2019. augusztus 31., szombat

Lámpafejek

A lámpafejek magányosan bólogatnak az üres olvasóteremben, már nagyon hiányolják az olvasókat. Szeretettel várunk hétfőn mindenkit, hogy újra benépesítsék a könyvtár tereit!

2019. augusztus 29., csütörtök

A körítés: katalóguscédula

Hogy szakszerűen végezzük a zárás alatti rendrakást, levettük a polcról A könyvtárosok kézikönyvét. De nemcsak a kézikönyveket portalanítjuk, hanem a fiókokat is takarítjuk, így bukkantunk néhány színes katalóguscédulára. Ugye milyen jól kiegészítik egymást?

Bél Mátyás (1684. március. 24. – 1749. augusztus 29.)

Forrás: Wikipédia
270 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bél Mátyás történet- és földrajztudós, evangélikus lelkész, pedagógus, író. A hazai tudományos közélet legsokoldalúbb, külföldön is elismert egyénisége volt a XVIII. században. 

Művei nagyban hozzájárultak a hazai tudományos élet színvonalának emelkedéséhez. Ismertetést adott a magyar nyelvről, a nemzetiségekről, a vallásfelekezetekről és szokásaikról egyaránt. Sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is, többek között újrafordította a Károli-féle Biblia újszövetségi részének egyes szakaszait, és gyakran helyesbített is rajta az eredeti források alapján. Ez a stilárisan egységes magyar nyelvű biblia 1717-ben keletkezett, és máig a bibliafordítások alapja. Több mint egy évszázadon át alkalmazták mint „mintagrammatikát” Magyar grammatika… című nyelvtani tananyagát. 

Az 1735 és 1742 között kiadott Notitia Hungariae novae historico geographica első négy kötetében rendszerezett összefoglalást adott kilenc vármegye felméréseinek eredményeiről. Az adatgyűjtéshez kérdőíveket szerkesztett, ismerősei és volt tanítványai, részben fizetett munkatársai segítségével szerzett információkat az ország népéről és településeiről, Trencsén vármegyétől egészen a Temesi Bánságig. A XIX. század végén Zichy Jenő gróf adománya lehetővé tette a Zichy családdal is foglalkozó következő kötet kiadását. Moson vármegye leírása 1892-ben, hetvenegy oldalon, mindössze száz példányban jelent meg, ezt tekintették a Notitia ötödik kötetének. 

Életművét – amely kiterjedt az egyháztörténet, az irodalomtörténet, a nyelvtudomány, a földrajz, a helytörténet, az agrártörténet, a néprajz, valamint a tudományszervezés, a nevelés, az oktatás, a pedagógia, a sajtótörténet és az államismeret átfogó és egymáshoz szervesen kapcsolódó tárgyköreire – rendkívüli tehetség, szorgalom, univerzális látásmód és kiváló stílus jellemzi. Élete utolsó évtizedében egy laboratóriumot is berendezett, ahol kémiai kísérletei révén az alkímiába tekintett be. 

 Forrás: Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán – Ternovácz Bálint: Bél Mátyás. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 91-93. p.

2019. augusztus 28., szerda

Kincsek a könyvtárban

270 évvel ezelőtt ezen a napon (augusztus 28-án) született Johann Wolfgang von Goethe. A képen látható illusztrációk egy 1847-es Faust-kiadást díszítenek. A muzeális értékű kötet a könyvtár Timár András-gyűjteményének egy igen szép darabja. Timár András (1924–1989) újságíró, könyv- és műgyűjtő hagyatékának egy részét özvegye adományozta a KSH Könyvtárnak 2013-ban. Az adomány révén könyvtárunk olyan különlegességekkel gyarapodott, mint A magyar viseletek története a Franklin Társulat kiadásában, Andersen meséi angolul, lexikonok, enciklopédiák a Hutchinsontól a Larousse-on át az Encyclopedia Britannicáig, gyönyörű album Perzsiáról és japán metszetekről, sok klasszikus szépirodalmi mű eredeti nyelven, ex librist tartalmazó és dedikált kötetek. A hagyaték az előzetes bejelentkezés után elérhető és kutatható.

2019. augusztus 27., kedd

A Seuso kincs legendája

Zele Richárd: A Seuso kincs legendája 
[Budapest], 2019, [Szerző]. 214 p.
Raktári jelzet: 658627

Szabadság alatt mi mást csinál a könyvtáros, mint olvas, valami jó könyvet. Akár többet is, ha belefér az idejébe. A médiában sokat olvastam a Seuso-kincsekről, de nem igazán ismertem a részleteket eddig. Azért esett a választásom erre a könyvre, mert nem magukat a kincseket mutatja be művészettörténeti vagy régészeti szempontból, hanem előkerülésének és eltűnésének körülményeit.

Az 1970-es években egy szabadbattyáni fiatalember találta meg a felbecsülhetetlen értékű kincseket, a lelőhelyet pontosan nem ismerjük, vagy a Kőszár-hegyi bányából, vagy egy polgárdi pince eldugott részéből került elő a leletegyüttes. Mivel a kincskereső nem szolgáltatta be a helyi múzeumnak a leletet, megpróbálta illegális úton értékesíteni. Ez lett a veszte, valaki megölte, hogy hozzájuthasson az értékekhez. Az 1990-es években angol kutatók egy bizonyos Seuso római nemes nevével ellátott kincseken (ezüst kancsók, tálak, szelencék stb.) felfedezik a Pelso feliratot, ami a magyarországi Balatonra utal. Ezért szólnak a magyar művészettörténészeknek, akik hamar rájönnek, hogy hazánkból származik a kincs. Volt egy tulajdonjogi per New Yorkban 1993-ban, amit a magyar állam elvesztett, de 2014 után fokozatosan visszaszerezték a leletegyüttest. 

A szerzővel bejárhatjuk a közeli kőbánya és az ókori villarom területét, megismerhetjük az egykori tanúk beszámolóját, és néhány hipotézisen is elgondolkodhatunk, hogy vajon hogy történhetett, hogy elveszett ez a páratlan kincs olyan sokáig a magyar közönség számára. 

A könyvtárban itt található.

TJM

Visszaszámlálás

Az óra mutatói is nagyon várják már szeptember 2-át, hogy újra szélesre tárjuk a könyvtár kapuját. Kezdődhet a visszaszámlálás a nyitásig!

2019. augusztus 23., péntek

Fábri Zoltánra emlékezünk

25 évvel ezelőtt ezen a napon (augusztus 23-án) hunyt el Fábri Zoltán film- és színházi rendező, színész, festő. DVD-válogatásunkkal rá emlékezünk.

Krimi és romantika határán

Nem áztunk be! Kék ég, magas hegyek, tajtékos vízesés: könyvtárosvízió krimi és romantika határán az egész napos teremleltár után.

2019. augusztus 22., csütörtök

Szakkönyveket ajánlunk

Nemcsak olvasószolgálatosaink, hanem beszerzőink is igen aktívak a zárás ideje alatt. A napokban érkezett meg az első szállítmány abból a közel kilencven kötetes megrendelésünkből, amelyet statisztikus kollégáink szakirodalmi igényeinek megfelelően, velük együtt válogattunk össze a világ egyik legnagyobb tudományos kiadója, a Springer kínálatából.

2019. augusztus 20., kedd

Gorove István (1819. augusztus 20. – 1881. május 31.)

Forrás: Wikipédia
200 évvel ezelőtt ezen a napon született Gorove István, közgazdász, politikus, földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, az MTA tiszteleti tagja. 1839–40-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjúság egyik vezéréül ismerte el. 1843-ban Temes megyébe költözött, ahol az apjától örökölt gazdaság felügyelete és rendezése mellett nagy szorgalommal tanulmányozta a nemzetgazdasági tudományokat, és ennek eredményeit megyei szónoklatokban és hírlapi cikkekben is bemutatta. Temes vármegyében már 1843–44-ben országgyűlési követté jelölték, a konzervatív párt győzelme miatt azonban az országgyűlésbe nem juthatott be. Ekkor csatlakozott a liberális ellenzékhez, 1846-ban pedig az országos Védegylet Kossuth Lajos helyébe igazgatójává választotta. A világosi fegyverletétel után Törökországba, majd Párizsba menekült. 1852-ben távollétében halálra ítélték, és – in effigie, azaz jelképesen – felakasztották. Csak nyolcévi külföldi tartózkodás után, 1857-ben térhetett vissza hazájába külön engedéllyel, akkor a közélet teljes pangásában magányba vonult, és elhanyagolt gazdasága ügyeit rendezte. 1861-ben ismételten a politikai élet részesévé vált, Pest Terézvárosa az 1861. évi országgyűlésre képviselőül választotta. 

Az 1867-es kiegyezés után megalakult magyar kormány földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként felkérte Keleti Károlyt, a Magyar Földhitelintézet tanácsjegyzőjét, hogy nyújtson be tervezetet a statisztikai hivatal megszervezése ügyében. Az 1867. május 10-ére elkészült tervezetet Gorove elfogadta, és 1867. május 25-én Keletit osztálytanácsosként kinevezte a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai élére. Javaslatára I. Ferenc József császár és király 1869. június 18-án jóváhagyta a Földtani Intézet megalapítását is. 1870-től közmunka- és közlekedésügyi miniszterként tevékenykedett. E tisztségéről 1871 júniusában mondott le a municipális törvény megszavazása kapcsán, mert az liberális elveivel összeférhetetlen volt. Gorove a minisztériumból kilépve a Deák-párt körének elnöke lett. Buzgó előmozdítója volt a Deák-párt és a Balközép Párt fúziójának. Az e két pártból 1875. március 1-jén megalakult Szabadelvő Párt Tisza Kálmán miniszterelnökké történt kinevezésével ismét őt választotta elnökéül, amely tisztséget haláláig töltötte be. 

Magyarországon először ő fogalmazta meg a közlekedési eszközöknek az állam részéről nyújtandó jövedelembiztosítása (garancia) nagy jelentőségő eszméjét. 1842–1843-ban barátja, Tóth Lőrinc társaságában tett európai utazásainak tapasztalatait a Nyugot című kétkötetes munkájában tette közzé. Értékes, a kiegyezési tárgyalásokat is ismertető emlékiratokat hagyott hátra. 

Forrás: Bedecs Éva: Gorove István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 245–246. p.

2019. augusztus 18., vasárnap

Mi történik a kölcsönzésben?

Zárvatartásunk alatt nemcsak egy 🦁 oroszlán, de még egy 🦈 cápa is bedugta az orrát a Bibó-terembe.





2019. augusztus 16., péntek

L. Stipkovits Erika: Nagyszülők a kispadon?

L. Stipkovits Erika: Nagyszülők a kispadon? 11 tévhit a generációk közötti konfliktusokról 
Budapest, HVG K. Zrt., 2019. 375 p.
Raktári jelzet: E 014651

A könyv borítóján szereplő, a kispadon szurkoló nagyszülők tisztes távból figyelik, mi is történik a családjukban. Mint a népmesében, jelen is vannak, meg nem is gyermekeik-unokáik életében. Ez a kötelék igen sérülékeny, másfajta viselkedést igényel, mint egy gyermek-szülő kapcsolat. Éppen ezért három pilléren (unoka-szülő-nagyszülő) kell egyensúlyozni, hogy senki se sérüljön. L. Stipkovits Erika olyan kézikönyvet ad az olvasó kezébe, amely tizenegy téma köré csoportosítja a generációk közötti konfliktusokat. Hiánypótló ez a kötet, hiszen a nagymamák és nagypapák szerepéről kevés szó esik a szakirodalomban, de tudjuk, hogy milyen fontos láncszemei a családnak. A szerző bemutatja a különböző nagyszülőtípusokat, azokat a viselkedésmintákat, amelyekkel a nagyszülők formálják az unokákat (de azt gondolom, hogy ez visszafelé is működik). A nagyszülői szerep nem velünk született, hanem egy tanulási folyamat, amely folyamatosan alakul, fejlődik, ezáltal egy önismereti tréning is. A bölcs nagyik tudják, hogy önzetlenül és elfogadással kell élni szeretteikkel. 

A mai világban megváltozott a nagyszülők helye a társadalomban. A könyvben ismertetett kutatások eredményei azt igazolják, hogy a még aktívan dolgozó nagyszülők jelentős része már nem akar felelősséget vállalni, már nem szeretne olyan intenzitással részt venni a gyermeknevelésben, mint az elmúlt évtizedekben. A modern nagyik még karrierjükkel vannak elfoglalva, ezért idő sem jut az unokázásra. Pedig ott az igény, hogy szükség van rájuk, és arra a speciális kötődésre is, amely csak unoka és nagyszülő között létezhet. A kötet mindazoknak – leendő és gyakorló szülőknek és nagyszülőknek – szól, akik bizonytalanok abban, hogy mi is a nagyszülő feladata: hogyan viselkedjenek; mit kell, és mit tilos tenniük azért, hogy harmonikus kapcsolatban éljenek. A könyv üzenete, hogy a tévhitek útvesztőjéből van kiút.

A könyvtárban itt található.

PA

2019. augusztus 15., csütörtök

Moskát Anita: Irha és bőr

Moskát Anita: Irha és bőr 
Budapest, GABO,  2019. 608 p.
Raktári jelzet: 659639

Alig két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok.... 

Régóta szemezek az írónővel, és most végre elkezdtem olvasni az új könyvét. Nem tudom, milyen szálak fűzik Gödöllő és környékéhez, de én itt élek, úgyhogy az első fejezeteket csak félszívvel tudtam olvasni, mert közben elképzeltem, ahogy ez a káosz testet ölt az orrom előtt, talán éppen azokon az utcákon, ahol naponta végighaladok, és megpróbáltam kitalálni, hol helyezhette el a rezervátumot. Aztán jött a többi kérdés: ha a könyvbéli világképben élnénk, vajon én hogy cselekednék? Az otthoni népes állathadsereget hogyan kezelném? A kötet szélsőséges megmozdulásait mutatja meg az emberi természetnek – lásd az első fejezetet vagy a rezervátumi katasztrófaturisták viselkedését. Mi van azokkal az emberekkel, akik családtagként szeretik az állataikat, ők is képesek lennének félelmükben brutálisan meggyilkolni őket? Netalán még a katasztrófa bekövetkezése előtt eltenni őket láb alól? És vajon az állatok addigi természete mennyiben változik meg? Egy kutya elfelejtené a hűségét, vagy továbbra is ragaszkodna, esetleg gondolkodással helyettesítené az ösztönöket? 

A könyvtárban itt található.

CsT

2019. augusztus 14., szerda

Hingyi László: Budapest ostroma 1944–45

Hingyi László: Budapest ostroma 1944–45. Források Budapest ostromának történetéből. 
Budapest, 2018, Etalon Kiadó. 703. p.
Raktári jelzete: E 010532

A Budapestért folytatott csata intenzitásában, hevességében is egyike volt a II. világháború legnagyobb és legvéresebb ütközeteinek; egy lapon említhető Sztálingrád vagy Berlin ostromával. A magyar főváros utcáit járva a figyelmesebbek itt-ott még most is felfedezhetnek a 75 évvel ezelőtti harcokra utaló nyomokat. Jelen munka nem a történész szemével tekint vissza a múltba, ezt – többek között – Ungváry Krisztián már megtette számos kiadást megélt munkájában (Budapest ostroma). Hingyi László posztumusz megjelent műve – amelyet sajnálatos módon ő már nem szerkeszthetett – az általa az 1970-es, 1980-as és 1990-es években, az egykori szemtanúkkal folytatott interjúkat adja közre. A szerző ugyan nem volt történész, azonban az ostrom történetét, annak eseményeit (kiváltképp a hadtörténeti vonatkozásúakat) nemcsak behatóan ismerte, de az azokra vonatkozó adatokat gyűjtötte, rendszerezte is. Az általa készített több száz interjúból 183 található a kötetben, amelyek közül 36 köthető a pesti oldalhoz. A szemtanúk között a civileken kívül az ostromban résztvevő katonákat is találunk, a beszámolókat pedig a szerző által készített térképvázlatok és fényképmelléklet egészíti ki. Forráskiadvány lévén elengedhetetlen a kritikai vizsgálat, azonban a szerző és a kötet szerkesztői e téren is példamutató munkát végeztek. Jegyzetekkel látták el az interjúkat és ahol tudták, pontosították az esetleges tévedéseket (helyszín, dátum stb.), valamint egybevetették a beszámolókat a szakirodalom által ismert tényekkel. A maga nemében egyedülálló kötet érdekes, ám olykor meghökkentő olvasmány lehet minden, a téma vagy a világháború iránt érdeklődő olvasó számára.

A könyvtárban itt található.

HB

2019. augusztus 13., kedd

Sorok között

Mozgó képeslapos üdvözlet a Bibó-teremből! Akik a nyári zárvatartás alatt sem lankadnak: Barbi és Dóri.

Könyvszámlálás és teremrendezés

Anikó a manószéken éppen a gyermekkönyveket veszi száma, kezében a szigorú rendet diktáló listával. A kifordított könyvek azt jelzik, hogy őket bizony már megszámláltuk. Rendeződünk. 😃

2019. augusztus 12., hétfő

Augusztus 30-áig zárva tartunk

Kedves Olvasóink!

Augusztus 12. és augusztus 30. között ezzel a felirattal találkozhat majd, ha belép a könyvtár kapuján. A zárva tábla nem azt jelenti, hogy a könyvtárosok pihennek, hanem azon dolgoznak, hogy nyitásra minden a helyére kerüljön. S hogy mivel is töltjük a tizenhárom munkanapot? Képes  beszámolóinkból megtudhatják.

Vajon tovább élünk, ha eleget alszunk?

Vajon tovább élünk, ha eleget alszunk? S vajon kompenzálható a kevés hétköznapi alvás a hétvégén? A Nemzetközi Statisztikai Figyelő legújabb számában megjelent izgalmas referátum az alvásidő és a halandóság közötti összefüggéseket elemzi egy nagy svédországi minta (38 015 személy adatai) alapján, amelyet tizenhárom évig – 1997 és 2010 között – követtek nyomon. A tanulmány erősségei közé tartozik a résztvevők nagy száma, az előrelátó tervezés, a nyomon követés hossza és teljessége, az alapadatok minősége, valamint a hétvégék/szabadnapok alvási szokásait vizsgáló két külön kérdés („Hány órát alszik általában munkanap/hétköznap éjszaka?”, „Hány órát szokott általában éjszakánként aludni szabadnapokon?”) használata.

2019. augusztus 7., szerda

Nyári romantika

A zárás előtti utolsó hétre romantikus könyveinkből készítettünk válogatást. Néhány nyári könnyed olvasmányt ajánlunk a vízpart mellé, hogy ezzel is hozzájáruljunk a szabadidő kellemes eltöltéséhez. Jó szórakozást kívánunk!

2019. augusztus 6., kedd

Megjelent a Nemzetközi Statisztikai Figyelő legújabb száma

Immáron ötödik éve szemlézzük a külföldi szakirodalmat, hogy dús válogatást adjunk a demográfia, a társadalomstatisztika és a gazdaságstatisztika újdonságairól. Nemzetközi Statisztikai Figyelőnk új köntösben, részletes tartalomjegyzékkel, jobban kereshető formában ünnepli ötödik évfordulóját. Idei első, nyolcvannégy oldalas számunk szabadon letölthető.

Dacia Maraini: Végállomás: Budapest

Dacia Maraini: Végállomás: Budapest 
Ford. Lukácsi Margit
Budapest, cop. 2019, Jaffa K., 414 p.
Raktári jelzet: 657724

Nyaraláshoz nem könnyű könyvet választani. Általában a könnyed, szórakoztató, rövid regényeket részesítik előnyben, de időnként az ember igényel valami fajsúlyosabb darabot is, hogy kevéske szabadidejében emberi értékekről, édes-bús hangulatról és tisztaságról olvashasson. 

A Végállomás: Budapest pont egy ilyen mű. Egy utazás az ötvenes évek Kelet-Közép-Európájában, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Amara egy olasz újságírónő, aki gyermekkori barátját keresi tíz évvel a második világháború befejezése után. Emanuele zsidó kamaszfiú, akit a nácik Bécsből a lódzi gettóba, majd Auschwitzbe vittek, talán már nem is él. A nő utazása során megismerkedik a félig lengyel, félig magyar származású Hans-szal, akit gazellamintás pulóvere után "gazellás férfi"-nek hív. A több nyelven beszélő vidám úriember hasznos segítség a kutatás során; mint ahogy Oszkár, a bécsi magyar könyvtáros (!) is, aki megjárta a sztálingrádi csata borzalmait. 

Az utazás során megismerjük a múltat: a történelmet, a fasiszta diktatúrák borzalmait és véres csatáit, a hidegháború kialakulásának körülményeit és következményeit; a szereplők családjának történetét, azt, hogy hogyan élték meg ezeket a változásokat, és mindezek hatását a jelenükre, ami kitörölhetetlenné vált mindörökké. 

Tetszett az írónő stílusa, a fejezetek megszerkesztettsége és erkölcsi tisztasága, a cselekményszál vezetése, de legfőképpen az, hogy hiteles képet ad az 1940-es és 1950-es évek Európájáról. Külön kuriózum, hogy a szereplők végigélik a magyarországi 1956-os forradalmat, ezáltal hiteles képet kapunk erről a korszakról is.

A könyvtárban itt található.

TJM

2019. augusztus 5., hétfő

Könyvajánló idegen nyelvű könyveinkből: demográfia

Demográfiai témájú könyveinket egy park játszóterére költöztettük. Ez az a helyszín, ahol minden korosztály megtalálható. Délelőttönként nagyszülők homokoznak a gyermekekkel, délután szülők csúszdáztatják a lurkókat. Esténként fiatalok ülnek be a hintákba, és az élet dolgairól vitáznak.

2019. augusztus 4., vasárnap

Kálmán Gusztáv (1859. augusztus 4. – 1937. január 23.)

Forrás: Digitális Képarchívum
160 évvel ezelőtt ezen a napon született Kálmán Gusztáv, statisztikus, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő. 1910-ben a kereskedelemügyi miniszter politikai államtitkára lett. Ebben a minőségében különös gondot fordított a közutak ügyeinek megoldására, így ő készítette elő a beruházási és közúti törvényeket. Gazdaságpolitikai szaktudását politikai berkekben is nagyra tartották, ezen a téren a parlament egyik legjobban felkészült és elismert szakértője volt. Munkáját miniszteri dicsérettel is elismerték. 1912-ben részletes ismertetést tett közzé a Budapesten megjelenő, Revue de Hongrie című francia nyelvű folyóiratban a magyar Kereskedelmi Minisztérium tevékenységéről. 1913-ban nyugdíjba vonult, ám ezután is megőrizte aktivitását, amihez a háborúban felmerülő feladatok is alapul szolgáltak. Megbízást kapott a harctéri csapatok ellátásának irányítására. Számos közgazdasági cikket írt, amelyek a kor népszerű hírlapjaiban, a Nemzetben, a Honban, a Budapesti Hírlapban jelentek meg. 

Forrás: Rózsa Gábor: Kálmán Gusztáv. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 355. p.

2019. augusztus 3., szombat

Nyári borzongás horrorjainkkal

Tudja Ön, hogy nyáron tizenhárom munkanapra bezárunk? Nem-nem, nem vagyunk babonásak. Akik egy kis borzongásra, libabőrözésre vágynak a nagy melegben, azoknak horrorjainkat ajánljuk. Óvakodjanak, nehogy könyv nélkül maradjanak a szünidőre!

2019. augusztus 2., péntek

Hun házasodunk hun meg elválunk

Földházi Erzsébet: Hun házasodunk hun meg elválunk 
Budapest, L'Harmattan K., 2019. 262 p. 
Raktári jelzet: E013110 

A kötet 2005 és 2015 között született szociológiai, demográfiai írásokat tartalmaz, amelyek a párkapcsolatok felbomlásának és az új párkapcsolatok kialakulásának témáját veszik górcső alá. A tanulmányok között találunk doktoridisszertáció-részletet, szakfolyóiratban megjelent tanulmányt, tudományos eredményeket felvonultató írást, és egy módszertani tanulmányt is. Mindezek mélységükben és terjedelmükben is változatos képet mutatnak, de összeköti őket a közös téma mellett az, hogy a magyar társadalom jellemzőit mutatja be az olvasónak. 

A könyv négy fejezetből és egy módszertani mellékletből áll. Az első fejezetben Földházi Erzsébet a párkapcsolatok és a család változásának általános tendenciáit veszi sorra, továbbá a válások okait, következményeit és az új párkapcsolatok kialakulását tárgyalja. A második fejezet első tanulmánya egy elemzés, amelynek alapját a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által elvégzett „Életünk fordulópontjai” című panelvizsgálat 2001 és 2002 között felvett adatai képezik. 

A harmadik fejezet írásai elsősorban demográfiai adatokat mutatnak be. Különlegessége, hogy a fejezet végén egy rövid listát találunk az ajánlott irodalomról, ezzel segítve még a laikus olvasókat is a témában való komolyabb elmélyülésben. 

A válás utáni időszakról, az elváltak lakáskörülményeiről, az első válás utáni új párkapcsolatok kialakulásáról a záró fejezet három tanulmánya közöl részletes információt. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2002 és 2003 között végzett kutatást a 2000-ben elvált férfiak és nők körében „Családi együttélés” címmel. A fejezet első két írása eme kutatás adatait elemzi. A harmadik tanulmány a már korábban említett „Életünk fordulópontjai” című panelvizsgálat adataira támaszkodik. 

A tanulmányok által felölelt időszakot látva joggal vetődhet fel az olvasóban a kérdés, hogy a párkapcsolati relációk egyre színesebb világában a kötetben felvonultatott információk nem vesztetették-e el aktualitásukat. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi évek változásaira, fejleményeire nem terjed ki az írások köre, ám a tanulmányok kiváló táptalajt, ugródeszkát adhatnak egy újabb, a körülöttünk zajló változásokat vizsgáló kutatáshoz. 

A könyvtárban itt található.
KR

Nyári oknyomozás

A kánikulában bizony megszomjazunk. Egy finom nyári koktél mellé ajánljuk krimiválogatásunkat.

2019. augusztus 1., csütörtök

Stuart Farrimond: A fűszer nagykönyve

Stuart Farrimond: A fűszer nagykönyve 
Ford.: Nagy Györgyi Eszter
Budapest, HVG K. Zrt., 2018. 224 p.
Raktári jelzet: E 012987

A fűszer nagykönyve egy rendkívül érdekes és hasznos útmutató, amely akár a kezdő szakácsokat is könnyen elkalauzolja az ízek világában, de még a gyakorlott séfeknek is lehet, hogy tud újat mondani. Tartalma szerint két fő részre lehet felosztani a könyvet. Az első nagyobb rész „A világ fűszerei” címet viseli, és földrészek szerint csoportosítja a fűszernövényeket. Az egyes földrészeken belül országonként kiemeli, hogy mely fűszerek a legmeghatározóbbak az adott terület konyhájában, valamint egy-egy helyi fűszerkeverékkel is megismertet. A szerző a könyv második részében részletesen bemutatja a fűszernövényeket; kitér történetükre, ízjegyeikre; elárulja, hogy milyen típusú ételekhez érdemes használni, és tippeket ad, miként tudjuk a fűszerek ízét a legjobban kiemelni. Természetesen recepteket is találunk a könyvben, amelyek elkészítéséhez rögtön ki is próbálhatjuk az újonnan megismert fűszerkeverékeket vagy az újra felfedezett fűszereket.

A sorozat korábban megjelent kötetei:
Anette Moldvaer: Kávészenvedély. Budapest, HVG K. Zrt., 2014. 224 p.
Raktári jelzet: E 012990

Linda Gaylard: Nagy teakönyv. Budapest, HVG K. Zrt., 2015. 224 p.
Raktári jelzet: E 012989

Dom Ramsey: Csokoládémánia. Budapest, HVG K. Zrt., 2016. 224 p.
Raktári jelzet: E 009939

A könyvtárban itt található.

 SzK

Könyvajánló idegen nyelvű könyveinkből: gazdaság

A forint születésnapján (augusztus 1.) néhány – a gazdasággal kapcsolatos – angol nyelvű kiadványt szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani.