be politikai szociológiai tanulmányait, és ekkor lett a Demográfia című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Tudását, szervezői, kutatói és oktatói képességeit az intézetben kifejtett munka mellett más szakmai szervezetek keretében is érvényre juttatta. 1993-tól a társadalmi, társadalompolitikai, népesedési kutatási és oktatási projektekkel foglalkozó Aktív Társadalom Alapítvány ügyvivője, több programjának vezetője volt. Tagja volt az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) égisze alatt működő Társadalmi Átalakulások Kezelése (Management of Social Transformations, MOST) program nemzeti bizottságának, amelynek elsődleges célja a társadalomtudományi eredmények közvetítése a politikai döntéshozók és más érintett szervezetek számára. Intézeti vezetőként jelentős része volt a kutatói munka irányításában és pénzügyi, technikai, személyi feltételeinek biztosításában.  Demográfusok, aktuáriusok, szociológusok, szociálpolitikusok és más társadalomtudományok képviselői tanulhattak matematikai megalapozottságú, a hazai és európai népesedés múltját, jelenét és jövőjét, a demográfiai átmenet különböző szakaszait és jelenségeit bemutató elemzéseiből.
Modellezési lehetőséget kínált a történeti demográfusok számára, számtalan tanulmányban tárta fel a jelen termékenységének, halandóságának és vándormozgalmainak sajátosságait, jövőre várható hatásait. Irányításával készültek a hivatalos országos népesség-előreszámítások, amelyeket az Eurostat (Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Statistical Office of the European Communities, SOEC) Európai Unió Statisztikai Hivatala) is megkapott. A népességszámokra vonatkozó közép- és hosszú távú, modellszámításokkal alátámasztott, hagyományos előreszámítások mellett különféle speciális becsléseket dolgozott ki. Ilyenek voltak a területi (regionális) népességszámra és munkaerőkínálatra vonatkozó becslések, továbbá az iskolázottság, a gazdasági aktivitás, a családi állapot és a háztartás jellemzőinek alakulására, a magyarországi kisebbségekre, a roma népességre, a fogyatékkal élőkre, a bevándorlókra és a Kárpát-medencei magyarságra vonatkozó előreszámítások.

Fő kutatási területe, a módszertan és a népesség-előreszámítás mellett tanulmányai
jelentek meg a demográfiai átmenetről, a reprodukcióról, a társadalom öregedéséről, a
ki- és bevándorlás hatásairól, a magyar, szlovák, francia, orosz, finn, holland, német demográfusokkal közösen végzett összehasonlító elemzésekről.

Forrás: Rózsa Gábor: Hablicsek László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 263 – 264. p.

Bene Lajos (1903. november 20. –1977. október 6.)

115 évvel ezelőtt (november 20.) született Bene Lajos statisztikus, demográfus, egyetemi tanár

1925-ben a Magyar Királyi József Műegyetemen gépészmérnöki, 1926-ban közgazdasági mérnöki, 1928-ban közgazda-sági doktori oklevelet szerzett. Anyanyelvi szinten tudott németül, megtanult franciául és angolul is. 1926-tól 1929 elejéig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, és ellátta az Országos Gazdaságstatisztikai és Konjunk-túrakutató Bizottság titkári feladatait is. 1929 februárjában lépett a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal szolgálatába. 1945 és 1950 között a hivatal vezetője volt.

1950-től 1964-ben történt nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal tudományos munkatársa volt, de tanácsadóként tovább dolgozott a hivatalban. Az Magyar Statisztikai Társaság tagja, egy időben titkára volt. Tagjai közé fogadta a Szent István Akadémia is. Megalakulásától tagja volt az Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának, vezetője a módszertani albizottságnak. Fő érdeklődési területe az összeírások technikája, a népesedésstatisztika és a gazdaságstatisztika volt. Foglalkozott a demográfiai elemzések matematikai vonatkozásaival és a népszámlálás elvi kérdéseivel. Új módszereket vezetett be a népesség területi alakulásának vizsgálatára, a népesség súlypontjának meghatározására 1927–1928-ban több cikket írt a Statisztikai Szemlébe a hazai ipar különféle ágairól. 

Számos dolgozatot készített Budapest népességéről. Az 1925 végén végrehajtott, népszámlálási jel-legű fővárosi összeírás eredményei alapján készítette el és jelentette meg a társadalom és a gazdaság szempontjából rendkívül fontos foglalkozási csoportokat vizsgálva előbb a budapesti iparosokról, majd a budapesti kereskedőkről szóló nagy tanulmányait. Néhány évvel később Magyarországon elsőként vizsgálta és ismertette a mérnökök gazdasági és szociális helyzetét. Szerkesztője volt az Országos Gazdaság-statisztikai és Konjunktúrakutató Bizottság Közleményeinek. Háztartás-statisztikai, településtipológiai, vándorlástani és történeti statisztikai munkákban is részt vett. Közreműködője volt a Bevezetés a demográfiába című, 1964-ben megjelent kötetnek. Több vonakozásban foglalkozott a mintavételes felvételek kérdésével, előbb az 1960-as évtizedben a népszámlálással, majd az 1970-es évek elején a készülő Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer mintakialakításával kapcsolatban.

Forrás: Rózsa Gábor: Bene Lajos. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 97 – 98. p.

Tóth Tamás Boldizsár (ford.): Harry Potter. Utazás a mágia történetében

Tóth Tamás Boldizsár (ford.): Harry Potter – Utazás a mágia történetében
Animus Kiadó, Budapest, 2017. 143 p.
Raktári jelzet: E 011013

Tudták, hogy a Harry Potter eredeti kéziratában Dudley még Didsbury néven szerepelt? Mi több, Voldemort is egy vörös szemű törpe volt! Ezek és sok minden más is kiderül a Harry Potter – Utazás a mágia történetében című könyvből.
A kötet a 20 éves évforduló tiszteletére készült kiállítás anyagát dolgozza fel, amelyet a British Library szervezett 2017-ben Harry Potter – A mágia története címmel. A könyvben ezen kívül megcsodálhatjuk Jim Kay gyönyörű illusztrációit és az írónő eredeti rajzait is. Azonban ezzel még nincs vége. Hála a brit könyvtár munkatársainak több érdekességgel is megörvendeztetik a rajongókat, melyekből kiderül, hogy némelyik varázstárgy nem is a képzelet szüleménye.
Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne visszatérni ebbe a varázslatos világba. Csak a végén senki se felejtsen el visszahoppanálni a való világba!

P.G.

A könyvtárban itt található.

2018. november 19., hétfő

Boda László (közrem.): Fürdők és fürdőhelyek Budapesten és környékén, Észak-Magyarországon

Boda László (közrem.): Fürdők és fürdőhelyek Budapesten és környékén, Észak-Magyarországon
B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2017. 181 p
Raktári jelzet: E007514

Az emberes hónapokkal megérkezik a hűvösebb idő is. Ilyenkor az ember egy kis melegségre, feltöltődésre vágyik. A Hazai úti célok című új turisztikai sorozat második kötete Budapest és környéke, valamint Észak-Magyarország gyógy-, termál- és wellnessfürdőibe invitálja az olvasókat. A könyvben a neves fürdők mellett olyan termálvizes helyszínek is szerepelnek, amelyeket kevésbé ismerünk, gondolván itt például az észak-magyarországi régió mátraderecskei széndioxidos gyógygázfürdőjére. A Mátra északi lábánál található fürdőben igénybe vehető szén-dioxid-kezelés többek között értágító hatású, segíti a szervezet méregtelenítését, javítja a csontritkulást és optimalizálja a vérnyomást. A könyvben egy rövid településtörténeti bevezető után megismerhetjük a fürdőhelyekkel kapcsolatos alapvető információkat, a legfontosabb látnivalókat, a környékbeli érdekességeket. Az útikönyv hátoldalán található QR-kód segítségével pedig egy kattintással telepíthetjük a kiadványt valamelyik okoseszközünkre.

PA

A könyvtárban itt található.

2018. november 17., szombat

Sauer Ignác (1801. október 2. – 1863. november 17.)

255 éve ezen a napon (november 17.) hunyt el Sauer Ignác orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

1818-tól a Királyi Magyar Tudományegyetemen tanult három évig bölcsészetet, majd újabb három évig orvoslástant. 1823-tól a bécsi egyetemen és közkórházakban folytatta orvosi tanulmányait. 1826-ban a gyógyászat doktorává, majd 1827-ben szülészmesterré avatták.
1831-ben az Udvari Haditanács először Galíciába rendelte az akkor kitört kolera miatt, majd amikor Bécsben is kitört a járvány, visszarendelték, és a józsefvárosi kolerakórház főorvosává nevezték ki. A következő évben Csehországban küzdött a betegség ellen.
A kolera felszámolása után, 1833-tól négy évig járásorvosként dolgozott Grossenzendorfban.
1837-ben visszatért Bécsbe a törvényszéki kórház főorvosi posztjára. 1843-ban a Királyi Magyar Tudományegyetemre került, ahol a gyakorlati orvostan rendes tanárának nevezték ki.
Jelentős szerepet töltött be az 1848–49-es szabadságharc alatt. Az első felelős magyar minisztérium 1848. május 1-jén a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium egészségügyi osztályán tanácsossá és országos főorvossá nevezte ki. 1848. szeptember 20-án Batthyány Lajos az Országos Nemzetőrségi Haditanács igazgató főorvosává nevezte ki a honvédorvosok feletti felügyeleti jogkörrel, alezredesi rendfokozattal. 1848. november 8-ától, Stáhly Ignác utódaként, ideiglenes jelleggel vezette a polgári egészségügyi osztályt, amely tisztségben 1848. december 5-én véglegesítették. 1849-ben Pesten maradt, és munkáját az ideiglenes polgári közigazgatás egészségügyi osztályán folytatta. A szabadságharc leverése után egy évre felfüggesztették tanszékének vezetése alól.
1861-ben másodszorra is kinevezték országos főorvosnak, majd 1862-ben a Királyi Magyar Tudományegyetem rektori tisztségét is elnyerte. Munkássága elismeréseként 1859-ben az MTA levelező tagjává, a bécsi császári és királyi orvosegylet, a Budapesti Királyi Orvosegylet, valamint a Királyi Magyar Természettudományi Társulat pedig rendes tagjává választotta. Praxisa során sikerrel küzdött a kolera, a tífusz, valamint más légzőszervi megbetegedések és szövődményeik ellen. Elsősorban a szív- és bőrbetegségek diagnosztizálása érdekelte, de foglalkoztatták népesedési, demográfiai kérdések is.

Forrás: Derzsy Márk: Sauer Ignác. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 610 – 611. p.

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sauer_Ign%C3%A1c

2018. november 16., péntek

Megjelent a Nemzetközi Statisztikai Figyelő új száma

Tájékoztatjuk Önt, hogy megjelent negyedéves elektronikus demográfiai, társadalmi és gazdasági szemléző folyóiratunk, a Nemzetközi Statisztikai Figyelő 2018. 2. száma, amely erről a linkről szabadon letölthető.

Kérdéseiket, hozzászólásaikat örömmel fogadjuk az angelika.pasztor@ksh.hu e-mail-címen.

Tartalmas böngészést kívánunk!

Fabian Lenk: 1000 veszély a piramisnál

Fabian Lenk: 1000 veszély a piramisnál (1000 veszély könyvek sorozat)
Ford.: Bán Zoltán András
Scolar Kiadó, Budapest 2017. 116 p.
Raktári jelzet: 647688

Interaktív kaland- és szerepjáték könyvformában, de tábla és dobókockák nélkül. Biztos furcsán néztek rám, amíg olvastam: mint az őrült, ide-oda lapozgatva, egyik történetszálról a másikra ugrálva. Egy végkifejletet pár perc alatt végigvihetünk, de a sok kanyar és döntés miatt több történetet kapunk, így olyan, mintha novellákra tagolt könyvet forgatnánk; akkor fejezhetjük be az olvasását, amikor kedvünk tartja.
Engem mindig valamelyik illusztráció vonzott vissza, és addig küzdöttem, amíg meg nem találtam azt az ajtót, amelyen át eljutok hozzá.

CsT.

A könyvtárban itt található.

2018. november 15., csütörtök

Kaba Eszter (szerk.): Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918)

Kaba Eszter (szerk.): Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918)
Politikatörténeti Intézet – Napvilág Kiadó, 2017. Budapest. 427. p.
Raktári jelzet: E 009434

1918. november 11-én 11 órakor hivatalosan véget ért az első világháború. A 100. évfordulóra nem a fronttal vagy a háborúval magával, hanem a magyar hátország mindennapi háborús életét és nehézségeit bemutató munkával emlékezünk.
A kötet előzményeként 2014-ben, a Politikatörténeti Intézet által indított projekt a magyarországi sajtó szemszögéből nézve igyekezett bemutatni a lakosság és a háború viszonyát. Az adatgyűjtés hét folyóiratra (Az Est, Budapesti Hírlap, Magyarország, Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Világ) terjedt ki, és eredményeképpen a szerkesztők jelentős mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy honlap formájában közzé is tettek. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezek az anyagok – kibővítve – a bemutatott kötetben kerültek közlésre.
A mű hat nagy kérdéskört dolgoz fel, és olvasmányos formában mutatja be többek között a háború időszaka alatti sajtó, cenzúra és propaganda működését, a háború, valamint a kultúra és az oktatás összefonódását, a nők részvételét a hadigazdaságban és a termelésben, végül a már a háború elején felmerülő, majd mindinkább állandósuló élelmiszerhiány okozta problémákat. A kötetet az egyes fejezetekhez tartozó válogatott dokumentumok és korabeli fotók teszik teljessé.

HB

A könyvtárban itt található.

2018. november 13., kedd

Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter:  A várnegyed ostroma – Buda 1944–45

Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter:  A várnegyed ostroma – Buda 194445
Budapest, 2018.
Terjedelem: 507 pp.
Raktári jelzet: E 010983

Kiváló tanulmánykötet jelent meg idén Buda várának huszadik századi ostromáról. A történeti áttekintés mellett helyet kaptak személyes visszaemlékezések is, amelyek megidézik ezeket a súlyos téli hónapokat.

Érdekes esettanulmány egy épület, az Úri utca 19. ostrom alatti sorsának végigkísérése (Buzinkay Géza: Egy vári ház lakóinak sorsa az ostrom alatt: az Úri utca 19.).

Ugyancsak rendkívül érdekes a ma is működő, híres-neves cukrászda háború alatti történetének felfejtése (Kulich Júlia: Egy csodálatos túlélő: a Ruswurm). A tanulmányo-kon keresztül szépen követhető az események íve: a mindennapi élet bemutatása (Deáky Zita: Élet a várban az ostrom idején), a Sziklakórház története (Kalakán László: A Sziklakórház története a megépítésétől Budapest ostromáig), a halál (Tóth Gábor: "Nem lehet, hogy csak úgy, mint egy tárgyat, emberhez méltatlan módon helyezzük el a testet a gödörbe." Halál, temetés, gyász az ostromlott budai belvárosban) és a menekülés (Rohánszky Mihály: Menekülés az Ördög-árok csatornában) mind-mind megjelenik a kötet lapjain. Rendkívül érdekes tanulmány továbbá a követségeken dolgozók sajátos helyzetének vizsgálata (Tulok Péter: Követségek a vérzivatarban – Diplomaták az ostromlott Budapesten).

A szerkesztői szándék, a sorsdöntő hetek bemutatása az ott élő emberek szemszögéből, azokéból, akik nem a történelmi események alkotói, hanem azok elszenvedői voltak, maradéktalanul sikerrel járt.

X.

A könyvtárban itt található.

2018. november 12., hétfő

Próbahozzáférések november hónapban

November 12-e és 25-e között a könyvtár olvasótermi számítógépeiről elérhető lesz a CEIC makrogazdasági adatbázis, amely több mint 4 millió idősort, és 195 ország adatait tartalmazza fejlett összehasonlító, vizualizációs és letöltési funkciókkal. Az adatbázis a könyvtár IP-címéről, egyéni regisztrációt követően lesz elérhető a fent említett időszakban.

KSH Könyvtár

2018. november 11., vasárnap

1918. november 11-én ért véget az első világháború



Az első világháború közel 10 millió ember halálát és mintegy 20 millió sebesültet hozott magával. A legnagyobb veszteséget a Monarchia szenvedte el. A halálozások miatt rengeteg család csonka lett, az árvák és az özvegyek számáról még becsült számok sincsenek.

1927-ben a Hadtörténelmi Levéltár munkatársai megpróbálták felbecsülni a Szent Korona országainak emberveszteségét. E szerint a számadatok a következőképpen alakultak: az 5,5 millió hadköteles személyből 3 581 000 katona vonult be, ebből 524 ezer épségben hazatért, 833 ezer fogságba esett. 1 492 000 katona sebesült meg és 530 965 személy halt hősi halált. A háború végén 15 hadosztály maradt harcképes, amelyeket Károlyiék szélnek eresztettek. Más források szerint 660 821 fő halt meg.

A háború utolsó évében a spanyolnátha okozta a legnagyobb veszteségeket. Ez az Amerikából induló járvány gyorsan végigsöpört a világon. Legkevesebb 25 millió, de akár 40–50 millió áldozata is volt. A 21. században kiderítették, hogy a spanyolnátha és a madárinfluenza kórokozójának genetikája nagyon hasonló.

Az első világháború első áldozata magyar honvéd volt, az abádszalóki Kovács Pál, akit Zimonynál, a Száva partján lőttek le a szerbek. Az utolsó áldozat az amerikai Henry Gunther volt, akit 1 perccel 11 óra előtt lőttek le. Azonban a háború vége után is haltak meg sebesült katonák a kórházakban.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA

Kép forrása: Fortepan. képszám: 96150 orig. Buzinkay Géza

2018. november 10., szombat

Valahol Európában


Könyvtárunk folyosójának egyik vitrinjében a L’Harmattan Kiadó Valahol Európában című sorozatának köteteiből kínálunk válogatást. A könyvek kölcsönözhetők, a kiválasztott kötetet kérje a kölcsönzésben!

2018. november 9., péntek

Otthoni hozzáférési lehetőség az Akadémiai Kiadó szótáraihoz

A távoli elérés iránti egyre növekvő igény kielégítése érdekében az Akadémiai Kiadó új szolgáltatásának köszönhetően olvasóink otthonról is használhatják a könyvtár által előfizetett szotar.net adatbázist.
Beiratkozott olvasóink között 50 egyedi kódot tudunk szétosztani jelentkezési sorrendben, amelyek aktiválásával otthonról is elérhetővé válik a 9 nyelvű szótári adatbázis. A kódok érvényességi ideje 2019. január 31-éig tart. Fontos, hogy egy kód egy személynek adható ki, és a kódokat azok az olvasók kaphatják meg, akik a kód kiadásának időpontjában a könyvtár aktív, beiratkozott olvasói. A kódok nem átruházhatók.

Amennyiben érdekli az ingyenes, otthoni hozzáférési lehetőség, forduljon bizalommal Kozma Zsófiához az alábbi e-mail-címen: zsofia.kozma@ksh.hu.

KSH Könyvtár

Csiffáry Gabriella történész könyvbemutatója


Kedves Olvasóink!

November 15-én (csütörtökön) 17 órai kezdettel tartja könyvbemutatóval egybekötött előadását Csiffáry Gabriella történész, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa.

„Magyarázom a bizonyítványom…” című, a magyar hírességek iskolai eredményeivel foglalkozó, tavaly megjelent kötetén kívül, nemcsak eddig megjelent munkáival kapcsolatban oszt meg érdekességeket, hanem szerkesztés alatt álló írásairól is.

Helyszín: KSH Könyvtár, Bibó István terem. 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

KSH Könyvtár

Csonka Enikő – Varga Gergő: GastroHobbi

Csonka Enikő – Varga Gergő: GastroHobbi
Central Médiacsoport Zrt., Budapest, 2018. 171 p.
Raktári jelzet: E 010200

A GastroHobbi ötlete körülbelül négy éve született meg Csonka Enikő és Varga Gergő konyhájában. Enikő blogot kezdett írni, hogy megossza másokkal a főzéssel kapcsolatos élményeit, saját receptjeit; Gergő pedig színes fotókkal tarkította a bejegyzéseket. 2015 végén már videókat is készítettek közösen, amit az egyre gyarapodó számú közönség örömmel fogadott. Idén pedig megjelent a várva-várt mű, az első GastroHobbi-könyv.
A receptgyűjtemény lapjain ínycsiklandó ételek fotóit és elkészítési folyamatát tekinthetjük meg, sőt még videón is nyomon követhetjük. Az egyes receptek röviden, tömören, mégis érthetően vannak leírva, és tényleg kedvet csinálnak a főzéshez. Válogathatunk reggelik, előételek, főételek, saláták és szendvicsek közül, és természetesen a végén a desszertekre is sor kerül.
Ajánlom mindenkinek a könyvet, mert biztos, hogy talál benne kedvére való receptet!

SzK

A könyvtárban itt található.