2019. május 31., péntek

Walt Withman (1819–1892)

200 éve ezen a napon (május 31-én) született Walt Withman (1819–1892) amerikai költő, a szabad versek mestere. A lírai műfaj mellett prózában is kipróbálta magát. 2017-ben találtak meg regényét, amelyet a XIX. század közepén publikált egy New York-i lapban.

2019. május 30., csütörtök

Vető Zsolt: Sokaság

Júniusban könyvtárunk folyosóján Vető Zsolt képeit tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállítás címe: Sokaság.

Mindenkit szeretettel várunk!

A kiállítás helyszíne: KSH Könyvtár folyosója
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor júniusban is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. 

Június 3-ai alkalmunkon a Pylos logikai társasjáték kerül ki az asztalra.

2019. május 28., kedd

Martin Schmeizel (1679. május 28. – 1747. július 30.)

Forrás: books.google.hu
340 évvel ezelőtt ezen a napon született Martin Schmeizel, történész, helytörténész, könyvtáros, egyetemi tanár. Schmeizel nem egyszerűen a polihisztorok korszakában élt, hanem maga is számos különböző tudományterületen oktatott és alkotott. Történészként az egyetemes és magyar világi történelemmel, egyház- és jogtörténettel, helytörténettel, tudomány- és irodalomtörténettel foglalkozott. Írásai kezdetben szülőföldje, Erdély történetének legfontosabb eseményeit tárgyalták. Jelentős volt a Német-római Császárságról írt áttekintő munkája, de az egyháztörténetet is az egyetemi tanulmányok elengedhetetlen részének tekintette. Általános történeti, állam- és jogtörténeti, heraldikai, valamint a diákok tájékozódását segítő munkáiban többször foglalkozott geográfiai témájú kérdésekkel és problémákkal is. Mind jénai, mind hallei korszakában az egyetemes történelem eseményeinek tanulmányozása és bemutatása mellett közelebbi környezetének múltjával is foglalkozott. Jénában 1723-ban jelent meg első heraldikai tudományos kézikönyve, de a numizmatikát is bevonta a történelemoktatásba. Kisebb terjedelmű nyelvészeti írásokban foglalkozott a német irodalmi nyelv és az erdélyi szászok által beszélt nyelv különbségeivel, valamint etimológiai elemzésekkel is.

Ugyanakkor az egyik első hungarológus volt, aki szóban, előadásain és írásaiban is vállalta magyarországi eredetét a nemzetközi környezetben, és sokat tett a Magyarország történelme, földrajza és más jellemzői iránt érdeklődők információs és könyvtári ellátásáért, a kulturális örökség megőrzéséért. Oktatói, tudományos és publikációs tevékenységén túl a magyar könyvtár- és kultúrtörténet szempontjából kiemelkedő teljesítményeként a magyar történelemről nyomtatásban megjelent, több mint ötszáz mű összegyűjtésével létrehozta az első hungarica- és transylvanicakönyvtárt, amelynek katalógusát halála után, 1748 és 1751 között adták ki Michael Gottlieb Agnethler, a Schmeizelhez hasonlóan erdélyi szász származású egyetemi oktató közreműködésével. Korabeli jegyzékek, katalógusok és későbbi rekonstrukciók alapján állítható, hogy Schmeizel szisztematikusan gyűjtött, elsősorban latin és német nyelvű művekből álló, jelentős tudós könyvtárral rendelkezett, amelyről utolsó éveiben bibliográfiát készített. Ez azonban elveszett. Az egyetemi oktatásban az államismereti kurzust Schmeizel kezdte el collegium politicostatisticumnak nevezni és így tanítani.

Forrás: Rózsa Ádám – Rózsa Gábor: Martin Schmeizel. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 614–615. p.  

2019. május 26., vasárnap

Gyermeknap (május 26.)

Május utolsó vasárnapján a gyermekeket ünnepeljük. Könyvtárunkat sok gyerkőc látogatja, minden korosztályból. A kisebbek szülőkkel érkeznek, és már szaladnak is hátra, hogy birtokba vegyék a gyermeksarkot, és válogassanak az újabb színes könyvek közül. A nagyobbak már szervezetten is, óvodai és iskolai foglalkozások keretében is érkeznek a könyvtárba. Az óvodás csoportoknak többek között papírszínházmesékkel és diafilmvetítéssel készülnek a  kollégák. Az általános iskolások – a kihelyezett magyarórán – kötelező olvasmányokat ismerhetnek meg játékos formában. A Rumini című regény feldolgozásában egy 12 állomásos nyomkeresés segít. A középiskolákból érkező tanulók egy krimi (Agatha Christie: A három vak egér) alapján igyekeznek minden állomást sikeresen teljesíteni, a válaszok némelyikét egy-egy statisztikai kiadványban találják meg. A játék végén, amikor kinyílik a  kincset rejtő bőrönd lakatja, sok-sok boldog gyermekarcot látni. Kell ennél több?

2019. május 24., péntek

Az európai nemzeti parkok napja – Magyar nemzeti parkok hete

Tudja Ön, hogy hol található Európa legnagyobb lápvidéke és Magyarország legnagyobb egybefüggő erdősége? Mindkét nemzeti park egyedülálló a maga nemében, természeti kincseikkel előkelő helyet foglalnak el a nemzeti parkok listáján. 

1999 óta minden év május 24-én ünnepeljük az európai nemzeti parkok napját, idén a huszadikat. Az EUROPARC Szövetség kezdeményezésére a szakemberek igyekeznek minél szélesebb társadalmi támogatást szerezni a természetvédelem ügyének. Ehhez a nemzetközi naphoz kapcsolódik a Magyar nemzeti parkok hete (2019. május 27. – június 2.), amikor egy héten át változatos programokkal várják a természet szerelmeseit.

2019. május 22., szerda

Utry Attila: A Kelet fényei

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2019. május 23-án (csütörtökön) 16:30-ra Utry Attila író, költő A Kelet fényei című kötetének bemutatójára. 

A kötetet bemutatja, és a szerzővel beszélget:  
Baán István görögkatolikus pap, az MTA doktora  
Cs. Varga István irodalomtörténész, kritikus  
Eszenyi Miklós író Tatárka Kirill ortodox pap 

Az est házigazdája Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes. 

Helyszín: KSH Könyvtár, Bibó István terem 
Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.
A Nemzetközi Statisztikai Figyelő negyedik számában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beszámolójának egyik ismertetése is olvasható, amely az alkohol és az egészség viszonyát vizsgálja. Míg 2005 és 2016 között Afrika, Amerika és a Kelet-Mediterraneum országaiban az egy főre eső fogyasztás változatlan szinten maradt, addig az európai régió országaiban az alkoholfogyasztás mérséklődött. A regisztrált alkoholos italok közül az égetett szeszfajták a legkelendőbbek: arányuk a világ alkoholfogyasztásából 44,8%-ra rúg. A második helyen a sör áll, 34,3%-kal, míg a bor a harmadik helyre szorult (11,7%). A legnagyobb változást Európában észlelték, ahol az égetett szesz 3%-os visszaszorulása mellett fellendült a sör és a bor fogyasztása. Az ismertetés magyarországi adatokat is közöl, ha kíváncsi, hogy melyik italfajtáé a vezető szerep, lapozzon bele elektronikus folyóiratunkba.

Kellemes olvasást kívánunk!

2019. május 21., kedd

A magyar honvédelem napja (május 24.)

Bár Kossuth Lajos híres megajánlási beszéde július 11-én hangzott el, a Magyar Honvédség megalakítását mégis 1848. május 16-ára tehetjük, amikor is gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke és Baldacci Manó ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke közzétette Hazafiak című felhívását. Az első honvédzászlóaljak így még nemzetőrségi keretek között jöttek létre, azonban a dokumentumból és az új egységek felszereléséből, szervezéséből egyértelműen egy reguláris sereg képe rajzolódik ki. 

A modern magyar haderő megalakításának évfordulójával szinte egyidőben emlékezünk meg a magyar honvédelem napjáról is. 170 évvel ezelőtt, 1849. május 21-én e napon foglalta vissza Buda várát a Görgey Artúr vezette honvédsereg Hentzi osztrák tábornok csapataitól. Az 1950-es évektől 1991-ig szeptember 29-e volt a fegyveres erők és a Magyar Honvédség napja, majd a 82/1992. (V. 14.) számú kormányrendelet értelmében 1992-től május 21-ét jelölték ki a magyar honvédelem napjaként. 

Érdekesség, hogy Keleti Károly (1833–1892), a KSH első igazgatója is részt vett (15 évesen!) a szabadságharcban, és honvédtüzérként szolgált az Erdélyben harcoló magyar seregben. A vereséget követően román fogságba került, azonban megszökött, hazatért szüleihez, hogy aztán nem sokkal később már a statisztikatudomány felé forduljon.

2019. május 18., szombat

Gaál Jenő (1846. szeptember 14. – 1934. május 18.)

85 éve ezen a napon hunyt el (május 18.) Gaál Jenő, közgazdász, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA igazgató tagja. Kutatómunkája nagyobb része a XVIII–XIX. századi gazdaságtörténethez, ezen belül a magyar nemzetgazdaság kialakulásához kapcsolódott. A nemzetgazdaságtan rendszere című kétkötetes művében a közgazdaság és a gazdaságpolitika elméletének összegzését adta; a közgazdaságtant mint politikai tudományt tárgyalta. Lefordította Berzeviczy Gergely műveit, és levéltári kutatásai alapján életrajzát is megírta. Behatóan tanulmányozta Skerlecz Miklós és Tessedik Sámuel munkásságát. Többkötetes monográfiát szentelt Széchenyi István nemzetfejlesztő munkásságának. Nagyobb tanulmányai jelentek meg a népesség alakulásáról és a munkaerő vándorlásáról. Magyarországon – a jelenség negatív következményeit történelmi példákon keresztül megvilágítva – az elsők között vizsgálta a kivándorlás társadalmi és gazdasági hatásait. Felhívta a figyelmet az egyházak és a társadalmi szervezetek munkájának fontosságára a kivándorlás mérséklése, illetve a külföldön nehéz szociális viszonyok közé került magyarok megsegítése ügyében. Foglalkozott a munkásvédelem kérdéseivel, a birtokpolitika sajátosságaival és az alföldi agrármozgalmakkal is. Szociálpolitikai publikációiban a szegénységben élőkkel való törődést erkölcsi kötelességként, egyszersmind a társadalmi béke zálogaként írta le. Az 1912-ben Budapesten tartott közegészségügyi konferencián a higiénia fontosságát emelte ki, mint az egészséges nemzet egyik fő összetartó erejét. Nézete szerint a korszerű közegészségügyi elképzelések, a megelőző orvoslás és az eugenika erősíti a társadalom és az állam kapcsolatát, és megóvja a nemzetet a fajromlástól.

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid : Gaál Jenő. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 231–233. p. 

2019. május 17., péntek

A Nemzetközi Statisztikai Figyelő legfrissebb számából ajánljuk

A legtöbb ember szeretne szülővé válni, a gyermekvállalást a férfiak éppúgy fontosnak tartják, mint a nők. Ezt a tényt mutatja az az infografika is, amely a Nemzetközi Statisztikai Figyelő legfrissebb számának A termékenységgel kapcsolatos tények, számok és tervek az ausztrál egyetemi hallgatók körében végzett online felvétel alapján című ismertetéséhez készült. A tömörítvényben többek között választ kapunk arra, hogy miért hajlamosak az egyetemi hallgatók a gyermekvállalás elhalasztására, hány gyermeket szeretnének, és milyen ismeretekkel rendelkeznek a termékenységről.

2019. május 16., csütörtök

90 éve volt az első Oscar-díj átadása

Az Oscar-gálák 90 éves történetéből szemezgettünk néhány igazán érdekes adatot. Az első rendezvény még csak magánvacsora keretében zajlott, a 2019-es gáláról pedig hiányzott a házigazda. Hogy milyen legek és "elsők" voltak e rangos eseményen, arról ad tájékoztatást az infografika válogatása.

2019. május 15., szerda

160 éve ezen a napon született Pierre Curie

160 éve ezen a napon (május 15.) született Pierre Curie. Munkája során tökéletesítette a vegyészek egyik fontos eszközét, az analitikai mérleget, és mágnesességgel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott. A párizsi Fizikai és Ipari Kémiai Intézet vezetőjeként ismerkedett meg az ott dolgozó Marie Sklodowskával, akivel 1895-ben összeházasodtak. Curie – feleségével együtt – igazi, átütő sikert ért el a radioaktivitás területén. Ők fedezték fel a polóniumot és a rádiumot. Pierre elsősorban az új sugárzások fizikai tulajdonságait kutatta, és eredményeivel megteremtette a rádiumkezelés alapjait is. Munkájuk elismeréseként 1903-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kaptak (Pierre Curie, Marie Curie, Henri Becquerel).

A család nemzetközi napja: május 15.

1994-ben az ENSZ május 15-ét a család nemzetközi napjává nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb intézményére irányítja. Erre az alkalomra válogattak könyveket kollégáink a könyvtár folyosóján található vitrinünkbe.

“A család azt jelenti, megosztjuk egymással a hibáinkat, a tökéletlenségeinket és az érzéseinket, miközben nem szűnünk meg szeretni egymást. De még ha szeretet árad belőlünk, akkor sem vagyunk mindig szeretetre méltók. Ha pedig nem vagyunk tökéletesek, lényeges, hogy meg tudjuk bocsátani önmagunknak és másoknak. Azután másnap reggel elölről kezdünk mindent. Olyan folyamat ez, mint a bimbó nyílása. Virágzás, virulás és virágba borulás.” (Bernie Siegel) 

„Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni. Ha bosszantóan kidörzsölték is csuklódat és bokádat a családi kötelékek, akkor se feledd, hogy nélkülük - nos, hát ki lennél? A család melletted áll, ha baj van, és a legtöbb esélyt adja meg neked.” (Dennis Miller) 

„Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.” (Weöres Sándor)

2019. május 13., hétfő

Szülők Akadémiája: Játékos tanulás

Budapest II. Kerületi Önkormányzata és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2019. május 16-án (csütörtökön) 17:30-ra Szűcs Dóra tanár, közgazdász, újságíró, az OkosDobozt fejlesztő Wizper Kft. ügyvezetőjének előadására. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes. 

Helyszín: KSH Könyvtár, Thirring Lajos terem 
Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.

2019. május 10., péntek

Kányádi Sándor (1929–2018)

 

90 éve ezen a napon (május 10.) született Kányádi Sándor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
    Költőként Páskándi Géza fedezi fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közli első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelenik. 1950 őszétől él Kolozsvárott. 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanul, 1954-ben itt szerez magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa
   1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, s közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője. 
   Tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1956 októberében-novemberében a Romániai Írószövetség küldötteként a Szovjetunióba utazik, ellátogat Leningrádba, Moszkvába és Örményországba. Először lépi át a román-magyar határt, de Magyarországon csak átutazik. 1967-ben utazik először nyugatra, Bécsben megtartja a Líránkról Bécsben című előadását, 1969-ben Székely Jánossal, Békés Gellérttel részt vesz a Bolzanói Szabadegyetemen, itt megismerkedik Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba utazik. 1973-ban Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel az USÁ-ba és Kanadába látogat. 1984-ben hosszabb észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadó körúton vesz részt. 1992-ben Izraelben mutatja be erdélyi jiddis népköltészet-fordítását. 
   1987-ben meghívják a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, nem kap útlevelet, ezért tiltakozásul kilép a Romániai Írószövetségből.

Madarak és fák napja: május 10.

A Madarak és fák napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első Madarak és fák napját.
Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és fák napját. 

Klebelsberg Kunó 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. 

Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: "újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”.

2019. május 7., kedd

Megjelent a Nemzetközi Statisztikai Figyelő új száma

Megjelent negyedéves elektronikus referáló folyóiratunk, a Nemzetközi Statisztikai Figyelő legújabb száma, amely erről a linkről egy kattintással elérhető, olvasható, de szabadon le is tölthető. A kiadvány a demográfia, a társadalom- és gazdaságstatisztika friss külföldi szakirodalmából válogatva közöl hosszabb-rövidebb cikk- és tanulmányismertetéseket, absztraktfordításokat.

Kellemes olvasást és tartalmas böngészést kívánunk!

A lapszám részletes tartalomjegyzéke:

Demográfia 
Nádudvari Zoltán: A születésszám jelenlegi alakulása és növekedésének esélye Németországban
Rózsa Gábor: A termékenységgel kapcsolatos tények, számok és tervek az ausztrál egyetemi hallgatók körében végzett online felvétel alapján 
Rózsa Gábor: Családalapítási attitűdök termékenységi tanácsadáson részt vett dán férfiak körében 
Hajnal Béla: Kína már idén mérlegeli a születéskorlátozások teljes feloldását 
Nádudvari Zoltán: A demográfiai és magatartási tényezők hatása az életformára 1997 és 2017 között Németországban
Kálmán Rita: A válás negatív hatásai és a lehetséges intervenciós programok kialakítása, javítása az Amerikai Egyesült Államokban
Hajnal Béla: A felsőfokú végzettségűek arányának alakulása a fejlett világban
Rózsa Gábor: Ikerregiszter létrehozása: különösen értékes forrás a magatartás genetikai, epidemiológiai, biomarker és „omikai” vizsgálatai számára
Rózsa Gábor „Ejnye, én csak egy nyomorult kelet-európai vagyok az ügyintéző szemében”: kelet-európai EU-országokból érkezett bevándorlók tapasztalatai a (transznacionális) társadalombiztosítási jogosultságokkal
Bándi Melissa: Előzetes elemzés a bevándorolt és a lakóhelyük elhagyására kényszerült nők elleni erőszakról Európában
Rózsa Gábor: A népesség-nyilvántartás használata vándorlási és integrációs kutatásokban: Dánia és Svédország példája

Társadalom
Holka László: A humán tőke mérése: 195 ország és térség rendszerszerű elemzése, 1990–2016
Holka László: Trendek Hollandiában 2017. Társadalom. Jólléti adatok
Holka László: Miként növelhető a humán tőke, hogyan fokozható hozzájárulása a gazdasági és társadalmi fejlődéshez
Holka László: A humán tőke és a humán potenciál a mai Belorussziában
Holka László: Állandósult kitérők. Az alulfoglalkoztatottság hosszú távú hatásai a diplomások karrierjére
Holka László: A francia munkaerőpiac változása, 2000–2017 
Holka László: A munkanélküliség vizsgálatának interszekcionális megközelítése
Holka László: Globális helyzetjelentés az alkoholról és az egészségről, 2018
Hajnal Béla: Egészségi állapotbeli, élettartambeli és jóléti egyenlőtlenségek az amerikai idősek körében

Gazdaság 
Nádudvari Zoltán: Megoldások a nem teljesítő hitelekre Írországban, 2010–2018
Nádudvari Zoltán: Új empirikus megközelítés a külföldi közvetlen beruházásnak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására, spanyol esettanulmánnyal
Nádudvari Zoltán: Az atomenergia hasznosításának távlatai Kínában
Nádudvari Zoltán: A németországi vállalatok adóztatása az adók versenyében, az Amerikai Egyesült Államok 2018. évi adóreformja után
Nádudvari Zoltán: A Nyugat-Balkán piacgazdasági átmenetének és a fenntarthatóság korlátainak diagnózisa
Nádudvari Zoltán: Szolgáltatások nemzetközi kereskedelme, a német középvállalatok is aktívak 
Nádudvari Zoltán: A pénzügyi biztonságot fenyegető külső kitettség tényezői a közép-kelet-európai országok gazdaságában
Nádudvari Zoltán: Horvátország részvétele a globális értékláncban
Nádudvari Zoltán: A munkanélküliség és a bérek alakulása közötti összefüggés azonosítása a Szlovák Köztársaságban
Nádudvari Zoltán: Az időskorúak nyugdíjjövedelmeinek jelenlegi és várható megfelelése az Európai Unió tagállamaiban, 2018. évi beszámoló (I. kötet)
Nádudvari Zoltán: Az Oroszország elleni szankciók és az ellenszankciók gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi hatásai

Általános kérdések 
Holka László: Időmérleg - nemzetközi konferencia Budapesten
Holka László: Az ENSZ második világfóruma az adatokról
Holka László: Jelentés a fenntartható fejlődési célokról, 2018

Beszélgetőklub

Május 9-én (csütörtökön) 17 órakor kezdődik a KSH Könyvtár Beszélgetőklubjának következő alkalma, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket. Előadónk és témánk: Farkas Erzsébet Mária: Hogyan nyissuk meg a szívünket a szeretetre és hogyan adjuk tovább gyermekeinknek?

Helyszín: Thirring Lajos terem.

2019. május 6., hétfő

Májusi családi társasjátékklub


A homoludens.hu Egyesület és a KSH Könyvtár családi társasjátékklubja folytatódik májusban is! Szeretettel várunk hétfőnként (május 6., 13., 20. és 27.) 16 és 19 óra között minden játékos kedvű gyereket és felnőttet a könyvtár Thirring Lajos termében.

Helyszín: KSH Könyvtár Thirring Lajos terem
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

A Magyar Sport Napja

A budapesti első szabadtéri sportverseny emlékére (1875) május 6-án ünnepeljük a Magyar Sport Napját. A sport a Központi Statisztikai Hivatal életében is aktív szerepet játszik, nemcsak a jelenben, hanem a múltban is.  1932-ben  hét szakosztállyal megalakul a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal Tisztviselőinek Sportegyesülete. 1952-ben létrejön a Statisztika Petőfi Sportegyesület. 1980-ban átadják a Statisztika Petőfi Sport Club budapesti Marczibányi téri csarnokát, amely rövidesen a magyar asztalitenisz sport egyik fellegvára lesz. 1992-től évente kerül megrendezésre a Grafikon-napok, ahol a sportolásé és a szabadidős tevékenységeké a főszerep.

2019. május 4., szombat

70 éve született Nagy Gáspár

Nagy Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4. – Budapest, 2007. január 3.)

Egy Vas megyei kis faluban született Nagy Gáspár és Kelemen Erzsébet egyetlen gyermekeként. Minden ősét földművesnek tudta. Gyermekkorának két meghatározó élményköre a paraszti élet és a kereszténység volt. De már kisgyerekként találkozott 1956 élményével is. A forradalom leverése idején náluk is megszálltak Nyugatra menekülő forradalmár diákok. Tőlük hallotta először a forradalom valóságos történetét. 1958 júniusában pedig látta, hogy édesapja és nagybátyja megsiratta a kivégzett miniszterelnököt. Első verseit általános iskolai tanítónőjének mutatta meg, de aztán évekig nem ír verseket. A bérbaltavári általános iskola elvégzése után a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja lett. 1967-ben érettségizett Pannonhalmán.
     Az érettségi után egy évig segédmunkásként dolgozott Szombathelyen. Ekkor kezdett el újra verseket írni. Az 1968-as esztendő reményeivel és nagy csalódásaival az írásbeli tisztázásra ösztönözte. A Jelentkezünk című szombathelyi diákperiodikában 1968 őszén már megjelentek a versei. 1968–1971-ben Szombathelyen népművelő–könyvtár szakos főiskolai hallgató volt. 1971-ben kapott diplomát. 1971-ben a Szombathelyen megjelenő Sor című antológiában is szerepelt. Bemutatkozásként írt sorai már ekkor erkölcsi és történelmi érzékenységéről és igényességéről tanúskodtak: „Ösztönösen azokra figyelek, akik azt bizonyítják, hogy a költészet töretlen gerincek kopogtatása, s nem hiszik, hogy a segesvári és szárszói tragédia mindegy lenne az anyaföldnek.” Szombathelyi kezdő költőként ismerkedett meg a Kilencekkel. Az ő segítségükkel talált rá mestereire: Nagy Lászlóra, Kormos Istvánra, Weöres Sándorra, később Jékely Zoltánra és Pilinszky Jánosra.
   Világszemléletének alakulásában fontos szerepe volt 1968-nak. A Prágai Tavasz letörése jegyezte el a történelemmel. A politikai rendőrség is ekkor írta róla az első jelentéseket. Aztán egészen 1989-ig minden lépését számon tartották. 1971-től Budapesten könyvtárosként dolgozott előbb rövid ideig a Zrínyi Katonai Műszaki Főiskolán, majd a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtáraiban, 1974–1975-ben pedig a Magyar Írók Szövetsége könyvtárában. 1972 és 1975 között esztétikai tanulmányokat folytatott. 1974-ben megnősült, felesége Szabó Márta. Három gyermekük született: Réka (1975), Áron (1979) és Rita (1982). 
   Kormos István 1973 októberében – költészetének lényeges vonásait pontosan jelző bevezetővel – mutatta be Nagy Gáspárt az Élet és Irodalomban. Ő adta ki első kötetét is 1975-ben a Móra Kiadó Kozmosz sorozatában. 1976-ban pedig meghívta szerkesztőnek a Móra Kiadóhoz. 1976 és 1980 között dolgozott a Móra Kiadóban. A magyar és világirodalom nagy területeit járta be a Gyöngyszem-sorozat darabjainak összeállításakor, majd elődei és kortársai köteteinek a szerkesztésekor. Néhány év alatt közel száz könyv szerkesztésében vett részt.

Forrás: www.nagygaspar.hu

Ékezetes betűk világnapja (május 4.)

Május 4-e az ékezetes betűk világnapja. Manapság előszeretettel üzengetünk ékezetek nélkül, hiszen így sokkal gyorsabb, és mindenki érti, hogy mit szeretnénk közölni. Az üzenet írójának nem rójuk fel hibaként, hogy mellőzte az ékezeteket, hisz a fél életünket olyan szövegek között töltjük, amelyekben vagy következetesen vagy következetlenül, de hiányoznak a betűk tetejéről a pontok és a vesszők. 
   Tandori Dezső egy egész kötetet szentelt az ékezetnélküliségnek. 1991-ben megjelent Koppar Köldüs című gyűjteménye félreírt és félreütött, írásjeleket keverő és ékezeteket elhagyó szókapcsolatok sokaságából épül fel, ezáltal is felerősítve a költő mondanivalóját.

JEGYZTEK, DE MINDEN MINDEN AKOR HAT(NAK) OLY FONTOSNAK MIKOR KESZÜLNK! ELET RESZEJ OÖK, NEM ONMAGUK ERTEK LEGTB,

meägis! Ülök it irtam menet köln palyadvr meg mönglad elöt, ülük
faalat, nezem amaere 12-diken alkonyatban hüsben jötem vonszolt mag,
de lendület, volt kezdet, most megint valami „meglet”, de hol van,
jol nem van, pedig rosz sem volt semi, megis tele vagyok magam nem
jo emlekevel, nem is igy, nem elegedetsäg, mi van velem, megany hiba,
eleve hiba, hogy nem othon stb. Jol birtam sok, most ez nem jol mar
an, nem jol. Irongep meg meret is szorongok, tesek, uj szempnt,
hogy fog ferni taskamb? D.U.-ra jovok ra: akor oldalt forditv
probalj. S ugy, keserves, de megy. Wols: hogy de jo volt te meg en
megbeszelni ezt, jo hogy féleségem elötm jar valhol, csak te mondod
mindig – megintepi pair gep! de mi? ez!? – mondod te inkab nemutaz
othon nincs az általam, meg bizhatosag, ellatasuk pl, szuszi, ami
neked nyugalmat ad, othon ha en egyedül hagyva, oszeomlok hamar. Igaz.
De ez is azt ad osze – ne rtepd nekem, pgep, papirom, idegeslsz! –,
hogy ne utazzak, magam se utazzam. Jaj, labpanaszajd, huh, nagyon
myugtalanitanak nagyon. Papir megint tönkremgy, nem irok uj nem!
papir is akar halmz leni? Igen, mar latom mi tepi papit, kocsi
mi van kocsi elöt vas haromszög teüpi papir neha szalag elöt
kocsi közöt de mieirt? vegtélen csunyan megtepi neh, mieirt! Igy
nem lehetirni, megint megtepi, ez vers legyen veg it, kikiserletz nem jo.

2019. május 3., péntek

Nemzetközi sajtószabadság napja: május 3.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint ezen a napon jelenik meg több felmérés és jelentés a média szabadságának aktuális helyzetéről. Az ENSZ a Windhoek Nyilatkozat május 3-i elfogadásának napját jelölte ki a világnap számára, amely 1991-ben kimondta az afrikai népek szabad sajtóhoz való jogát. 
   Az UNESCO szintén minden évben megtartja a nemzetközi sajtószabadság napját azáltal, hogy média szakértőket, ENSZ ügynökségeket és sajtószabadság szervezeteket hív össze, hogy felmérjék a sajtó globális szabadságát megtárgyalják a problémák lehetséges megoldásait. A szervezet e napon adja át a Guillermo Cano Sajtószabadság Világdíjat. A díj névadó újságírója a kolumbiai drogkartellek és a politikai szereplők kapcsolatát tárta fel, melynek következtében 1986. december 17-én meggyilkolták.

Sipos Orsolya kiállítása

Festmények... versek... lélekhez szóló színek, érzések...

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Sipos Orsolya kiállítására, amely 2019 májusában tekinthető meg a könyvtár folyosóján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes.

Megnyitó: 2019. május 6. 17 óra
KSH Könyvtár Bibó István terem

2019. május 2., csütörtök

Vargha Gyula (1853. november 4. – 1929. május 2.)

90 éve ezen a napon hunyt el Vargha Gyula jogász, statisztikus, költő, országgyűlési képviselő, a KSH igazgatója, az MTA rendes tagja. Szakirodalmi munkásságának javát összefoglaló jellegű gazdaságstatisztikai művei és népességstatisztikai esszéi teszik ki. Egyik első önálló kiadványa – a Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban – a korabeli egyletek statisztikájáról szólt. Az úttörő jellegű adatgyűjtéshez külön módszertant készített. Megszervezte a hazai hitelintézetek adatgyűjtését is. Vizsgálta az első takarékpénztárak megalakulásának korszakát, és sorozatban adta ki a hazai hitelintézetek adatait. Magyarország pénzintézetei című kötetét az 1885. évi Országos Kiállítás általános bizottságának megbízásából írta. Műve történeti megközelítésben tárgyalta a hazai hitelviszonyok fejlődését, a pénzintézetek működését, részletes elemzést adott az 1869 és 1873 közötti hazai hitelválságról, bemutatta a magyar pénzügyi rendszer és az Osztrák Nemzeti Bank kapcsolatait a kiegyezés utáni években. A mű olyan sikert aratott, hogy Vargha Gyulát felkérték a kibővített, korszerűsített változat megírására, amely A magyar hitelügy és hitelintézetek története címmel jelent meg, és tudományos munkássága egyik legfőbb művének tartotta.
   A hivatal vezető munkatársaként, illetve igazgatójaként irányította a hivatal adatgyűjtéseit, összeírásait. Összesen kilenc statisztikai évkönyv szerkesztője volt. A későbbi kereskedelemügyi miniszterrel, Láng Lajossal együtt részt vett a Magyarország statisztikája sorozat szerkesztésében. Vargha jegyezte a második kötet (Magyarország gazdasági statisztikája) harmadik fejezetét (Közlekedés és forgalom), amelyben a rá jellemző tudományos felkészültséggel és alapossággal mutatta be a közlekedés eszközeit, a közlekedést előmozdító és a forgalmat növelő intézményeket. Ugyancsak egyik szerzője volt A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája című hivatali kiadvány négy kötetének, amely a kor gazdasági és politikai felfogásáról adott képet, például kiemelte a kisbirtokok jelentőségét. 
   Költői pályáján hosszabb szünetet jelentett a hivatal vezetésének időszaka, 1906–1907 után azonban termékenyebb évek következtek. A Kisfaludy Társaság többszöri sürgetésére, 1915-ben verseskötetet is megjelentetett. Költőként hozzávetőleg kilencszáz verse jelent meg nyomtatásban

Forrás: Kovács Csaba – Marton Ádám – Nádudvari Zoltán: Vargha Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 734–735. p.

2019. május 1., szerda

Ortutay Gyula: Májusfa

Szabolcs megye egyik kedves kicsi falujában figyeltem meg először a májusfa állításának szokását, mint a paraszti szerelmi vallomástételnek egyik szép szimbolikus formáját. Hogyan is fest ez a májusfaállítás? Május havának elején, rendesen május első vasárnapján, éjféltájban, éjfél után a lányosházhoz lopakodik a legény. Világos az éjtszaka s óvatosan jár, mert nem szeretné, ha rajtakapnák éppen munka közben. Cigány is kíséri a jobbmódú legényt, hogy majd muzsikáljon, a szegényebb maga énekel. Hozza a májusfát. A szépen feldíszített fát gyengédeden odatámasztja a velécéhez, vagyis a tornác kis ajtajához, vagy méginkább a pitar ajtajához. Ezután húz rá a cigány a leány kedves nótájára, vagy ha cigány nincs, elénekli a legény. Ha a lány jószívvel veszi a májusfát (már pedig a legény óvakodik, hogy olyan szégyen érje, hogy visszautasítsák, előre tudakolja napokkal a májusfa sorsát), szóval kedvező esetben a lány az ablaknál három szál gyufát gyújt és a lánggal égő gyufát fölfelé hajítja. A cigány a nótázás után elmegy, rá nincs többé szükség. De bezzeg nem mehet a legény: ott ólálkodik egész éjtszaka vizsga szemekkel, éberül a porta táján: vigyázza a májusfát! Különben a szomszédság, vagy akárki más, már csak a tréfa kedvéért is, elemelné a sokat érő teliaggatott májusfát. Hogy ez nem tréfadolog, nóta is tanúsítja: 

Ma van május első vasárnapja,
Kinn alszik a legény a kapuba.
Kejj fel legény, oda van a kalap,
A májusfa zöld erdőbe' maratt.
Nem maratt ott, mer' én elültettem,
Mit tehetek, ha ellopták tüllem.