2019. június 29., szombat

Nemzetközi Duna-nap: június 29.

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első Nemzetközi Duna-napot. A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. A nemzetközi Duna-napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete erdőtől a Fekete tengerig. A Nemzetközi Duna-nap fontosságát kiemeli, hogy az Európai Unió bővülésével a várhatóan egyre nagyobb szerepet játszik majd a dunai hajózás. (Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu)

140 éve született Móricz Zsigmond

140 évvel ezelőtt született Móricz Zsigmond (1879–1942) a huszadik századi realista prózairodalmunk egyik meghatározó alakja, aki 1903-ban  a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi osztályán napidíjasként dolgozott. Még ebben az évben az Újság című napilapnál helyezkedett el, és népköltési gyűjtőútra indult Szatmár megyében, ahol meséket, dalokat gyűjtött. Ez a tanulmányút – a közben szerzett társadalmi tapasztalatokkal – nagy hatással volt írói fejlődésére.

Móricz Zsigmond testvére, Miklós szerkesztésében indult el a Statisztikai Tudósító (1933–1944) című kőnyomatos napilap, amely a világ egyetlen napi megjelenésű statisztikai kiadványa volt.


Tormay Károly (1804. június 29. – 1871. augusztus 19.)

215 évvel ezelőtt ezen a napon született Tormay Károly orvos, statisztikai író. Az Orvosi Hetilap rendszeresen közölte táblázatba foglalt jelentéseit a meteorológiai és az egészségügyi helyzet összefüggéseiről, a kórházban ápoltak számáról, a betegségek nem, kor, foglalkozás szerinti, havonkénti és kórházankénti megoszlásáról. Az orvosi, közegészségügyi tárgykörökkel összefüggésben több statisztikai, népmozgalmi és járvány-megelőzési tanulmányt írt. Tanulmányokat közölt továbbá a bábaképzés, a kórboncnoki szabályzatok és a gyógyszertári tevékenység témaköreiben magyar, illetve német nyelven. Külföldön is elismeréssel fogadták Pest város (Medizinische Topographie-jellegű) közegészségügyi elemzését, amely városrészek szerint csoportosította, elemezte a fontosabb népmozgalmi mutatósorozatokat. 1868-ban napvilágot látott statisztikai művében bemutatta, hogy a tervezett járványmegelőzés (illetve ennek hiánya) milyen hatással bírt a halálozásokra. A Keleti Károly által szervezett első statisztikai tanfolyamon Orvosi statistika címmel tartott előadást. 

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rettich Béla: Tormay Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 713. p.

2019. június 28., péntek

Antal Attila, Földes György, Kiss Viktor (szerk.): Marx…. Interpretációk, irányzatok, iskolák.

Antal Attila, Földes György, Kiss Viktor (szerk.): Marx…. Interpretációk, irányzatok, iskolák.
Budapest 2018 Napvilág K. 419 p.
Raktári jelzet: E 013925

Az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott a marxi életművet körülvevő szellemi és politikai klíma. 1989 után a szocialista rendszerek világszerte visszaszorultak vagy átalakultak  Kelet-Közép-Európában. Mind a jobboldali, mind a liberális elitcsoportok heves antikommunista offenzívát folytattak, amelynek során Marxot szinte teljesen kiszorították a hivatalos nyilvánosságból és a tudományos életből. Marx totális démonizálása zajlott, ördögi eszmék és katasztrofális tévedések ősforrásaként láttatták, akit közvetlen felelősség terhel a sztálinizmus bűneiért és a létező szocialista rendszerek kudarcaiért.

Marcelo Musto szerint lezajlott a Marx-kép széttöredezése, középpontba kerültek munkásságának befejezetlenségei és csonkaságai, újrakezdései és inkonzisztenciái. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. A kortársak számára Marx hatalmas hagyatéka a változékonyság, a sokszínűség, a párhuzamosságok terepe, amelyben nem lehetséges egyetlen vezérfonal mentén „rendet teremteni”.

A Marx-kép fragmentálódását tovább erősítette, hogy az elmúlt évtizedekben az értelmezések mérhetetlen sokszínűsége és sokfélesége jött létre, amelyek között már senki nem kíván igazságot tenni – vagyis Terrell Carver kifejezésével immár egy „posztmodern Marxszal” van dolgunk.

Marx személyisége és életműve az elmúlt évtizedekben számtalan interpretáció, irányzat és iskola számára kínált kiindulópontot és jelentett inspirációt.

A jelenlegi marxista vagy más irányzatok széles köre Marx munkásságára támaszkodik (maoizmus, szituációnalizmus, a kritikai elmélet, a magyarországi Budapesti Iskola, az analitikus marxizmus, a Szocializmus, A Barbárság köre vagy a posztmarxizmus).

A könyvtárban itt található. 

K. Á.

2019. június 27., csütörtök

Cukorbetegek világnapja: június 27.


Először 1991. június 27-én rendezték meg, látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését. Azóta népszerűsége folyamatosan nő, ma már több mint 350 millió embert kapcsol össze a világon, köztük az egészségügyi ellátás szakembereit, ápolókat, cukorbetegeket és a társadalom valamennyi tagját. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj, olyan kóros állapot, melyhez hyperglycaemia csatlakozik. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma – elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét – az idült kis-és nagy érszövődmények. Magyarországon a lakosság 5-10%-a érintett valamilyen mértékben. 

2006. december 20-án az ENSZ Közgyűlés elfogadta a 61/225. sz. Határozatot, amely a cukorbetegség krónikus, életminőséget rontó és költséges voltára hívja fel a figyelmet. A cukorbetegség globális probléma, káros emberi, szociális és gazdasági hatásokkal. Ma már több mint 250 millió cukorbeteg él világszerte, számuk évente 7 millióval növekszik. Amennyiben a kormányok most elkezdik népszerűsíteni az egészséges életmód, diéta, rendszeres fizikai aktivitás és életmód változtatás szükségességét a kór terjedése alacsony költséggel visszafordítható. A figyelem felhívása érdekében kampány indult annak érdekében, hogy minél több emlékmű és épület kerüljön kék színben kivilágításra a Diabétesz Világnap alkalmából. (forrás: www.diabet.hu) 



Locsmándi Csaba – Vasas Gizella: Erdők-mezők gombái

Locsmándi Csaba – Vasas Gizella: Erdők-mezők gombái 
Budapest, 2019, Cser Kiadó. 396 p.
Raktári jelzet: 659282

A gombagyűjtés nagyszerű foglalatosság, de mit tegyen az ember, ha hónapokig gombagyilkos szárazság van, vagy ellenkezőleg, olyan sok a csapadék, hogy nemcsak a kirándulók, de az esőfüggöny mögül fel-felbukkanó gombák is a felismerhetetlenségig eláznak? Ilyenkor jön el az álmodozások kora, vagyis az időszak, amikor a természetbarátok biztonságos helyre húzódnak, hogy természetkönyveket nézegessenek, olvassanak. 

Az Erdők-mezők gombái kitűnő fotóinak látványa akár önmagában is elvarázsolhatja az időjárás viszontagságaitól megfáradt vándort, aki a képek és saját fantáziája segítségével egy sokszínű és formagazdag világba nyerhet betekintést úgy, hogy közben ki sem mozdul menedékéből. Természetesen nem kell ennyivel beérnünk, hiszen a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szerzőpáros lényegre törő fajleírásait olvasva hasznos ismeretekre tehetünk szert. A könyv belső borítóján található rajzos összefoglaló is praktikus segédeszköze a gombákkal ismerkedő olvasónak. És miközben a könyv segítségével egyre több gyakori és kevésbé gyakori, vagy akár védett fajjal találkozunk Magyarország nagygombái közül, erősödik bennünk a vágy, hogy frissen szerzett (vagy felfrissített) tudásunkat végre a gyakorlatban is kipróbálhassuk. Ha még magabiztosabbak akarunk lenni, akkor ezt a kis könyvet – méretéből kifolyólag – akár zsebre is vághatjuk, hogy magunkkal vigyük, amikor kedvezőre fordul az idő, és újra fogadóképesekké válnak az erdők, a mezők és a gombák. 

A könyvtárban itt található. 

ubgo

2019. június 26., szerda

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek 
Budapest, 2018, Libri. 188 p. 
Raktári jelzet: 654998, 656219, 657228 

Szentesi Éva önéletrajzi, majd novelláskötetét követően első regényével jelentkezett, amelyben Nyilánszki Mari életébe nyerhetünk bepillantást, aki alapvetően szeretet nélküli környezetben nőtt fel egy Tisza-menti kisvárosban, és ez vitathatatlanul hatással volt a felnőttkorára is. Megismerjük a családját, az elvárásokat, a vágyait és elnyomott érzéseit, amelyeknek végzetes következményeik lehetnek, de felszínes korrajzként is funkcionál a könyv mindazoknak, akik a kilencvenes években élték gyermekkorukat és nosztalgiával gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még a videolejátszót néztük és a Barbie-babákat szerettünk volna kapni szüleinktől, de a vágyak nem mindig találkoztak a valósággal.

Könyvtárunkban itt található.

K

2019. június 25., kedd

George R. R. Martin: Álomdalok. I. kötet. A Homokkirályok és más elbeszélések.

George R. R. Martin: Álomdalok. 1. kötet. A Homokkirályok és más elbeszélések. 
Ford.: Bujdosó István [et al.] 
Pécs, 2017, Alexandra Könyvesház Kft., 704 p. 
Raktári jelzet: 648446 
Címazonosító: 1517048 

Azoknak, akik Trónok harca-elvonásban szenvednek, itt ez a jól megszerkesztett könyv, amelyet a nyári szünetre is bátran ajánlhatok. George R. R. Martin összegyűjtötte novelláit, kisregényeit a kezdetektől napjainkig, és humoros szövegekkel kötötte össze azokat. Az első kötet kb. 35 éves koráig megírt műveit tartalmazza, de már akkor is hihetetlenül sikeres volt. Sci-fiket és fantasyket egyaránt írt, a thrillert vegyítette a sci-fivel (Éjvándorok), a fantasyt pedig a krimivel vagy a disztópiával (És embert ne ölj, de soha!). A történetekben jól keverednek egymással a meghökkentő fordulatok és a zseniálisan levezetett bonyodalmak, nem véletlenül korunk legnépszerűbb írója ő. Ne riasszon el bennünket a könyv oldalainak száma, mert a kötet sok kis különböző történetből áll, amelyek olvasmányosak és szórakoztatóak.

A könyvtárban itt található.

TJM

2019. június 24., hétfő

Napi 10 000? Igazából hány lépésre van szükség az élettartam növeléséhez?

Allison Aubrey: 10,000 Steps a Day? How Many You Really Need to Boost Longevity 
Forrás: Peter Muller/Getty Images/Cultura RF 

Új kutatások igazolják, hogy a kor előrehaladásával a mindennapi gyaloglás fontos az egészség megőrzése érdekében, azonban, ha nem érik el a tízezer lépést, ne aggódjanak! Ez nem egy mágikus szám. A napi legalább 10 000 lépés gondolata az egészségügyben, egy – évtizedekkel ezelőtt Japánban útjára indított – marketingkampányból származik, amely egy lépésszámlálót reklámoz. Ezt a számot a következő években az Amerikai Egyesült Államokban is átvették, mint a jó egészség megőrzése érdekében kitűzött célt. Gyakran ez az alapértelmezett beállítás a fitneszgépeken is, de min is alapul valójában?

„Ez nem egy tudományosan meghatározott szám” - mondja I-Min Lee, a Brigham and Women’s Hospital kutatója, aki arra volt kíváncsi, hány lépést kell megtennie egy nap alatt a jó egészség megőrzése céljából és annak érdekében, hogy hosszú életet éljen. Kollégáival egy tanulmányt készítettek, amely kb. 17 000 idősebb nőt vizsgált, akiknek az átlagéletkora 72 év volt. A kutatásban résztvevő nők lépésszámlálót viseltek, hogy nyomon követhessék a mindennapi tevékenységük során megtett lépések számát. Kiderült, hogy azoknak a nőknek, akik naponta kb. 4 000 lépést tettek meg, növekedett az élettartamuk, szemben a kevesebb lépést megtevő nőkkel. 

Lee doktornő szerint ez igen meglepő. Valójában azon nők körében, akik naponta átlagosan 4 400 lépést tettek meg, kb. 40%-al volt kisebb az elhalálozás kockázata a négyéves nyomon-követési időszakban, mint a 2 700 lépést megtevő nők körében. 

Az újabb meglepetés az volt, hogy a gyaloglás jótékony hatásai kb. 7 500 lépés fölött már nem érvényesülnek. Más szóval, a napi 7 500 lépést meghaladó nők élettartama nem nőtt. 

„Ez főként azon nők számára jó hír, akik nem lehetnek különösen aktívak” - mondja Kathleen Janz professzornő, aki az Iowa-i Egyetemen a fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásait tanulmányozza. 

Janz, aki az Egyesült Államokban tavaly novemberben megjelent új szövetségi fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlást dolgozta ki, azt mondja, hogy a tanulmány üzenete az, hogy az idősebb nők is élvezhetik a könnyű gyaloglás előnyeit, és ennek a mozgásnak több előnye van, mint azt korábban gondolták. 

A kutatásban részt vevőknek nem kellett edzőterembe menniük, személyi edzőre vagy edzőberendezésre költeniük, csak gyalogolniuk kellett, ami Janz szerint igen biztató. 

Természetesen, a kutatók sokkal többet szeretnének tudni arról, hogy a gyaloglás milyen hatással lehet más egészségügyi mutatókra, mint például az életminőségre, a memóriára vagy a kognitív funkciókra. Elképzelhető, hogy a napról-napra nagyobb számú lépés megtétele befolyásolja ezeket az eredményeket. Janz fontosnak tartja kiemelni, hogy ez a tanulmány csak a gyaloglást vizsgálta, és nem mért olyan tevékenységeket, mint például a kertészkedés, úszás vagy kerékpározás, amelyek nem mérhetők lépésekben, azonban biztosak lehetünk, hogy voltak a tanulmány résztvevői közül olyanok, akik a gyaloglás mellett egyéb tevékenységeket is végeztek, amelyek szintén befolyásolhatják az egészséget. 

Az amerikaiak számára megfogalmazott fizikai aktivitásra vonatkozó irányelvek hetente átlagosan 150 perc mérsékelt fizikai aktivitást ajánlanak, amely magába foglal mindenféle mozgást, nem csak a gyaloglást. Nos, ha eddig a 10 000 lépés soknak tűnt, akkor ezentúl próbálják meg legalább a napi 4 400 lépést elérni, azon mindennapi tevékenységekkel együtt, amelyeket élveznek és szívesen csinálnak. 


Ford.: B.M.

2019. június 21., péntek

Kislégi Nagy Dénes (1884. június 21. – 1984. augusztus 28.)

135 évvel ezelőtt ezen a napon született Kislégi Nagy Dénes jogász, statisztikus, közgazdász, költő, egyetemi tanár. Az I. világháború alatt fél éven át a bécsi Hadügyminisztérium sajtóirodájában tevékenykedett. 1923-tól kezdve, közel negyed évszázadon keresztül a Közgazdasági Szemle szerkesztőségében dolgozott. Ezekben az időkben negyvennyolc előadást tartott a rádióban (amelynek irodalmi szerkesztője Cs. Szabó László és Ortutay Gyula volt), ezek anyaga később három kötetben megjelent Bevezetés a közgazdaságtanba, Híres kereskedők és Beszélgetés egy eke mellett címmel. A kötet párbeszédes formában, közérthetően tárgyalja a közgazdaság-tudomány alapfogalmait, továbbá a kereskedelemmel, a pénzügyekkel, a szociálpolitikával kapcsolatos jelenségeket, és külön fejezetet szentel a statisztikai adatgyűjtések fontosságának bemutatására. 1955-ben megszerezte a közgazdaság-tudomány kandidátusa címet A statisztikai megismerés természete című dolgozatával. 1956-ban megválasztották az egyetemi munkástanács elnökévé, ami miatt később fegyelmi eljárás indult ellene. Bár csak egyetlen intézkedése miatt marasztalták el, 1957-ben nyugdíjaztatását kérte. Kutatómunkáját folytathatta, és elhatározta, hogy doktori disszertációt ír a statisztikai átlagokról. A mű nem készült el, de részeredményeit több cikkben publikálta. Nyolcvanéves korában kezdett el dolgozni akadémiai doktori értekezésén, és nyolcvanhét éves volt, amikor 1971-ben megvédte a Durkheimről és követőiről készített disszertációját. Kilencvenéves korában még mindig publikált szociológiai és demográfiai jellegű szakcikkeket. Igazi polihisztorként évtizedeken keresztül foglalkozott filozófiával, közgazdasággal, statisztikával és szociológiával. Szépirodalmi téren is működött; önálló verseskötetei jelentek meg, írásait a Nyugat és több más irodalmi lap közölte.

Forrás: Derzsy Márk – Farkas Balázs: Kislégi Nagy Dénes. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 386–387. p.

2019. június 20., csütörtök

100 éve hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar


Hány évig bujkált Csontváry Olasz halász című festménye? Mennyit ér ez a festmény? Milyen titkot őriz Az öreg halász című alkotás? Száz éve hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar, infografikánkkal a különleges tehetségű festőművészre emlékezünk.

H. Vass Ildikó: Tulipános origami

H. Vass Ildikó: Tulipános origami 
Budapest, Cser K., 2018. 31 p.
Raktári jelzet: E 011065

A papírhajtogatás a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt kedvelt tevékenység. Nem kellenek hozzá méregdrága alapanyagok, csak némi papír, ami lehet bármilyen méretű és színű; esetenként olló és ragasztó, ami szintén a kezünk ügyében lehet az óvodában, az iskolában, a munkahelyünkön vagy otthon. Egy-egy origamifigura elkészítése nem igényel túl sok időt sem, főleg, ha az alaphajtásokat és néhány egyszerűbb formát már elsajátítottunk. A Tulipános origami – mint nevéből adódik – elsősorban a tulipánok hajtására tanítja meg az olvasóját, de szerzője rögtön tovább is gondolja az alakzatot, és számos más figurát, kompozíciót is megalkot az alaplépések segítségével. Ennek köszönhetően készíthetünk karkötőt, koronát, függődíszt, de még kaktuszt is. Sőt, a szerző ösztökél bennünket, hogy mi is engedjük szabadjára fantáziánkat, kísérletezzünk, játsszunk a formával, és alkossunk további figurákat az alaphajtások segítségével. 

A Színes Ötletek eddig megjelent, hasonló témájú kötetei:
Armin Täubner: Virágorigami – liliomok. Budapest, Cser K., 2013. 32 p. Raktári jelzet: 787365
Terleczky Ádám: 3D origami. Budapest, Cser K., 2014. 31 p. Raktári jelzet: 793414
Terleczky Ádám (összeáll.): Origamicsillagok. Budapest, Cser K., 2015. 32 p. Raktári jelzet: 794011

A könyvtárban itt található.

SzK

A 200. társasjátékklub

Ha hétfő, akkor júniusban is Családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Június 24-én kerül sor a 200. társasjátékklubra. Ez alkalomból jubileumi Rummikub bajnokságot rendezünk, amelyen az első három helyezettnek oklevelet és egyéb nyereménytárgyakat osztunk ki. 

Helyszín: Thirring Lajos terem.

2019. június 18., kedd

Déri Szilvia: Kovászkaland

Déri Szilvia: Kovászkaland
Budapest, 2019, BOOOK Kiadó. 187 p.
Raktári jelzet: 857494

Déri Szilvia, a Házisáfrány gasztroblog tulajdonosa, egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb témát tár a nagyközönség elé, ez pedig nem más, mint a kovásszal való sütés. Bár a kovászos kenyerek és sütemények elkészítése hasonlít a hagyományos sütési technikához, ízletesebb és egészségesebb végeredményt kaphatunk általa. A fázisfotókkal kiegészített leírások praktikus kötetté teszik ezt az igényes, szép kivitelű könyvet. Mindenekelőtt a kovász készítését és életét befolyásoló tényezőket ismerhetjük meg; hogy hogyan kell jól gondozni, miből állapíthatjuk meg, hogy készen áll-e már a sütésre. Ez a hosszú és részletes bevezetés szinte már garancia arra, hogy ne tévedjünk el nagyon az előkészületekben, amelyek aztán a sikeres kenyérsütés élményéhez segíthetnek minket. A gyakorlott kenyérsütők számára a dagasztás, kelesztés, formázás, irdalás és sütés lépései nem ismeretlenek, de mindig tanulhatunk újat. A szerző külön kitér a lehetséges hibák elemzésére, az eszközökre és a sütők különböző típusaira. Majd következik a várva várt gyakorlat: a receptek gyűjteménye, szintén fotókkal és részletes leírásokkal. Válogathatunk a kovászos fehér, teljes kiőrlésű, tönkölyös, rozs-, gluténmentes és rozsos kenyerek között, ha pedig valami különlegesre vágynánk, a sütőtökös, konfitált fokhagymás kenyér készítését is elsajátíthatjuk. Egyéb apróságok között kapunk kovászos grissini-, focaccia-, kifli-, perec-, pogácsa-, zsemle- és bagelreceptet. Az édességek se maradhatnak ki: van kakaós csiga, gofri, briós, almás galett és babka is.

Könyvtárunkban itt található.

B.A.

2019. június 17., hétfő

Oliver Like Delorie: Wabi sabi

Oliver Like Delorie: Wabi sabi 
Budapest, Scolar K., 2018. 160 p.
Raktári jelzet: 657570

A Wabi-sabi a japánok szépséghez való hozzáállásáról szól. A filozófiájuk szerint nem kell mindennek tökéletesnek lennie. Lássuk meg a tökéletlenségben rejtőző szépséget! Természetesen ez nem azt jelenti, ha nincs kedvünk rendet rakni, akkor lássuk meg a rendetlen szobában a szépséget. Inkább az egyszerűség a kulcs a filozófiájuk megértéséhez. Hasonlóan az ikigaihoz és a shinrin-yokuhoz, ezt a szemléletmódot csak akkor érthetjük meg, ha nem a mindent túlbonyolító nyugati szemmel nézzünk a világra, hanem egy letisztultabb, egyszerűbb látásmódot teszünk magunkévá. Például, ha egy csésze elreped, nem dobják ki, hanem megjavítják és tovább használják. A lényeg, hogy becsüljük meg, amink van. Találjuk meg és tartsunk ki azon értékek mellett, amelyek fontosak a számunkra. Ellenben tanuljunk meg elengedni is, mivel az élet túl rövid ahhoz, hogy mindenhez és mindenkihez ragaszkodjunk. És a leglényegesebb: fogadjuk el önmagunkat, az érzéseinket, embertársainkat és a természetet is, a maga tökéletlen mivoltában.

Könyvtárunkban itt található.   

 P.G.

A XXI. századi nőtípus és az intermentalitás

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2019. június 20-án (csütörtökön) 17 órára Horváth Júlia Borbála író, kulturális antropológus Női beszély című kötetének bemutatójára. 

A kötetet bemutatja, és a szerzővel beszélget: 
Nagy Beáta egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem 
A. Gergely András (CSc) kulturális antropológus, címzetes egy. tanár 
Tóth Pál Péter demográfus, szenior kutató, KSH NKI.

Az est házigazdája Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes. 

Helyszín: KSH Könyvtár, Bibó István terem Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.

2019. június 13., csütörtök

Magyar feltalálók napja: június 13.

Az ünnepnapot az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének 20. évfordulója alkalmából a szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték először. A világ számos országában évtizedek óta rendeznek már ilyen nemzeti emléknapot. A választás azért esett június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását 



2019. június 12., szerda

Halálának 50. évfordulójára emlékezünk: Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969)

Nagybányán született 1888. szeptember 12-én, kiegyensúlyozott életet élő, egzisztenciájában időnként mégis meg-megingó polgári családban. 1906-ban szülővárosában érettségizett.

Kamaszkorától kacérkodott a bohém élettel. A helybeli művésztelep hatására festőművésznek készült. A szülői akaratra hallgatva 1906–1907-ben jegyzőgyakornok Szapáryfalván, egy évvel később joggyakornok Nagybányán. 1908-tól előbb Eperjesen a jogakadémiával, majd Budapesten a jogi egyetemmel próbálkozott, de (tandíját elmulatva) szinte semmit sem végzett. 

1910-ben a Nyugat közölte Firona című novelláját, 1911-ben megjelent első novelláskötete. 1914 és 1918 között katona, 1918 szeptemberétől hadifogoly; 1919 augusztusában tért haza. Ekkor már, főleg 1916-os, Viszontlátásra, drága… című regényének köszönhetően, elismert író. Nélkülözései miatt 1921. június 16-án a Dunába ugorva öngyilkosságot kísérelt meg. Szerencsés megmenekülésének újsághírét olvasva kezdett vele levelezni a literátus ambíciójú Molnár Sári, akit 1921. szeptember 8-án feleségül vett. Ebben az évben megjelent fő műve, a Kakuk Marci első kötete. 1922 nyarától a Nyugat főmunkatársa. 1923-ban mutatkozott be színházi szerzőként. 1927-ben három évvel korábban írt A céda és a szűz című kisregényének „szeméremsértő” voltáért két hónap börtönbüntetésre ítélték, ennek egy részét le is töltötte. 1930 táján saját regös együttesével lépett föl, 1932-ben megalakította sajátságos „színházát”, a Képeskönyv Kabaré társulatát, majd fellépett zenehumoristaként is. 

1940-től a Híd című hetilap munkatársa. Budapest ostroma alatt tevékenyen bújtatta és mentette az üldözötteket. 1947-ben felújította kabaréját, bárokban szórakoztatta a közönséget, a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának dolgozott – még ekkor, idősödvén sem tett le arról, hogy artistaként, hangszervirtuózként vagy feltalálóként lesz világhírű (technikai újításai nem váltak be, zenetörténeti elképzelései értetlenségbe ütköztek). 1948-tól állami évjáradékban részesült, ekkor már egy nagy élményt jelentő (1947-es) párizsi út is mögötte volt. 

Egyéni, kópés, szabados témakezelése és hangvétele, számos legendaszerű történetben is megörökített örökfiatal, szoknyabolond, a kocsmai és piaci társaságot kedvelő egyénisége 1950-től esztendőkig kiszorította az irodalmi életből, ekkor főleg báb- és mesejátékokat írt. 1955 után ismét megjelenhettek könyvei. Utolsó éveire az edzett, inas test erői elfogytak, a betegségtől az író szelleme is eltompult. Bár semmiképp sem akarta elhagyni Avar utcai, évtizedek óta lakott, nevezetessé lett kis otthonát, a János Kórházban érte a halál 1969. június 12-én. 

Forrás: www.pim.hu

2019. június 11., kedd

Szuromi Orsolya: Permakultúra II.

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Szuromi Orsolya kétrészes előadására, amelyek a permakultúra, azaz az ember és a természet kölcsönösen hasznos együttélésének, az „állandó mezőgazdaság” működésének témáját járják körül, írországi példákon keresztül. 

Az előadás időpontja: 2019. június 12. 17 óra. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes. 

Helyszín: KSH Könyvtár, Thirring Lajos terem Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.

II. Kerület Napja – június 15.

Június 15-én (szombaton) kollégáinkat a Millenárison tartott II. Kerület Napján is megtalálják, ahol a könyvtár – a Könyvhéthez hasonlóan – négy hónapos ingyenes beiratkozási lehetőséget biztosít az érdeklődőknek, akik akár már a helyszínen is kölcsönözhetnek gyerekkönyveket, regényeket, krimiket, életrajzokat, szakács- és útikönyveket. A gyerekek a rajzolás, színezés mellett kézműves foglalkozáson vehetnek részt.

2019. június 10., hétfő

Találkozzunk a 90. Ünnepi Könyvhéten!

Idén már a kilencvenedik könyvhétre készül a könyves szakma, hogy milyen volt az első ilyen típusú rendezvény, arról infografikánk mesél.

A KSH Könyvtár idén is részt vesz az immár 90. alkalommal megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhéten, amely június 13. és 17. között új helyszínen, a Duna-korzón várja az érdeklődőket. A Könyvhét időtartama alatt kiadványainkat 50–60%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg a helyszínen és a könyvtárban egyaránt. Az e-mailen, telefonon vagy személyesen történő megrendelés esetén a fenti kedvezmény ugyanúgy érvényes. Köteteink mellett tematikus térképekből (demográfia, nemzetiség, egészségügy, hegy- és vízrajz, gazdaság, kultúra és egyéb témakörök), és képeslapokból is válogathatnak az érdeklődők, valamint igénybe vehetik a négy hónapos ingyenes beiratkozási lehetőséget is. A KSH és a KSH Könyvtár közös pavilonja a 116-os számú lesz.

Beszélgetőklub

2019. június 13-án (csütörtökön) 17 órakor kezdődik a KSH Könyvtár Beszélgetőklubjának következő alkalma, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Előadónk és témánk: Cserey Noémi: A színház mint lelki táplálék.

Helyszín: KSH Könyvtár Thirring Lajos terem

2019. június 9., vasárnap

A 20. századi magyar diplomácia kérdései és érdekességei

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2019. június 12-én (szerdán) 17 órára a Diplomácia – hírszerzés – állambiztonság címmel megjelent kötet bemutatójára. 

A kötetet bemutatják: 
Dr. Fejérdy Gergely diplomata, a PPKE oktatója, a kötet egyik szerzője 
Melkovicsné dr. Madarász Anita, a NEB Hivatalának tudományos kutatója, a kötet szerkesztője és a kötet egyik tanulmányának szerzője
Dr. Soós Viktor Attila, a NEB tagja, a NEB Külügyi Munkacsoportjának vezetője, a kötet szerkesztője, a kötet előszavának és egyik tanulmányának szerzője 

Az est házigazdája Kovács Csaba, a KSH Könyvtár tudományos kutatója. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes. 

Helyszín: KSH Könyvtár, Bibó István terem 
Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.

Gombás Géza (1895. június 6. – 1949. június 9.)

70 éve ezen a napon hunyt el Gombás Géza statisztikus, a KSH könyvtárának igazgatója. 1922 decemberében kezdte meg szolgálatát a KSH-ban „a népszámlálás tartamára felvett szakdíjnokként”. 1924 januárjától állami díjnokként a hivatal könyvtárában tevékenykedett. Állásában csak újabb két év múlva, a kötelező statisztikai szakvizsga letétele után, 1926 februárjában véglegesítették. A hivatali ranglétrán egyenletesen haladt előre: 1928-ban statisztikai tisztté, 1933-ban statisztikai ellenőrré, 1938-ban statisztikai főtisztté nevezték ki. 1941 januárjától haláláig a hivatal könyvtárának vezetője volt előbb miniszteri segédtitkári, 1942-től miniszteri titkári, 1944-től miniszteri osztálytanácsosi rangban. A könyvtárból való eltávolítása után, 1949-ben öngyilkos lett. A KSH az 1990-es rendszerváltás után többekkel együtt erkölcsi rehabilitációban részesítette. Kézirathagyatékát a KSH Könyvtár őrzi. 

Nevéhez főződik a könyvtár katalógusrendszerének megújítása, a név- és a földrajzi katalógus létrehozása. 1935-től irányította a magyarországi könyvtermelési statisztika készítését, amelyet 1941-ben átszervezett, és alapjául a kötelespéldány-szolgáltatást tette meg. Legtöbb írását – kilencvenhét dolgozatot, javarészt cikk- és könyvismertetéseket – a (Magyar) Statisztikai Szemlében publikálta. Rendszeresen közzétette a magyarországi és a nemzetközi könyvtermelés főbb mutatóit, valamint 1931-től a hivatal könyvtárának gyarapodási és látogatottsági adatait

Forrás: Rózsa Dávid: Gombás Géza. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 244. p.  

2019. június 7., péntek

Németországban az újonnan bevezetett villamosított autópálya tölti a hibrid tehergépkocsikat vezetés közben

Sophie Hirsh: Németországban az újonnan bevezetett villamosított autópálya tölti a hibrid tehergépkocsikat vezetés közben

Az elektromos járművek nagy távolságokon történő vezetésével kapcsolatban az egyetlen, visszatérő panasz, hogy körülményes a feltöltés. Nem csak a töltőállomások ritkábbak, mint a benzinkutak egyes régiókban, de hosszabb időt is vesz igénybe az autót villamos energiával feltölteni, mint benzinnel. Ez nem hangzik túl jól egy teherautó vezetése esetében, azonban az új német, villamosított autópálya erre a problémára keresi a megoldást. 

A Német Környezetvédelmi Minisztérium a Siemensszel együttműködve olyan elektromos felsővezetékeket alakított ki, amelyek feltöltik az autópályán haladó teherautókat. A villamosított autópálya projekt 2012 óta áll fejlesztés alatt, és idén, május 7-én, vezették be a német autópálya-rendszer, az Autobahn 10 kilométeres szakaszán. 

A rendszer működéséről azt kell tudni, hogy az autópálya fölé villamosított felsővezeték rendszert telepítettek, és több hibrid teherautót tetőre szerelt speciális, áramszedő berendezéssel láttak el. Abban a pillanatban, amikor a teherautók felmennek az autópályára, a tetőn lévő berendezés érzékeli a felsővezetékeket, csatlakozik rájuk, és addig összekapcsolódva marad, amíg a tehergépkocsi az autópályán halad. Miután a teherautók csatlakoztak, a használt elektromos áramot teljes egészében az autópályától kapják. 
 


A Siemens szerint egy 40 tonnás teherautó 100 000 kilométeren 15 000 eurót tud megspórolni. Emellett a villamosított autópálya-rendszer kétszer olyan hatékony, mint egy tipikus teherautó belső égésű motorja. Nemcsak a rajta közlekedő teherautók ökológiai lábnyomát csökkenti, hanem a benzint használó teherautók által kibocsátott légszennyezést is, és hozzájárul a „közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez”, állítja a Siemens. 

Noha ez az első németországi villamosított autópálya, nem ez az első a világon. 2018 áprilisában 2 km villamosított utat üzemeltek be Stockholmban. A közúti felsővezetékek helyett az út közepén elektromos síneket fektettek le. A német találmányhoz hasonlóan, a Svédországban közlekedő elektromos és hibrid autóknak, a tehergépkocsiknak rendelkezniük kell az autó alsó részén elhelyezett áramszedő berendezéssel. Amikor a járművezetők közvetlenül az elektromos sín fölé hajtanak, autójuk csatlakozik és töltődni kezd. 

A Siemens 2017 novemberében Los Angelesben is tesztelt hasonló autópályát, így talán a közeljövőben lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államok is saját villamosított autópályával fog majd  rendelkezni. 

Ennek az új technológiának sikere láttán felmerülhet a kérdés: miért nem építenek villamosított autópályákat az egész világon? A válasz az igen magas költségekben rejlik, ugyanis a Business Insider szerint Németország 14 millió eurót költött az autópálya fejlesztésére, és további 70 millió eurót a tehergépkocsik kifejlesztésére. 

A villamosított autópályát 2022-ig folyamatosan tesztelik, és érdemes figyelemmel követni hogyan fejlődik majd e technológia a közeljövőben. 

Forrás: https://www.greenmatters.com/p/electric-highway-germany

Ford. B.M.

2019. június 6., csütörtök

Sylvia Plath: A mindegy-öltöny

Sylvia Plath: A mindegy-öltöny 
Ford.: Rét Viktória
Dániel András rajzaival és megjegyzéseivel
Budapest, 2019, Pagony Kiadó. 40 p.
Raktári jelzet: E 013849

Volt egyszer egy Maxi nevű kisfiú, aki boldogan élt a szüleivel, hat bátyjával és szívében egy titkos vággyal. 

Ha elolvasod Sylvia Plath szívmelengető történetét a Jólesz családról, megtudhatod, teljesülhet-e a legkisebb fiú kívánsága, sőt kiderül az is, hogy mi az a „mindegy-öltöny”. Az mindegy, hogy ki hordja, vagy hogy hol és mikor viselik, egyáltalán fel kell-e venni? Szóval sok-sok titok vár rád, s ha elég kíváncsi és bátor vagy, a róka fogta kukát is megismerheted. A rejtélyek felderítésében pótolhatatlan segítséget nyújtanak Dániel András sokatmondó, kedves figurái, akik még a kufli-elvonásban szenvedők tüneteit is képesek enyhíteni. 

Mindenkinek jó szórakozást és megfelelő öltönyt kívánok! 

Könyvtárunkban itt található.  

dian

2019. június 4., kedd

Térey Jánosra emlékezünk

Térey János (1970. szeptember 14. – 2019. június 3.) 
József Attila-díjas költő, író, műfordító 

Térey János 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. 1996-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos oklevelet. 1997-ben és 1998-ban a Cosmopolitan magazin olvasószerkesztőjeként dolgozott, 1998 óta szabadfoglalkozású író volt. 

Elsősorban költőként vált ismertté, első versei 1990-ben jelentek. Pályáján kiemelkedik az 1991-es Szétszóratás, a 2000-ben megjelent Drezda februárban című verseskötet, valamint a 2006-os Ultra című kötete. A kötött versformák mellett érdeklődést mutatott a hosszabb elbeszélő jellegű művek iránt, s ennek eredményeként született meg a Paulus című verses regénye (2001), amely több elismerésben részesült (Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj), majd A Niebelung-lakópark című drámatetralógiája, amelyből Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházi előadást. Az első rész, a Rajnapark megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004-ben a budavári Sziklakórházban, az előadásból film is készült. 

Nemcsak elővette és alkalmazta a klasszikus formákat, hanem a verses regény kiterjedt hagyományát elevenítette fel és folytatta. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is. Az epikus műfajok mellett első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása volt. Drámaíróként Asztalizene (2008), Jeremiás avagy az isten hidege (2009), Protokoll (2010) című színműveit sikerrel játszották, a többi közt a Katona József Színházban, a Radnóti Színházban és a Nemzeti Színházban. Az Asztalizene, valamint Jeremiás avagy Isten hidege elnyerte az évad legjobb magyar drámája díjat. Kazamaták című színpadi munkája (2006), amely az 1956-os eseményeket új szemszögből mutatta be, Papp Andrással közös munkája. Harcos Bálint költővel közösen írta Mundruczó Kornél filmje, a Johanna operalibrettóját. A 2006-ban megjelent TéreyULTRA című partitúrában 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők. 2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven, a következő évben a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd című kötete francia nyelven. 2018-ban ő volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója. Egyik legutóbbi munkája, a Káli holtak című regény tavaly jelent meg. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvekre fordították, több felolvasáson járt Európában és a tengerentúl. 

Forrás: www.librarius.hu

Paulo Coelho: Hippi

Paulo Coelho: Hippi
Ford.: Nagy Viktória
Budapest, 2018, Athenaeum. 255 p.
Raktári jelzet: 654087

Paulo Coelho egy vitatott író, sokan korunk zsenijének, legalább ugyanannyian nagy ámítónak tartják. Az ezotériát keveri a könnyed szórakoztató irodalommal, igazi bestsellereket gyárt sorozatban. Egyes könyvei elnyerték a tetszésemet (például a Veronika meg akar halni, A Piedra folyó partján ültem és sírtam stb.), mások pedig nagyon nem (például A győztes egyedül van, Az Ötödik Hegy stb.). Szóval nálam sem dőlt el, hogy szeretem vagy sem, de mindig kíváncsian várom az újabb könyvmegjelenéseket. Legújabb műve pár hete akadt a kezembe, a Hippi. 

Önéletrajzi ihletésű ez a könyv, egy brazil fiú, Paulo utazásáról szól, pontosabban a kirándulás egy szakaszáról, ami Amszterdamtól indult. A városban Karla, a holland lány éppen utazótársat keres, hogy eljuthasson Nepálba egy autóbuszos kirándulás lehetőségével, amely pár dollárból megoldja a több tízezer kilométeres utat minimális kényelemmel. Véletlen találkozása Paulóval rádöbbenti, hogy a sors őt szánja neki, talán komolyabb szerelem is kialakulhat közöttük. Tehát igazi nomád utazásról van szó, amelynek spirituális vetülete is van (eljuthatnak Indiába, Tibetbe tanulni, meditálni). Így lyukadunk ki a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek hippimozgalmához, amelyet a regény csak nagyon felszínesen érint, de megtudhatjuk, hogy a fiataloknak ez egy útkeresés és lázadás is volt egyszerre. De az idősebbek „drogmámorban fetrengő léhűtőknek” látták a hippiket, és nem értették meg, hogy az egyéniség keresése milyen szent feladat. Öltözködésük, vad viselkedésük miatt sok helyről elzavarták őket, vagy legalábbis nem látták őket szívesen. Nem volt könnyű az országokon át történő utazás, sok kaland esett meg a szereplőkkel. A közel-keleti válság miatt hosszabban kell időzniük Isztambulban, ahol sorsfordító események veszik kezdetüket. Vajon együtt marad Karla és Paulo? Meglelik saját útjukat, amit annyira keresnek? Ezeket boncolgatja a szerző, fellebbentve a fátylat élete egy régi fejezetéről. 

Könyvtárunkban itt található. 

Raven

A nemzeti összetartozás napja

99 éve, 1920. június 4-én, a Párizs melletti Versailles Nagy Trianon kastélyában írták alá a trianoni békeszerződést. Az I. világháborút lezáró, az antanthatalmak és Magyarország között létrejött szerződés szabályozta többek között az ország új határait, amelynek következtében a magyar anyanyelvűek harmada az új határokon kívülre került. A határok megállapításánál csak korlátozottan vették figyelembe a nemzetiségi viszonyokat, a gazdasági és stratégiai szempontok nagyobb súllyal estek latba. Ezáltal az antant megerősíthette szövetségeseit (Csehszlovákiát, Romániát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot), míg tovább gyengíthette ellenségeit, ebben az esetben Magyarországot. Ez a törekvés a csehszlovák–magyar, illetve a román–magyar határ esetében volt a legszembetűnőbb, ahol a vasútvonalak és a jórészt magyar többségű nagyobb városok (Pozsony, Kassa, Ungvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad) is a határ túloldalára kerültek. Az eredetileg megállapított határok revíziója csak néhány esetben sikerült (pl. Sopron és környéke, Somoskő). A szerződés szabályozta még a hadsereg maximális méretét is, amelyet 35 000 főben állapítottak meg. A békeszerződésből adódó nemzetiségi problémákat kiküszöbölte az 1938 és 1941 között több ütemben megvalósult revízió, azonban a II. világháború utáni döntések ezt semmisnek minősítették, és a pozsonyi hídfő kivételével (amelyet Csehszlovákia kapott meg) visszaálltak az 1938 előtti határok. A békeszerződés aláírásának napja 2010 óta A nemzeti összetartozás napja. 

Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján (1928 körül)

2019. június 3., hétfő

Szülők Akadémiája: Tanulom a családom!

Budapest II. Kerületi Önkormányzata és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2019. június 6-án (csütörtökön) 17:30-ra Antal Emese dietetikus, szociológus ételérzékenységről szóló előadására.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes.

Helyszín: KSH Könyvtár, Thirring Lajos terem
Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.

Robert M. Gates: A vezetés szenvedélye

Robert M. Gates: A vezetés szenvedélye
Ford.: Kiss Marcell
Budapest, 2018, Antall József Tudásközpont. 294 p.
Raktári jelzet: E 013587

A szerző tapasztalt vezető, ötven évet töltött az USA különböző vezetési területein, maga is alakítója volt az állami és magánszektor intézményeinek. A kötet útmutatót ad a bürokratikus szervezet megújítására kezdő és tapasztalattal rendelkező vezetőknek. A könyv közérthető példákkal ad betekintést a vezetési, irányítási folyamatokba. Témái között megtalálható a stratégiai tervezés, a vállalatmenedzsment, a vezetéspszichológia, a részvényesekkel való kapcsolattartás és a szervezeti reform. A szerző saját tapasztalataira épít. A bürokratikus szervezeteket senki sem szereti, mégis szinte naponta kapcsolatba kerülünk velük. A mű ezen szervezetek belső világába is bepillant. Parkinson törvényei ma is élnek; ha megszüntetnek egy szervezeti egységet, más néven, máshol újjáalakul, a beosztottak személye viszont ugyanaz marad .

Könyvtárunkban itt található. 

K.Á.

2019. június 2., vasárnap

Permakultúra West-Corkban: Happy trip in the West Cork happy trap

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Szuromi Orsolya kétrészes előadására, amelyek a permakultúra, azaz az ember és a természet kölcsönösen hasznos együttélésének, az „állandó mezőgazdaság” működésének témáját járják körül, írországi példákon keresztül. 

Az előadások időpontjai: 2019. június 5. és június 12. 17 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés ingyenes. 

Helyszín: KSH Könyvtár, Thirring Lajos terem 
Budapest II. ker., Keleti Károly u. 5.

2019. június 1., szombat

Vukovich György (1929. június 1. – 2007. szeptember 22.)

90 évvel ezelőtt ezen a napon született Vukovich György statisztikus, demográfus, a KSH elnöke. A népességtudomány számos területével foglalkozott. Módszertani jellegű írásokat közölt a demográfia egyetemi oktatásáról, a népszámlálásról, a népességi optimumról, a népesség-előreszámításról, az abortusz hatásairól és a demográfiai paraméterek hiányos adatokból való becsléséről. Foglalkozott a reprodukció elemzésének módszereivel, a termékenységi görbével, a nupcialitás kérdéseivel (a házassági táblákkal, a házasodási mozgalommal, a házasodás társadalmi különbségeivel és a házassági mobilitással), valamint az arab országok demográfiájával. Az első magyar népességtudományi tankönyv, az 1964-es Bevezetés a demográfiába több fejezetének szerzője volt. Az 1980-as évektől behatóan foglalkozott a hazai és a nemzetközi népesedéspolitika problémáival. Felhívta a figyelmet a népesedési folyamatok politikai befolyásolásának jelentőségére, a túlnépesedés és az elöregedés társadalmi és gazdasági veszélyeire. A magyarországi 30–59 évesek kedvezőtlen mortalitási mutatóit a helytelen életmóddal, a második gazdaságban való intenzív részvétellel, a dohányzással, az alkoholfogyasztással és a környezeti ártalmakkal magyarázta. 1993-as számításai szerint a népességszám stabilizálódása helyes kormányzati intézkedésekkel 2020-ra lett volna elérhető. A kormány 1993-ban elfogadott népesedéspolitikai határozata részben a témáról 1991-ben publikált tanulmányán alapult. Társadalomstatisztikai munkásságának kiemelkedő dokumentumai a társadalmi átrétegződéssel, a lakásszociológiával és az alkoholizmussal kapcsolatos tanulmányai. Részt vett a környezetstatisztikai kutatások magyarországi megindításában. 1977-ben megvédett kandidátusi értekezése a népesség és környezete kölcsönhatásai vizsgálatának módszertani vonatkozásaival foglalkozott. 
Hivatali elnökségének éveiben a rendszerváltással együtt járó nehézségek dacára is sikerült megőriznie a statisztikai munka színvonalát, és több területen is megújítania azt: ekkor vezették be a reprezentatív módszereket a gazdaságstatisztikában, újult meg a kiskereskedelmi statisztika, és indultak el a rendszeres mintavételes munkaerő-felvételek. Nyilvánossá váltak a korábbi évtizedekben szolgálati használatra készített vagy (szigorúan) bizalmasnak minősített kiadványok, köztük az 1956-os áldozatokról, illetve a forradalom után emigráltakról szóló kötetek. 1992 novemberében zajlott le a „korábban politikai okból elbocsátott és sérelmet szenvedett munkatársak” rehabilitálása. Ugyanebben az évben ünnepelte a hivatal fennállása százhuszonötödik évfordulóját. 1993 áprilisában fogadta el az Országgyűlés a rendszerváltás utáni első, sorban hatodik statisztikai törvényt. Vukovich György nevéhez főződik az Eurostat és a KSH között 1994. január 17-én aláírt egyezmény, amely rögzíti a hivatalos statisztika szerepét a demokráciában. Vezetői időszaka alatt és után is következetesen kiállt a hivatalos statisztika függetlensége mellett.

Forrás: Rózsa Dávid – Rózsa Gábor: Vukovich György. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 746–748. p.