2019. július 29., hétfő

Könyvajánló idegen nyelvű könyveinkből: statisztikai módszertan

A számok világában segít rendet teremteni a módszertan. Ha ismerjük a metodikát, olyan összefüggéseket láthatunk meg, amelyek a száraz tényeket érdekessé teszik. A statisztikai módszertan segítségével megalapozott következtetéseket tehetünk a társadalmi, a gazdasági és a népesedési folyamatok leírására, ezáltal megismerhetjük azok működését.
Keresse szakkönyveinket a könyvtárban!

2019. július 28., vasárnap

Anne Cathrine Bomann: Agathe

Anne Cathrine Bomann: Agathe 
Ford.: Petrikovics Edit
Budapest, 2019, Jelenkor Kiadó. 148 p.
Raktári jelzet: 658673

A dán irodalom egyik frissen megjelent kisregénye az Agathe. A pszichológusként tevékenykedő szerző első könyvének főszereplője egy kiégett francia pszichoterapeuta, aki alig várja, hogy a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket maga mögött tudja. Miközben az unatkozó háziasszonyok problémáit hallgatja, madárkarikatúrákat készít róluk, de saját élete sem érdekli már jó ideje, bár minden rendezett és kiszámítható körülötte. Abban pedig szinte biztos, hogy az évtizedeken át tartó munkája is értelmetlen volt. Amikor Agathe, egy fiatal nő megjelenik a rendelésén, nem akar foglalkozni vele, hiszen már nem lenne ideje végigvinni a vele való terápiát. Agathe azonban ragaszkodik hozzá. A találkozások pedig mindkettejük életét megváltoztatják. A beszélgetések közben – szinte észrevétlenül egymást segítve – szembenéznek halálfélelmükkel és a magányhoz való értelmetlen ragaszkodásukkal. A kölcsönös figyelem által láthatóvá válnak, nem akarnak többé eltűnni, akár az elmúlás, akár egy trauma miatt. A különlegesen szép borító jól tükrözi a regény finom, légies mondatait, a terapeuta érzékeny meglátásait a saját életéről.

A könyvtárban itt található. 
B. A.

2019. július 27., szombat

Nyári könyvajánló: gyermekkönyvek

244 éve született Brunszvik Teréz, akinek nevéhez fűződik az első magyarországi óvoda létrehozása. A kisdedóvók leginkább kisgyermekiskolákra hasonlítottak, ahol akár ezeket a könyveket is szívesen forgatták volna az oda járó gyermekek. Könyvtárunkban külön gyermeksarok várja a lurkókat, ahol a korcsoportok szerinti bontás segíti mind a gyermekeket, mind a szülőket, hogy a polcokról leemelt kinccsel térhessenek haza.

2019. július 26., péntek

Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról

Szerk.: Bartók Flóra, Molnár Borbála: Te jössz?! Kiállítás a társasjátékokról 
Budapest, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum, 2018. 99 p.
Raktári jelzet: E 012415

A kiállítási katalógus játékra hívja az olvasót. A könyv hátsó borítóján olvasható a játékszabály, amely felkészít arra, hogy mi is vár ránk a kötet lapozgatása közben. A játék célja az, hogy a résztvevők megismerkedjenek a társasjátékozás kultúrájával a XVIII. századtól napjainkig. Már a tartalomjegyzék sem a szokásos; a dobókocka hat oldala jelképezi azt a hat fejezetet, amelyre a szerkesztők osztották a gazdagon illusztrált kiadványt. A társasjáték definíciójának megfejtése után tovább lépegethetünk a különböző játéktípusokra, az életút-játékon át a propaganda-játékokig, minden egyes állomáson időzhetünk egy kicsit, hogy az univerzumba érve, elrugaszkodhassunk a realitástól, és csupán a játék örömének éljünk. 

A kötetben 106 darab illusztráció kapott helyet 99 oldalon. A magyarázó szövegeket tökéletesen kiegészítik a fotók. A játéktörténeti bemutató csöppet sem unalmas, minden oldalon találunk olyan információt, amely az újdonság erejével hat (például hogy I. József történelmi libajátéka Széchényi Ferenc gyűjteményét gazdagította) vagy egy régi emlékképet hív elő, egy olyan társasét, amely gyermekkorunk polcán sorakozott. 

Budapest egy külön alfejezetet kapott, ahol a fővároshoz kapcsolódó játékokat gyűjtötték össze. Bejárhatjuk a város környéki hegyeket az Úttörő vasúttal (1949), a Svábhegyi túristákkal (1935), beugorhatunk a Budapest KultúrDiscóba (1967), megismerhetjük A legszebb várost (1930-as évek) a helyi idegenvezetővel. A második kerület legendás Bambi Eszpresszója is kapott egy bekezdésnyi felületet, amely szórakoztató helyre belépve a hatvanas években találjuk magunkat. A presszó hátsó része azoké a játékszerető öreguraké, akik délutánonként összegyűlnek, hogy lejátszanak egy-egy dominópartit. Ez egy zárt társaság, hiába is próbálkoznának a köreikbe férkőzni. 

Sajnos a kiállításnak már vége, de ez a nagyszerű kiadvány kárpótolhatja a játékos kedvű olvasókat. És ha kedvet kaptak egy kis játékhoz, szeptembertől szeretettel várjuk Önöket a könyvtár társasjátékklubjában minden hétfőn 16 és 19 óra között a Thirring Lajos teremben. 

A könyvtárban itt található.
PA

2019. július 25., csütörtök

Joe Hill: Locke ​& Key

Joe Hill – Gabriel Rodriguez: Locke & Key
Ford.: Holló-Vaskó Péter
Fumax, Budapest, 2018. 320 p.
Raktári jelzet: 857207

Van élet a Marvel és Garfield képregényeken túl (még nálunk is). Joe Hill most már komolyan megvetette a lábát a horror talaján, és az öregmotoros Gabriel Rodriguezzel összefogva valami brutálisan gyönyörűt alkottak együtt. Persze ízlések és pofonok. 

Minden egy tragédiával kezdődik: a törött tárgyakat megjavíthatod, de a halottakat nem biztos, hogy feltámaszthatod. Az elvetemült családregényben bőven akad krimiszál és fantasztikum, de a Locke-kúria minden egyes zuga újabb meglepetést tartogat az arra nyitottaknak. Jobb, ha elhiszed, amit látsz, vagy az őrületbe kergethet. 

A könyvtárban itt található.  

CsT

2019. július 23., kedd

A nemzetközi csere kínálatából

A könyvtár nemzetközi kapcsolatai a XIX. század végéig nyúlnak vissza. Megalapozásuk Keleti Károly sokrétű tevékenységének és nemzetközi tekintélyének köszönhető. Jelenleg a világ közel hatvan országával és az ismert nemzetközi gazdasági és politikai szervezetekkel kialakított, folyamatosan fenntartott kapcsolat eredményeként a külföldi szakirodalom beszerzését jelentős arányban több mint száz cserepartner biztosítja. 

A világ szinte valamennyi országának hivatalos, nemzeti statisztikai évkönyvei megtalálhatók nálunk. A KSH és a könyvtár kiadványaira épülő nemzetközi cserekapcsolatok elősegítik Magyarország külföldi megismerését nemcsak a nemzetközi szervezetekben, hanem az egyes országok statisztikai hivatalaiban és egyéb államigazgatási szerveiben is. 2015 óta böngészhetik a Digistat nevű statisztikai linkgyűjteményét, amely a nemzetközi szervezetek, a hazai és a külföldi statisztikai intézmények elektronikus kiadványait, adatbázisait gyűjti össze egy egységes felületen.

2019. július 22., hétfő

A nyár utolsó társasjátékklubja

Ha hétfő, akkor júliusban is Családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Július 22-én lesz a nyári szünet előtti utolsó alkalom, ezt követően szeptembertől folytatódik majd a klub. A júliusi alkalmak helyszíne a már megszokott Thirring terem helyett a terem előtti térre módosul.

Nyári könyvajánló: törikönyvek

563 éve győzte le Hunyadi János serege a törököket Nándorfehérvárnál. Ennek a dicső győzelemnek az emlékére hallható a déli harangszó, és ennek apropóján gyűjtöttünk csokorba könyveink közül néhányat, amelyek Magyarország történetét dolgozzák fel röviden, közérthetően, megcélozva a történelem iránt érdeklődők lehető legszélesebb körét.

2019. július 19., péntek

Nyári könyvajánló: a kertben

Itt a nyár, sokan töltik szabadidejüket a kert vagy akár egy erkély, körfolyosó csinosításával. Hogy növényeink a legjobb ápolást kaphassák, szakszerű gondoskodást igényelnek. Mindentudó könyveinkből megtudhatják, hogy milyen dézsanövényeket ültessünk a balkonra, milyen metszési technikákat alkalmazzunk, melyik fűszernövény szereti a napfényt, és még a kert berendezéseire is kapunk ötleteket.

Kellemes kertészkedést és időtöltést kívánunk!

2019. július 18., csütörtök

Könyves válogatás a nyár témakörében



A könyvtárunk folyosóján található vitrinekben elhelyezett könyvek várják, hogy – még a zárás előtt – kikölcsönözzék őket. A nyárral kapcsolatos könyvválogatás kicsiknek és nagyoknak is szól.



2019. július 17., szerda

Máté Gábor: Színházi naplók

Máté Gábor: Színházi naplók
Budapest: Magvető, 2018.  423 p.
Raktári jelzet: 655248, 656106 A Magvető Kiadó

A Tények és tanúk sorozatában újabb minőségi könyv jelent meg, ezúttal Máté Gábor, a Katona József Színház ügyvezető igazgatójának a naplóbejegyzéseit olvashatjuk a színházi élet szépségeiről, árnyoldalairól. Az író mint magánember mindennapjairól szóló bejegyzések 1994 és 2005 között keletkeztek. Az első színpadi előadás, amelynek a megszületését végigkövethetjük, a Julius Caesar, ezután többek között beleshetünk a Médeia, a Koldusopera, a Hedda Gabler, és végül a varsói előadás, Az imposztor alkotási szakaszába, a bemutatásra váró darab életre keltésébe. Máté Gábor nem kíméli sem magát, sem a munkatársait a kritikával, akik közül van, aki monogrammal, van, aki teljes nevén jelenik meg a könyv oldalain, ahol pedig szükségét érezte, 2018-as megjegyzések, kommentárok egészítik ki a fejezeteket. A könyvet színlapok, fényképek, névmutató egészíti ki. A kötet egy nagyon színes, izgalmas világba enged bepillantást, amiről csak kívülről hisszük, hogy egy földöntúli álomvilág, tulajdonképpen ugyanolyan esendőek a szereplői, mint mi, átlagemberek.

A könyvtárban itt található. 

K


2019. július 16., kedd

Nyári könyvajánló: útikönyvek

Könyvtárunk augusztus 12. és augusztus 30. közötti tizenhárom munkanapon zárva tart, de hogy ne maradjanak könyvek nélkül, képes könyvajánlót készítettünk Önöknek. A nyári időszak a szabadságolások ideje, sokan már lefoglalták a szállást a kiszemelt városban, vagy éppen most tervezik, hogy hová is utazzanak. Egy térképet szeretnénk adni az olvasóink kezébe, hogy véletlenül se tévedjenek el. A Bibó István teremben keressék  az "útikönyv" feliratot vagy böngésszenek katalógusunkban a megfelelő kulcsszóra keresve "útikönyv."

Jó szórakozást és kellemes utat kívánunk!

André Aciman: Nyolc fehér éjszaka

André Aciman: Nyolc fehér éjszaka 
Ford.: Rácz Judit
Budapest, 2018, Athenaeum K. 463 p.
Raktári jelzet: 656031

Megismerkedni valakivel nemcsak kaland, hanem kitárulkozás, a másik személyiségének, érzésvilágának megismerése is. A Szólíts a neveden írójának ez a könyve is egyes szám első személyben íródott, így még intimebb, finomabb a hangvétele. Oscar egy karácsonyi partin találkozik Clarával, a temperamentumos, határozott nővel, akivel romantikus kapcsolatba kerül. Az elkövetkező hét napon át minden este találkoznak, ugyanabban a moziban. Sokat beszélgetnek és sokat hallgatnak. Szóba kerül zene, irodalom, kultúra, és még közösen kreált szavak, történetek is színesítik az életüket. Nem szokványos könyv. Nem a történések, hanem a belső lelkivilág rezdülései kerülnek a középpontba, így érthetik meg a szereplők jobban önmagunkat és egymást is.

A könyvtárban itt található.
TJM

2019. július 15., hétfő

Mark Dodgson – David Gann: Innovation

Mark Dodgson – David Gann: Innovation 
Oxford : Oxford University Press, 2018. 141 p.
Raktári jelzet: 655821

Az Oxford University Press kiadásában megjelenő, angol nyelvterületen igen népszerű, A Very Short Introduction című sorozat innovációról szóló kötetét szeretném ezúttal az olvasó figyelmébe ajánlani. A sorozat eredeti és lényegre törő ismertetéseket publikál a legváltozatosabb témákban a történelemtől az irodalomelméletig, a szociológiától a politikáig. Nem kizárólag meghatározásokkal szolgál, hanem vitát indít, tényeket és elemzéseket közöl, új ötleteket vet fel az adott témával kapcsolatosan. 

A jelen könyv meghatározása szerint az innováció olyan sikeresen alkalmazott ötlet, amely képes alapjában megváltoztatni életünket, ahogyan azt az elmúlt 150 évben is tette. Megtudjuk, hogyan történik az innováció, ki vagy mi stimulálja, hogyan szervezik, és melyek a pozitív vagy a negatív következményei. 

Hallottak már Josiah Wedgwoodról? Ha nem, akkor ebből a kötetből azt is megtudhatják, miért ő a világ legnagyobb feltalálója. 

A könyvtárban itt található.

A sorozat néhány további kötete könyvtárunkban:
  • Global economic history
  • Globalization 
  • The history of time 
  • Information 
  • Modern China

B.M.

Halabuk László (1921. január 23. – 1999. július 15.)

20 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Halabuk László jogász, közgazdász, matematikai statisztikus. 1956-ban lépett be a Központi Statisztikai Hivatalba, ahol a Nemzetközi Főosztályon osztályvezetőként elsősorban nemzetközi összehasonlításokat készített, és az elérhető gazdaságstatisztikai adatok alapján elemzéseket végzett, továbbá részt vett gazdaságtörténeti kutatásokban. A KSH Nemzetközi módszertani füzetek című kiadványsorozata több szakfordítását közölte az 1950-es és az 1960-as években. 1963-ban egyik alapítója volt a KSH Nemzetközi Főosztály egyik osztályaként létrejött Matematikai és Statisztikai Módszerek Alkalmazás Laboratóriumának. 1967-ben pedig a KSH Ökonometriai Laboratórium névre átkeresztelt és a KSH elnöke alá rendelt intézmény vezetője lett. A laboratóriumban az annak főtevékenységét jelentő ökonometriai modellezés kezdeményezője, irányítója és alkotó résztvevője volt. Az itt kidolgozott M-modellek Magyarországon először kísérelték meg a makrogazdasági folyamatok ökonometriai eszközökkel történő leírását és előrejelzését. A laboratórium másfél évtized alatt az Ökonometriai Füzetek tíz kötetét adta ki az elért módszertani és számítási eredményekkel, és további tizennyolc füzet jelent meg a KSH belső kiadványaként, mint Laboratóriumi Munkaanyag. Ezeknek a tudományos kiadványoknak kezdettől a szerkesztője volt. Kiadványaik fontos szerepet játszottak az ökonometriai és a statisztikai modellezési kultúra hazai elterjedésében az 1960-as évektől.

Forrás: Nádudvari Zoltán: Halabuk László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 275–276. p.

2019. július 12., péntek

165 éve ezen a napon született George Eastman

Tudja Ön, hogy kinek köszönhetjük, hogy a fényképezés elérhetővé vált a hétköznapi emberek számára? Honnan ered a Kodak név? Milyen változások történtek a digitális fényképezőgépek piacán? Képes összeállításunkban keresse a választ!

Michael Galuske: A szociális munka módszerei

Michael Galuske: A szociális munka módszerei
Ford.: Udvari Kerstin
Budapest, 2019, Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan K. 330 p.
Raktári jelzet: E 013694

Annak ellenére, hogy a könyv már 1998-ban megjelent Németországban, a magyar fordítás 2019-ig váratott magára. Joggal merült fel a szakemberekben a kérdés, hogy vajon helytállóak-e még a húsz évvel ezelőtt leírt megállapítások. A válasz igen, helytállóak, hisz a könyv a szociális munka XX. századi történetét mutatja be a módszerek felől közelítve. A szakma képviselői szerint hiánypótló mű. A fordító, Udvardi Kerstin – aki maga is szociális munkás – bízik abban, hogy e könyv elősegíti, vagy legalábbis lerakja a szociális munka társadalmi elfogadásának alapjait, hozzájárul presztízsének növeléséhez. A szerző úgy fogalmaz, hogy a módszertan térképét vázolja fel az olvasó számára, a fordító, továbbmenve pedig úgy véli, a már korábban megismert sok részelem teljes egésszé kovácsolódik össze a segítségével.

A könyv három részre tagolódik. Az első és második fejezet történelmileg rendszerezett áttekintésben a módszertani vita történetét írja le, elemzi. Célja az eddigi fejlődési út bemutatása és a ma is érvényes problémák kiemelése. A harmadik rész a szociális munka aktuális módszertani elméleteiről ír. Részletes, mondhatni kézikönyv jellegű leírást olvashatunk többek között a szociális tanácsadásról, a kliensközpontú beszélgetésről, a multiperspektivikus esetkezelésről, a családterápiáról. Nem könnyed olvasmány, de könnyen tanulható információkat tartalmazó, jól strukturált kiadvány, amely valóban gazdagítja a szociális munka magyarországi szakirodalmát.

A könyvtárban itt található. 

 KR

2019. július 10., szerda

Ungváry Krisztián – Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben.

Ungváry Krisztián – Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben. 

[Budapest], Jaffa Kiadó, 2018. 331 p.
Raktári jelzet: 655865, 657259

Rejtélyes körülmények között, egy ciprusi szállodai szobában bukkant fel egy műbőr táska, amely Rákosi Mátyás több mint háromszáz oldalas irathagyatékát tartalmazta. Ungváry Krisztiánhoz 2016-ban került az anyag, amely leveleket és dokumentumokat foglalt magában, köztük Rákosi utolsó érvényes diplomata-útlevelét és a szovjet lakhatási engedélyét is. Budapest Főváros Levéltára Ungváry rendelkezésére bocsátotta a gyűjtemény digitalizált változatát, amely a levéltár honlapján mindenki által szabadon hozzáférhető és megtekinthető (http://bfl.archivportal.hu/adatbazisok/rakosi-iratok). 

A szerzőpáros célja könyvükkel, hogy „a Rákosi-dokumentumok legfontosabb elemeit a legújabb orosz kutatási eredmények tükrében bemutatva ismerje meg az olvasó. Az sem mellékes, hogy szükségesnek látjuk a Rákosi visszaemlékezéseiben közölt és ott meg nem cáfolt élethazugságainak helyretételét.” (9. p.) 

A szerzők szerint e magánlevelezés nagyon érdekes adalékokat tárhat fel Rákosi személyiségéről, politikai és kommunikációs stratégiájáról. Így a kötet olvasói izgalmas részleteket ismerhetnek meg Rákosi börtönéveiről, az ott folytatott tevékenységéről, a koncepciós perek világáról, Rákosinak az egyes szovjet állambiztonsági vezetőkhöz való viszonyáról, illetve arról, hogyan építette fel saját politikai kultuszát és rettegett tekintélyét.

A könyvtárban itt található.  

áfonya

2019. július 8., hétfő

Hajdu Mihályné: Láthatatlan segítők

Júliusban könyvtárunk folyosóján Hajdu Mihályné képeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás címe: Láthatatlan segítők. 

Mindenkit szeretettel várunk! 

A kiállítás helyszíne: KSH Könyvtár folyosója 
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Fördős Zé: Olasz kaják

Fördős Zé: Olasz kaják
Budapest, Lunchbox K., 2018. 215 p.
Raktári jelzet: 857161

Néhány hónapja fedeztem fel Fördős Zé könyveit, és azóta nagy rajongója lettem. Már korábban is felfigyeltem a tehetséges, vidám szakácsművészre, aki belopta a nézők szívébe magát a Street Kitchen és a Konyhafőnök adásaival, de csak most kezdtem el olvasni az írásait. A tavaly megjelent könyvében Olaszországba invitál minket. Az oldalakon fel-feltűnnek a számunkra is ismerős ételek, receptek, sok újdonsággal vegyítve. A könyv elsősorban az olasz ételek szerelmeseinek készült, ugyanakkor azok is találnak benne kedvükre valót, akik csak most ismerkednek az itáliai konyhával vagy csak szeretnének egy kis változatosságot hozni az étkezéseikbe.

A könyvtárban itt található.  

 P.G.

2019. július 7., vasárnap

A csokoládé világnapja: július 7.

Ma van a csokoládé világnapja! Már Gombóc Artúr – akit jól ismerhetünk Csukás István Pom Pom-meséiből – is megmondta, hogy bármilyen csokoládé jöhet, legyen az kerek, szögletes, hosszú stb. De biztosan nem kóstolhatta az újdonságnak számító szőke csokit! Talán arról sem tudott, hogy milyen országokból érkezik a fehér csoki és a csokoládés gofri. Mi most sok más mellett ezt is megmutatjuk nektek..

2019. július 5., péntek

Papp Adrienn: Török fürdők régészeti emlékei Magyarországon

Papp Adrienn: Török fürdők régészeti emlékei Magyarországon 
Budapest, Archaeolingua Alapítvány – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, 2018. 153 p.
Raktári jelzet: E 012648

Itt a nyár, sokan vágyunk egy kis pancsolásra! Megtehetjük ezt akár egy török fürdőben is. Papp Adrienn gazdagon illusztrált könyve nemcsak a török fürdők világába kalauzolja az olvasót, hanem az oszmán építészet egyéb alkotásairól (dzsámi, türbe, szeráj stb.) is rövid tájékoztatást ad. 

A magyarországi fürdőkultúra egyik jellegzetes eleme a török fürdő. Ezek az épületek a testi felfrissülés mellett egy korszak, egy kultúra emlékei is, amelyek különleges helyet képviselnek a hazai régészeti anyagban. A kötet szerkezetére jellemző, hogy igen jól elkülönített fejezetekből áll. Először általános jellemzést kapunk a török fürdőkről; megtudhatjuk, mi a különbség a gőzfürdők, a közfürdők és az ikerfürdők között. Majd a szerző beavat, hogyan is használták ezt a fürdőtípust, amely a hódoltság időszakában elsősorban a tisztálkodás helyszínéül szolgált. És ha már bent vagyunk az épületben, akkor nézzük egy kicsit körül, milyen helyiségekre tagolható egy fürdő: az előcsarnokon keresztül a langyos helyiségek át a forró helyiségig bejárhatjuk az egész teret a könyv segítségével. 

A mű utolsó előtti fejezete a fürdők kutatásának történetére fókuszál. A témával több szakterület is foglalkozik; az építészek, a régészek, a történészek és a művészettörténészek közös munkájának eredménye az a tudásbázis, amelyet ma a török fürdőkről tudunk. Az utolsó nagyobb egységben a hazai építészeti emlékeket veszi sorra a szerző, mindegyikről részletes leírást adva a régészeti kutatások eszközeivel, a feltárások során készült dokumentáció segítségével. Olvashatunk a ma is működő fürdőkről, a látogatható és korlátozottan látogatható fürdőromokról, a feltárt, de visszatakart épületekről. 

A végére egy kis statisztika a török fürdőkről. Az írásos emlékek arról mesélnek, hogy Magyarország területén legalább negyvenhat fürdő állt. Tárgyi valóságában csak tizenhat épület maradt az utókorra. Ezekről a fürdőkről részletes leírást kapunk a könyvben. Az írott források huszonkilenc településen neveznek meg ilyen létesítményt. A legtöbb helyen csak egy fürdő működött, azonban néhány nagyobb város több tisztálkodásra alkalmas épülettel is büszkélkedhetett: Buda hét, Eger, Esztergom, Székesfehérvár, Pest és Pécs két-három fürdővel. Budán hat közfürdő várta vendégeit, ebből négy (a mai Császár, Király, Rác és Rudas fürdő) termálfürdő volt, kettő pedig gőzfürdő. A budai pasák Várhegyen álló palotájában pedig egy magánfürdőben lehetett felfrissülni.

A könyvtárban itt található. 

PA

2019. július 4., csütörtök

Sarah Baxter: Szent helyek

Sarah Baxter: Szent helyek
Ford.: Farkas Eszter
Budapest, Kossuth Kiadó, 2018. 144 p.
Raktári jelzet: E011203

A nyári hőség ellenére mégiscsak szomjazunk a kalandokra, és amíg éberen pislogunk a kalendáriumra várva, hogy az áhított nyaralás elérkezzen, akár kezünkbe is vehetünk egy könyvet, és legalább fejben elutazhatunk a világ egy hűvösebb pontjára. Mondjuk ezt a csinos kis kötetet, amelyben 25 spirituális jelentőségű emberi kéz vagy természet alkotta helyet mutat be a szerző – a Goldhawk páros hangulatos illusztrációival végig kísérve. Előkerülnek az ismertebb nevek, mint az El Camino, a Húsvét-szigetek, de bejárunk olyan erdőket, ahol megállt az idő, és felmászhatunk a legmagasabb hegyek tetejére is, a nehezen megszerzett nyugalmat élvezve. Egy délután alatt elolvasható, és ajándékozási célnak is kitűnő választás ez a könyv.

A könyvtárban itt található.

CsT

2019. július 3., szerda

Bernát István (1854. július 3. – 1942. január 19.)

Forrás: mtdaportal.extra.hu/
bernat_istvan.html
165 évvel ezelőtt ezen a napon született Bernát István agrárközgazdász, író, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja. Közéleti pályafutását a rimaszombati törvényszéken kezdte, ahol egy évig dolgozott. Ezt követően a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban lett fogalmazó. Később a miniszter titkára lett, akivel az egész akkori országot bejárta. Miniszteri megbízásból 1884-ben közgazdasági tanulmányokat folytatott Európában és az Egyesült Államokban. Külföldi tanulmányútjain ismerkedett meg a szövetkezeti élettel. 1888-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, ahol az iparostanonc- iskolák felügyeletével bízták meg. Feladatát 1892-ig látta el, amikor kilépett az állami szolgálatból. 1924-ben az Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki.
   Az agrárium iránt az 1870-es évek végén kezdett el érdeklődni. 1896-ban alapítója volt az Magyar Gazdaszövetségnek, majd a Gazdák Biztosító Szövetkezetének; előbbinek először ügyvezető titkára, később igazgatója, majd elnöke, utóbbinak igazgatósági tagja, később pedig alelnöke volt. 1898-ban Károlyi Sándorral és több társával megalakította a Hangya Szövetkezetet, amelynek kezdettől igazgatósági tagja, később alelnöke, majd elnöke volt. Úgyszintén igazgatósági tagja, majd alelnöke lett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1920 után Teleki Pál felkérésére vállalta egy bizottság vezetését, amely a békekötés után a nemzetközi fórumoknak szánt szövetkezeti kérdésekkel, gazdaságpolitikával és agrártémákkal foglalkozó írásokat készített. 
   Munkássága igen gazdag: majdnem kilencven önálló műből áll, és jóval több, mint kétszáz folyóiratcikket számlál. Dolgozott a Vasárnapi Ujságnak, a Pesti Naplónak, a Budapesti Szemlének és a Budapesti Hírlapnak. Szerkesztője volt a Magyar Gazdák Szemléjének 1896 és 1924 között. 1889-ben megalapította és 1901-ig szerkesztette a Szövetkezés című lapot.
Forrás: Kovács Csaba: Bernát István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 109–110. p.


2019. július 2., kedd

Cserhalmi Dániel: Csengőfrász

Cserhalmi Dániel: Csengőfrász
Budapest, 2018, Atlantic Press Kiadó, 318 p.
Raktári jelzet: 652564

A történet rendhagyó a maga nemében, hiszen történelmünknek egy olyan időszakában játszódik, amely idáig nem igazán keltette fel kortárs magyar szépíró fantáziáját. Alig néhány évvel járunk a második világháború lezárása után, a Rákosi-rendszer legsötétebb éveiben, amelyet sűrűn áthat a bizalmatlanság és az állandó félelem érzése. Egy olyan történelmi regényt és egyben klasszikus krimit – vagy inkább pszichológiai thrillert – tarthat a kezében az olvasó, amelyben ezúttal a kopó a rosszfiú és az üldözöttek a jók. 

Nagy erénye a könyvnek, hogy a szórakoztatás és borzongatás precíz adagolásával megfestett fullasztó környezet nem csupán a történethez alakított mesterséges háttér, hanem tulajdonképp az aprólékos korhűséggel, színesben bemutatott múlt század közepi Budapest. A szerző ezáltal rendhagyó történelmi kirándulásra invitálja olvasóját: levéltári dokumentumok és a témával foglalkozó szakirodalom alapján, hiteles módon tárja elénk a várost, a nyüzsgő piacoktól kezdve az Andrássy út 60. alatt húzódó komor pincékig. A valószerűség érzése, hogy ezek az események akár ténylegesen megtörténhettek volna, még hátborzongatóbbá teszik a regényt, a szövevényes történet végső fordulata pedig az utolsó szó elolvasása után is garantáltan sokáig fogja kísérteni az embert.

A könyvtárban itt található. 


DM

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 51. Vándorgyűlése

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete július 3-a és 5-e között Székesfehérváron rendezi meg 51. Vándorgyűlését. A konferenciára könyvtárunk három előadással is készül: Bors Anikó „Lépésről lépésre a statisztika felé: óvodások és iskolások egy szakkönyvtárban” címmel az Olvasószolgálati Szekcióban, Rovács Barna „Fejér megye gazdasága és társadalma a 20. században, tematikus térképek alapján” címmel a Fejér Megyei Szekcióban, és Rózsa Dávid „A szöveg és képe. A könyves világ (ön)reprezentációja a közösségi médiában” címmel a Társadalomtudományi Szekcióban szerepel majd. A szekciók részletes programja ezen a linken megtekinthető.

2019. július 1., hétfő

Családi társasjátékklub júliusban

Ha hétfő, akkor júliusban is Családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Július 22-én lesz a nyári szünet előtti utolsó alkalom, ezt követően szeptembertől folytatódik majd a klub. A júliusi alkalmak helyszíne a már megszokott Thirring terem helyett a terem előtti térre módosul.

Bácskay András: Orvoslás az ókori Mezopotámiában

Bácskay András: Orvoslás az ókori Mezopotámiában. A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata
Pécs–Budapest, 2018, Pécsi Tudományegyetem – L'Harmattan. 279 p.
Raktári jelzet: E 011044 

Bácskay András – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortörténeti Tanszékének oktatójának – nemrég megjelent műve, korábbi szakdolgozatán, illetve doktori disszertációján alapul, amelynek címe Láz az ókori Babilóniában. A kötet az ún. lázszövegek korpusza és értelmezése. Könyve koherens áttekintést nyújt az ókori mezopotámiai orvosi szövegekről és az alkalmazott gyógyító eljárásokról, legyenek azok fizikai beavatkozások vagy ráolvasások, amely során a ráolvasópap az istenek segítségével végzi el a bajelhárítást. 

A L’Harmattan Kiadó által megjelentetett könyv egyik legnagyobb érdeme, hogy a forrásokat – amelyeket magyar nyelven olvashatunk – a lehető legrészletesebben ismerteti a szerző. Olyan ékírásos szövegeket ad közre, amelyekből megtudhatjuk, hogy milyen betegségek gyötörték a kor emberét, miféle eljárásokkal kezelték őket, valamint, hogy milyen növényeket és tárgyakat használtak az „orvosok” vagy a ráolvasópapok. Ezen kívül betekintést ad a kutatások különféle irányaiba, és – ahogyan a szerző is írja – „az ókori források értelmezésének különböző megközelítéseibe.” A könyvet olvasva világosan kirajzolódik, hogy mennyire nincs egységes álláspont  több kérdésben az egyes kutatók között. Hogy csak két rövid példát említsek: az első, hogy a páciens a rítusok során csupán asszisztál vagy maga is cselekszik, a második problémakör, hogyan osztályozzák egyáltalán az egyes betegségeket. 

A legkorábbi források – amelyek sumer nyelven íródtak – az időszámításunk előtti harmadik évezred végéről származnak (Ebla, Ur), a legkésőbbiek pedig a hellenisztikus korban (hellenisztikus kori Babilónia), tehát az időszámításunk előtti IV-I. században keletkeztek. 

A fennmaradt ékírásos szövegeket két nagyobb csoportra osztja Bácskay András, amelyeket nagyon egyszerűen tudományos és nem tudományos szövegeknek nevez. Előbbihez tartozik az egyik legjelentősebb csoportja eme orvosi szövegeknek, a terapeuta szövegek [például: Láz elleni recepteket tartalmazó gyűjteményes tábla részlete (BAM II, 147: obv. 1–12 sorok)], az utóbbihoz pedig – többek között – a jogi, illetve adminisztratív szövegek, amelyekből a szerző a sokak által ismert Hammurapi törvénykönyvének egyik passzusát is megemlíti (a könyvön kívül lásd: Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomathia. Budapest, 2003, Osiris Kiadó. 153–154. p.). 

A forrásokra támaszkodva részletesen bemutatja például, hogy milyen edényekben, mérlegeken mérték, illetve tárolták a gyógyhatású anyagokat – amelyeknek még a mennyiségét is számon tartották –, valamint hogy ezeket az anyagokat milyen késekkel aprították fel, őrölték meg, miként készítették el őket, illetve hogyan alkalmazták azokat. A növények használata mellett külön figyelmet fordít az amulettek alkalmazására is. Nemcsak az elkészítéshez való eszközöket mutatja be a szerző, hanem a beavatkozásokhoz használt késeket, tűket, kanalakat is. Megtudhatjuk, mennyire ismerték az emberi test anatómiai felépítését, és milyen eljárásokat használtak az egyes testen megjelenő vagy azon belül keletkezett problémák kezelésére. Feltárul előttünk az is, hogy az egyes betegségeket mely isteneknek, démonoknak tulajdonították, legyen az fogfájás vagy láz, de foglalkozik azokkal az istenekkel is, akiknek gyógyító erejük segítségével kezelték a betegeket. 

Bár az ókori orvoslás témaköre mindig is érdekelt, de ennyire alaposan és jól megírt könyvet  magyar nyelven eddig még nem olvastam. Véleményem szerint a könyvet – nagy valószínűséggel – egy szűk réteg, illetve olyan kutatók fogják elolvasni, akik az ókori mezopotámiai orvoslással, esetleg az ékírásos forrásokkal foglalkoznak, mégis bátran ajánlom mindenkinek, mert nagyon érthetően és összeszedetten ír a szerző erről a nem túl hétköznapi témáról.

A könyvtárban itt található. 

„Barlangász”