2019. október 31., csütörtök

Halloween


Ellepték a cukorkák és a töklámpások a könyvtárat! Válogassanak horrorisztikus könyveinkből, hogy megalapozzák az est hangulatát.

Csepilek Anna: Ecsetvarázs

Novemberben könyvtárunk folyosóján Csepilek Anna képeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás címe: Ecsetvarázs.
Mindenkit szeretettel várunk!

A kiállítás helyszíne: KSH Könyvtár folyosója
1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Készen állsz a kalandra?

Már kölcsönözhető könyvtárunk állományából Suzanne Collins Az éhezők viadala-trilógiájának legfrissebb, 2019-es kiadása, megújult borítókkal. Keresd a katalógusban Az éhezők viadala, a Futótűz és A kiválasztott című köteteket, de ha inkább eredeti nyelven olvasnád a köteteket, nálunk azt is megtalálod.

2019. október 30., szerda

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor novemberben is Családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. 

Helyszín: Thirring Lajos terem.

Naomi Alderman: A hatalom

Naomi Alderman: A hatalom 
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Budapest, XXI. Század K., 2018
Raktári jelzet: 651488, 656109

A XXI. Század Kiadó KULT könyvek sorozatában megjelent mű erős társadalomkritika a disztópia műfajába ágyazva, az erre fogékony olvasóknak kiváló választás. A történet szerint a patriarchális világunkban egyszer csak változás történik, a nők felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek, az ujjuk érintésével fájdalmat tudnak okozni, áramütést, ami akár gyilkosság elkövetéséhez is elég erő, de senki sem tudja, hogy miért történik mindez, miért csak a nőkben alakult ki ez az új képesség. A férfiak hirtelen elveszítik az irányítást, a fennálló világrend felborul, a kérdés az, hogy hogyan tovább? Sikerül-e kideríteni mi okozta a változást, illetve a társadalmak képesek-e megfelelően reagálni a változásra?

A könyvtárban itt található.

K

2019. október 29., kedd

Lenora Chu: Kis katonák

Lenora Chu: Kis katonák. Egy amerikai kisfiú, a kínai oktatási rendszer és az érvényesülés a világban
Fordította: Szilágyi Zsófia
Budapest, HVG K. Zrt., 2019. 335 p.
Raktári jelzet: 660553


A szerző kisfiát hároméves korában Kína legnagyobb városában, a közel 25 millió lakosú Sanghajban, a helyi óvodába íratja. A Kínában élő és ott dolgozó házaspár – az író, a könyv szerzője és férje, a rádiós tudósító – gyermekét a nem kis kihívást jelentő kínai állami intézménybe adja. A kínai iskolarendszer híres arról, hogy onnan kerülnek ki a világ első számú szakemberei. Otthonuktól mindössze kétutcányira volt a Szung Csing-ling óvoda, ami a legmenőbbnek számított a kínai városlakók szemében. 

A kisfiú átalakulása jóformán már akkor elkezdődött, amikor először átlépte az óvoda kapuját. A tanév kezdete után nem sokkal a mindig izgága, totyogó gyermekből szinte azonnal rendes kisdiák lett. A mandarin nyelv is elkezdett rá ragadni, szorgalmasabb lett, egyre többet tanult – ezt ebben a kultúrában nagyra értékelik. Egyik délután úgy jött haza, hogy egy fényes, piros csillag volt a homlokán, amit az óvónőtől kapott. A kisfiú elmesélte, hogy azért jutalmazták, mert nyugodtan ült. A kiemelkedő kínai diákok nevelése a kisgyerekkori kontrollal kezdődik. A kisfiú 27 kínai társával sorba rendezve, kisszékre szegezve gyorsan megtanulta, hogy a kezét megfelelő oldali térdére tegye, egyenes háttal, párhuzamos lábakkal üljön. Megtapasztalta azt is, hogy nem érintheti meg a mellette ülőt, nem szólalhat meg, miközben a tanár beszél, és engedély nélkül nem állhat fel vízért. És egy életre a fejébe véste, hogy nincs annál rosszabb, mint ha magára vonja a figyelmet. 

Négy hónappal azután, hogy a család Kínába érkezett, nyilvánosságra hozták, hogy a kínai diákok világelsők lettek a matematikai, szövegértési és természettudományos készségek tekintetében a PISA-teszten. Ez nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A jelek szerint Kína maga mögé utasította a világ többi részét, és leiskolázta a Nyugatot. Nem volt teljes az összhang az újságban olvasottak és aközött, amit a való életben tapasztaltak. A szerző az aggasztó jeleket saját fián látta. Vajon a Rainey-n megfigyelhető engedelmesség is része a kínai tudományos sikerek titkának? A diákok tényleg elsőrangú oktatásban részesülnek? A Nyugatnak a kínai módszerekhez kell mérnie magát, és azokkal kell versenyeznie?

A könyvtárban itt található.

K. Á. 

2019. október 24., csütörtök

A magyar operett napja (október 24.)

A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző Lehár Ferenc (1870–1948) halálának és Kálmán Imre (1882–1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operett napját. Könyvtárunkban a könyvek mellett CD-ket is válogathat a témával kapcsolatban.

2019. október 23., szerda

Findura Imre (1844. október 23. – 1930. január 29.)

175 évvel ezelőtt ezen a napon (október 23.) született Findura Imre helytörténész, földrajzi író, statisztikus, a KSH könyvtárának vezet ője. 1869-ben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelmügyi Minisztériumban alkalmazták, ahol két évig kinevezés nélküli díjnokként működött. 1871-ben II. osztályú számtiszti minőségben átkerült az önállósodott statisztikai hivatalba. Bár mindvégig a könyvtárban dolgozott, a könyvtárnoki kinevezést csak 1892-ben nyerte el. Harminc év szolgálat után, 1900. december végén léptették elő statisztikai főtisztté. 1904-ben hanyatló egészségi állapota miatt lemondott a „könyvtár vezetésének felelősségteljes feladatáról”. Ezt követően néhány évig még – személyi pótlékot élvezve, beosztottként – az intézmény munkatársa maradt. 1907-ben vonult nyugalomba. Hivatali munkája mellett Vác helytörténeti gyűjteményének tanácsosa volt. 1891-ben részt vett a régészeti és művészeti kiállítás rendezésében, illetve a váci múzeum létrehozásáért felelős testület munkájában. 

Nevéhez főződik a KSH könyvtára gyűjteményének kialakítása és rendezése, a többes példányok kiszűrése. Elindította a nemzetközi cserekapcsolatokat, amelyek 1884-ben már Észak-Amerikától Görögországig több hivatalra és kutatóintézetre kiterjedtek. 1885-ben kötetformában megjelentette a könyvtár első szakkatalógusát, amely tíz fő- és több alcsoportra osztva tartalmazta az állományában található kiadványok jegyzékét. Findura vezetése alatt vált a statisztikai hivatal könyvtára köteles példányra jogosult nyilvános könyvtárrá. Tevékenysége nyomán az alig kétezer kötetes induló állomány 1895 végére már hatvanhatezer darabot számlált. Tudományos munkásságának legfontosabb emlékei Vácról és Rimaszombatról készített helytörténeti monográfiái, valamint Fáy Andrásról szóló értekezése. 

Forrás: Lencsés Ákos – Rózsa Dávid: Findura Imre. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 210–211. p.

2019. október 17., csütörtök

Kiglics István: Japán egy kicsit más – egy utazó benyomásai a keleti végeken.

2019. október 24-én (csütörtök) 17 órától a Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár közös rendezvényén dr. Kiglics István, a Ryukoku Egyetem (Kiotó) emeritus professzora tart előadást Japánról. Az előadás címe: Japán egy kicsit más – egy utazó benyomásai a keleti végeken.
Helyszín: Thirring Lajos terem.

2019. október 15., kedd

Magvető zsebkönyvtár

A könyvkötészet díszítő technikája a fedőlapon jelent meg a könyv elején, illetve a végén (gyakran a könyv lapjainak élén is). A márványozás – lebegő tinta vagy török papír – a XVII. században terjedt el Európában. A víz felszínén úszó festékből nemcsak amorf mintákat hozhatunk létre, kis odafigyeléssel egész virágoskerteket is kreálhatunk. De minden korszaknak van egy csúcspontja, amelyet elérve hamar bekövetkezik a trónfosztás is. A régi kemény bőrkötésű, arannyal szegélyezett, dombornyomású, ezer színnel festett fedőlapos könyveket leváltották a sokkal letisztultabb, egyszerűbb, olcsóbb változataik, amelyek tömegnyomtatásban érkezhetnek futószalagon. Manapság megmaradt egyedi, kézműves papírfestő technikának. Műhelyünkben könyvrestaurátorunk a mai napig alkalmazza. A Magvető Kiadó az elmúlt évben úgy döntött feleleveníti a márványozás művészetét – habár csak nyomtatott borítók képében –, és elindította színes-szagos zsebkönyvsorozatát.

2019. október 13., vasárnap

Láng Lajos (1849. október 13. – 1918. március 28.)

170 évvel ezelőtt ezen a napon (október 13.) született Láng Lajos közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, kereskedelemügyi miniszter, az MTA rendes tagja. Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károly és Jekelfalussy József közreműködésével megszerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. A társadalmi deficit című vitairatában bírálta a dzsentri távolmaradását az ipari és a kereskedelmi élettől, aminek főszerepet tulajdonított az ország lemaradásában. A közgazdaság elmélete című kötetében a klasszikus angol közgazdaságtan tételeit foglalta össze az egyetemi hallgatók számára. Fordításában jelent meg 1879–1880-ban Pierre Paul Leroy-Beaulieu négykötetes Pénzügytana, valamint 1891-ben David Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve.

Forrás: Rózsa Dávid: Láng Lajos. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 448–449. p.

2019. október 12., szombat

Fidelis Ruppert: Időskor és növekedés

Fidelis Ruppert: Időskor és növekedés 
Fordította: Somorjai Gabi
[Pannonhalma], Bencés Kiadó, 2019. 218 p.
Raktári jelzet: 660349

A mi szélességi fokunkon az a mondás járja: „Annyi idősek vagyunk, amennyinek érezzük magunkat.” Akkor szoktuk ezt mondani, ha a korunkat kérdezik, de fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy igazából sokkal fiatalabbak vagyunk a biológiai korunknál, mert még fiatalnak érezzük magunkat, és nem akarunk tudni az öregségről. Ezzel azonban elnyomjuk a tényt, hogy igazából öregebbek vagyunk annál, amennyinek érezzük magunkat. Szép dolog, ha előrehaladott korban is jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendünk. De okosan tesszük-e, ha nem veszünk tudomást a valódi korunkról és azokról a fontos kérdésekről, amelyek élettörténetünk ebben a szakaszában várnak ránk. Nem kifizetődő, ha elfojtjuk valódi korunkat. Magunknak sem teszünk jót ezzel, mert elszalasztjuk az esélyt, hogy termékennyé tegyük öregségünket, ezt a döntő fontosságú életszakaszt. Arthur Schopenhauer Aforizmák az életbölcsességről című művében Voltaire-től idéz: „Akiben nem az életkorának megfelelő lélek él, arra kora minden nyűge-baja rászakad”. Az érettség jele, ha felismerjük a mindenkori életszakasz esélyeit és veszélyeit, és a jövőben ennek megfelelően élünk. Az is időszerűnek tűnik, hogy rákérdezünk az öregség mélyebb értelmére, és utakat keresünk, hogy értelmesen tudjuk alakítani életünk befejező, azt megkoronázó szakaszát. A könyv gondolatmenete elsősorban a szerző saját tapasztalatára épül, felhasználja a gazdag szerzetesi hagyományt, de más kultúrákkal, különösen Afrikával való találkozásra is épít. 

A könyvtárban itt található. 

K. Á.

2019. október 11., péntek

A tojás világnapja (október 11.)


A Nemzetközi Tojásszövetség kezdeményezésére 1996 óta minden október második péntekén a tojás világnapját ünnepeljük.

Vekerdy Tamásra emlékezünk (1935-2019)


„Aki jól szeret, az megismer és elfogad – saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt. És egyben benne – és általa – létezik tovább.” (Vekerdy Tamás: Jól szeretni)

Vekerdy Tamás szerint az iskolának gyermekközpontúnak kellene lennie, ez a változás pedig csakis a XX. század elején létrejött reformpedagógiák kialakult gyakorlatának alkalmazásával lehetséges. Az alternatív módszerek támogatója volt, jelentős szerepet töltött be a hazai Waldorf-iskolák megszervezésében és tanárképzésének kialakításában. 


2019. október 10., csütörtök

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor októberben is Családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. 
Helyszín: Thirring Lajos terem.

2019. október 9., szerda

Jekelfalussy József (1849. október 9. – 1901. február 12.)

170 évvel ezelőtt ezen a napon (október 9.) született Jekelfalussy József statisztikus, a KSH igazgatója, az MTA rendes tagja. 1881-ben Jekelfalussyt miniszteri titkárnak nevezték ki, 1883-ban pedig immár titkári címmel – Keleti Károly közvetlen munkatársaként és barátjaként – az Elnöki Osztály vezetésére kapott felkérést. 1888-ban aligazgatóként Keleti Károly helyettesének nevezték ki, ezt követően pedig a hivatal Jekelfalussy irányításával megkezdte az 1890-es népszámlálás előkészítését. Keleti Károly halálát követően, 1892-ben igazgatónak nevezték ki, amihez miniszteri tanácsosi cím is társult. Igazgatóként több területen is érdemeket szerzett. Átalakította, egységesebbé, tömörebbé, áttekinthetőbbé tette a hivatal kiadványait, illetve jelentősen bővült is azok tematikája. Mindezek mellett elindította a Statisztikai Közlemények új folyamát. Elérte, hogy a hivatal az elsődleges, s ne a másodlagos, más hatóság által már átnézett, feldolgozott adatokkal dolgozhasson. Még aligazgatóként hozta létre a vidéken működő statisztikai kirendeltségeket, ezek igazgatósága alatt már az adatgyűjtéseket is ellenőrizték. Továbbá előkészítette és megfogalmazta az 1897. évi XXXV. törvénycikket, amely a statisztikai hivatalról is rendelkezett. 

Igazgatói tevékenységének egyik legmaradandóbb hatása, hogy állami költségvetésből felépült a hivatal 1898-ban átadott központi épülete, amely ma is a KSH székhelyéül szolgál. Hivatalvezetői tevékenysége során újraszervezte az áruforgalmi, a hitel-, az oktatás és a piacügyi statisztikát, a bűnügyi és tűzkárstatisztikát, a zálogkölcsönügyletek statisztikáját, az állami anyakönyvezés 1895-ben történt bevezetése után a népmozgalmi statisztikát, illetve bekerült az adatgyűjtések közé a foglalkozási baleseti statisztika is. Igazgatói működésének ideje alatt, 1893-ban hajtották végre az azóta is kiemelkedő teljesítménynek számító országos cigányösszeírást, illetve 1895-ben az első teljes körű mezőgazdasági összeírást is. 

Hivatali teendői mellett szerkesztői feladatokat is ellátott. 1887-től 1895-ig Vargha Gyulával együtt szerkesztette a Közgazdasági és statisztikai évkönyvet. Az évkönyv igyekezett bemutatni az ország hozzáértő közönségének a külföldi adatokat, továbbá a statisztika belföldi népszerűsítésére törekedett. Emellett 1889-ben felkérték a Nemzetgazdasági Szemle (a folyóiratot 1893-ig Nemzetgazdasági Szemlének, 1893 és 1895 között Közgazdasági és Közigazgatási Szemlének, 1895 után Közgazdasági Szemlének hívták) szerkesztői feladatának ellátására is, amit tizenegy éven keresztül gyakorolt. Jekelfalussy szerkesztői működésének megkezdésekor átszervezte a lapot, helyet kaptak benne a nem pártszemléletet tükröző napi gazdasági kérdések, valamint a külföldi közgazdasági áramlatok és a nemzetközi gazdasági élet jelentős eseményei is. 

Forrás: Kovács Csaba: Jekelfalussy József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 342–344. p.  

Postai világnap (október 9.)

Október 9-e a postai világnap, ma ünnepeljük a több száz éves hagyományokkal rendelkező és tömegek számára elérhető levél- és csomagküldő szolgálatok létezését. Régebben lovas futárok, galambok, néhol tevék szállították a fontos küldeményeket. Manapság a postai hivatalok közvetítenek feladó és címzett között. Tudták, hogy a múlt században legálisan lehetett embereket feladni csomagként, vagy hogy Angliában rendszeresen lopják a címerrel jelzett piros postaládákat, és ezeket értékesítik?

2019. október 8., kedd

Keszler Ágnes: 40 felett stílusosan

2019. október 10-én (csütörtök) 17 órától a KSH Könyvtár beszélgetőklubjának következő vendége Keszler Ágnes. Előadásának címe: 40 felett stílusosan.  
Helyszín: Thirring Lajos terem.

2019. október 6., vasárnap

Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése: 1849. október 6.

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg.

2019. október 3., csütörtök

Zala Júlia (1919. október 3. – 1994. november 12.)

100 évvel ezelőtt ezen a napon (október 3.) született Zala Júlia statisztikus, a KSH elnökhelyettese, a GKI igazgatója. Első közgazdasági tanulmánya 1941-ben A járadékbirtok-rendszer című tanári diplomamunkája volt. Doktori értekezését 1942-ben könyvviteltanból írta A számvitel fejlődése az Egyesült Államokban címmel. Cikkei, könyvei és elemzései sokat tettek a statisztikai tájékoztatás nyilvánosságáért, a gazdaságstatisztika, valamint a hazai gazdaságkutatás és elemzés fejlesztéséért. Művei kiterjedtek a gazdasági hatékonyság vizsgálatára, az árpolitika kérdéseire, az inflációs folyamatokra, a gazdasági szabályozó rendszer működésére; az 1960-as és az 1970-es években hozzájárultak a hazai gazdaságpolitika megváltozásához. Több mint kétszáz tanulmány, cikk, könyv, illetve társszerzőként megírt könyvrészlet főződik nevéhez. Húsz műve idegen nyelven (angolul, franciául, németül és oroszul) is megjelent. Gazdag és sokrétű szakirodalmi tevékenysége segítette a hazai és a nemzetközi statisztikai szervezet fejlesztését, hozzájárult a gazdaságstatisztikai adatok jobb megbízhatóságához, széles nyilvánosságához, elősegítette a nemzetközi összehasonlíthatóságot. Pályája végén banküzemtani és vállalatgazdasági kérdéseket kutatott. 

Forrás: Fenyvesi Lászlóné – Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán: Zala Júlia. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 758–759. p.