2019. december 13., péntek

A különpróbázás szabályai


A különpróbázás szabályai
Budapest: Magyar Cserkészszövetség, 2019. 77 p.
Rakt. jelzet: 662170

A Magyar Cserkészszövetség (a továbbiakban MCSSZ) újjáalakulása óta több próbálkozás volt különpróbák megújítására.

2014. év elején a szakágvezetők által egy szélesebb körű munka indult meg, melynek eredménye a 2016-ban közzétett „kísérleti különpróba-rendszer” volt. Ezen kiadvány átdolgozása után elkészült jelen munka „A különpróbázás szabályai és Különpróbák 1. kötet” című kiadvány. Jelen hatályos szabályrendszer mellett a kritériumlista ideiglenes jellegű, abból a célból, hogy a használatából adódó tapasztalatokat évente összegyűjtsék és folyamatos módosításával reflektáljanak az alkalmazó cserkészek igényeire.

Jelen kiadvány célja a megújítás volt, a hagyományok megtartása mellett. A kiadványban felhasználták az MCSSZ  1933-as Különpróba szabályzatát, az 1998-as Különpróbarendszer-tervezetet, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (Rauch Károly) „Különpróbák” füzetet, valamint az MCSSZ „Keresztes-féle” próbarendszerét, ezen kívül a szakágak hagyományait, sajátosságait és igényeit.

A könyvtárban itt található.

K. Á.

2019. december 12., csütörtök

Matej Cerny, Marie Perinová: Prága

Matej Cerny, Marie Perinová: Prága
Ford. Polgár László
Budapest: Kossuth K., cop. 2019.  239 p.
Raktári jelzet: 658887

1994 nyara… Néhány, félelmet csak nyomokban ismerő, elszánt magyar ifjú felkerekedett, hogy világot lásson. Anyagi okokból a nem túl távoli világot szemelték ki maguknak, és felvetették, hogy engem is magukkal vinnének. Naná, hogy belementem, hiszen ki az, aki nemet mond egy prágai útnak? Mert hát haverok, Prága, és ha még a benzinköltségbe is beszállhatok… De miért fárasztom az olvasót egy múlt századból, sőt, múlt évezredből felderengő emlékkel? Azért, mert igenis vannak összefüggések a negyedszázaddal ezelőtti és a mai események között. Itt éppenséggel egy könyv az összekötő kapocs. Egyik útitársam ugyanis egy hasznos kis könyvecskét hozott magával, mégpedig a legendás Prágai sörkalauzt, aminek útmutatásai alapján fáradhatatlanul igyekeztünk felfedezni ezt a nagyszerű várost. Egyébként egész hatékonyan.

A közelmúltban jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában a 111 különleges hely - Prága című rendhagyó útikönyv, melyet az imént említett sörkalauz egyik szerzője, a cseh kultúra avatott ismerője, Polgár László fordított.  

Az első fontos dolog, ami a könyvet átlapozva szemünkbe ötlik az, hogy a híresztelésekkel ellentétben Prága valójában nem csupán sörözők tömör halmaza. Én ezt már régen gyanítottam, de bizonyos rejtélyes erők alkoholgőzös ködösítése mégis gyakran elfedi ezt a nyilvánvaló tényt. Ám ne gondoljuk, hogy ez is csak egy újabb, mintapolgároknak szóló útikönyv, sok-sok kötelezően megnézendő múzeummal, emberektől zsúfolt képtárakkal, összeomló félben lévő épületekkel. Ez egy aktuális, művészet- és művelődéstörténeti útmutató az ezerarcú városhoz, annak is főleg ahhoz a részéhez, amit még a prágaiak is csak kevéssé ismernek, vagy éppen nagyon is jól ismernek, és ezért próbálnak tudomást sem venni róla.

Megtudhatjuk belőle, hol keletkeztek Karl May legendás Winnetou-könyveinek első cseh fordításai, sőt, azt is, hol lakik a híres Jan Svankmajer. Sajnos azt már nem, hogy tulajdonképpen ki is ő, de kicsit szégyenkezve utánanéztem, így mostanra - hála a szerzőknek - erről is van már elképzelésem. A rövid ismertetőket olvasva hasonlóságokat is fedezhetünk fel a cseh és a magyar nép szokásaiban és építészetében. A magyar játszóterek „gyereksütőinek” elődjeként is tekinthetünk például a Szputnyik mászóka „Tornagatya-köszörűjére”, de az is feltűnhet az olvasónak, hogy a könyvben a legváratlanabb helyeken kerül szóba a politika. Sajnos sok esetben fogalmam sincs, mit kellene tudnom az éppen tárgyalt prágai képviselők korrupciós ügyeiről, de ha Prágában prágaiként is szeretnénk kicsit körülnézni, valószínűleg nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napi botrányokat sem.

Ha pusztán a szerzőkre hagyatkozna a lelkes, ám naiv magyar vándor, néhány esetben csalódás érné. Szerencsére a lelkiismeretes fordító, aki egyébként a könyvben szereplő helyek többségét személyesen is ellenőrizte, rövid megjegyzéseivel figyelmeztet, ha például a leírtak ellenére mégsem tudunk belülről megtekinteni egy épületet, hacsak nincs nálunk fegyver, vagy kétségbeesettebb helyzetben nem jelentkezünk dolgozónak a kis kubista trafik helyén nemrég nyílt pénzváltóba.

Összességét tekintve jó pár, számomra eddig ismeretlen helyről szereztem tudomást, amiket egy következő utazás során szívesen felkeresnék, például a vízi alagutat és a Karel Zeman Múzeumot, vagy a „koszos Karlstejn” néven emlegetett bubeneci szennyvíztisztítót. De feltétlenül be fogok ülni a Mlíkárnába is, vagyis a műemlék tejivóba - inni egy jó cseh sört. Sajnos olyan helyet is találtam, amit ugyan szívesen megnéznék, de szinte semmi esélyem nincs a bejutásra (ilyen a Prágai Vízügyi Múzeum).

Na és biztos, ami biztos, igyekszem majd elkerülni a bohnicei temetőt. Hogy miért, az kiderül a könyvből. 

A könyvtárban itt található.

ubgo

2019. december 11., szerda

Tünde Farrand: Farkasország


Tünde Farrand: Farkasország
Ford.: Miks-Rédai Viktória
Budapest: Gabo K., 2019. 360 p.
Raktári jelzet: 661033

A Magyarországon született, de Angliában élő szerző könyve egy vérbeli disztópia, 2050-ben, Angliában játszódik, fő helyszíne London.

„A társadalom a szűk eliten kívül a fogyasztás alapján tagolódik három rétegre, és mindenkinek eleget kell dolgoznia, keresnie és költenie, hogy kiérdemelje lakhatási jogát. Amikor pedig valaki már nem költi tovább a pénzét, nonprofit személynek minősítik, és vissza kell vonulnia valamelyik fényűző Méltóságházba, ahol előbb kilenc csodás hónap várja, aztán a békés eutanázia.”[1]

A történet főszereplője Alice, aki gondtalanul éli életét férjével, az építész Philippel, vásárolnak, fogyasztanak, családot terveznek, de egyik napról a másikra Alice biztonságosnak hitt élete megszűnik létezni. Philip a megtakarított pénzükkel tűnik el, így kérdésessé válik, hogy Alice megtarthatja-e otthonát és lakhatási jogát. Alice biztos benne, hogy férje életben van, így elkezd nyomozni, hogy visszakaphassa régi életét és ne kerüljön a nonprofit személyek közé. Kénytelen szembenézni saját családjának sötétebb titkaival is, elemeznie húgával, illetve szüleivel való kapcsolatát. A nyomozás során egyre mélyebbre ássa magát az új társadalmi rend mögött meghúzódó valóságban és döbbenetes dolgokat derít ki a leggazdagabb kiváltságosok és a legszegényebbek életéről is. 

Lebilincselő olvasmány, ami egyfajta jövőképet vázol elénk, hogy nagyon könnyen megvalósulhatna akár ez a fajta társadalmi berendezkedés is.

A könyvtárban itt található.

K


[1] https://moly.hu/konyvek/tunde-farrand-farkasorszag

2019. december 10., kedd

Margaret Stohl: Royce tarol

Margaret Stohl: Royce tarol
Ford. Dobó Zsuzsanna
Szeged: Könyvmolyképző K., 2019. 413 p.
Raktári jelzet: 659968

Pár hete a televízió világnapja alkalmából blogunkon olvashattak egy posztot a legnépszerűbb amerikai tévéműsorokról (lásd: A televízió világnapja: A legnépszerűbb tv-műsorok). Világszerte elterjedt műsortípus a valóság-show, ami nagyon népszerű a közösségi oldalakon is. A nyomonkövetős-celebes műsorok csillogó, művi világán könnyen át lehet látni, még egy fiatalnak is.

A regényben egy valóságon alapuló, de teljesen kitalált történetet ismerhetünk meg. A Royce tarol nevű műsor újabb évadához érkezett, amikor Bentley feltette magában a kérdést: van-e értelme folytatni tovább? A Royce család teljesen kiteregette magánéletét, és olyan szerepeket játszottak közben, ami lehet hogy híressé tette őket, de valódi boldogságot nem okozott számukra.

Ne tévesszen meg minket a borító, nagyon is komoly a könyv mondanivalója, a színes és felszínes cselekményvezetés ellenére sok humort, iróniát és jó csavarokat tett bele az írónő.

A könyvtárban itt található.

Bosznayné Gilicze Márta: Mesés adventi utazásaink


2019. december 12-én (csütörtök) 17 órától Bosznayné Gilicze Márta
 „Mesés adventi utazásaink”
című előadásában Mexikóba kalauzolja el az érdeklődőket....

2019. december 9., hétfő

Schäffer Erzsébet: Hol nem volt: életek, mesék, pillanatok

Schäffer Erzsébet:  Hol nem volt: életek, mesék, pillanatok
Budapest: Central Médiacsoport Zrt., 2019. 302 p.
Raktári jelzet: 660539

Mitől tud vonzó lenni egy olyan könyv, mely különböző sorsokat, életutakat, eltérő társadalmi rétegek világát írja le, ráadásul valami különleges keverékeként a novellának, riportnak, visszaemlékezésnek, levélnek?
Az írónő, - aki a Nők Lapja szerzője - oly módon varázsolja elénk ezeket a történéseket, - hol ismert, hol ismeretlen emberek történetein keresztül -, hogy szinte azonnal belépünk mi is az ő világukba. 

Hogyan fog meg? Azáltal, hogy képes kiragadni pillanatokat úgy, hogy azok megmutatják a múltat, tudatosítják a jelent és felcsigáznak a jövőt illetően. A különleges hangvétel, - mely áthatja és összefonja a történéseket - adja vonzerejét. A történetek végén pedig mindig ott vár egy csattanó vagy egy apró életigazság. 

Magával visz, gondolatra ébreszt.

A könyvtárban itt található.

R.G.