2019. november 28., csütörtök

Kincses Katalin Mária: Tábori sebesültellátás Magyarországon a XVI-XVIII. században

Kincses Katalin Mária: Tábori sebesültellátás Magyarországon a XVI-XVIII. században
Budapest : Gondolat K., 2019. 180 p.
Raktári jelzet: 660579   

Kincses Katalin az egymást követő példák sorával igyekszik bemutatni a tábori sebészet fejlődését. A tábori sebészek, más néven chirurgusok, borbély-sebészek, vagy felcserek hosszú ideig nem álltak a hadseregek állandó alkalmazásában. A lőfegyverek tömegessé vált használata azonban olyan új sebtípusokat és olyan nagymértékű veszteségnövekedést okozott, ami felértékelte ezeknek a sebészeknek a tevékenységét. 

 A nagyobb sebészek innovatív munkáit, mint Ambroise Paré, Giovanni de Vigo, vagy Hans von Gersdorff röviden ismerteti. Ugyanígy tesz, amikor a katonaírók szakmunkáinak a tábori sebesültellátásra vonatkozó nézeteit mutatja be. Ilyen módon Lazarus Schwendi vagy Zrínyi Miklós hadtudományi írásaiból is idéz. 

Az európai szintű orvostudományi fejlődéssel párhuzamosan mutatja meg az oszmán uralom alatt felvonulási területté vált Magyarország tábori sebesültellátásának módszereit. Az egyes uralkodók (magyar királyok, erdélyi fejedelmek) intézkedésein keresztül próbál meg a lehető legteljesebb képet alkotni a katonaorvoslás hazai fejlődéséről. 

Az orvoslás és a hadászat eme köztes területének szervezetlenségét végül a felvilágosult abszolutizmus politikája Gerard van Swieten szakmai felügyeletével és újításaival, valamint a II. József által alapított katonaorvosi egyetem, a Josephinum megalapításával számolta fel. 

A fent bemutatott mű korántsem teljes, egy nagyobb, összefoglaló monográfia kiindulópontjának tekinthető. Témája méltatlanul elhanyagolt, pedig hadtörténet, művelődéstörténet, tudománytörténet és mentalitástörténet közös határmezsgyéjén fekszik, így az összes említett aldiszciplína kutatója érdeklődéssel olvashatja. A további kutatást pedig a könnyen áttekinthető bibliográfia, személynév-mutató és földrajzinév-mutató segíti.

A könyvtárban itt található.

"kolostor" 

2019. november 26., kedd

I. Mátyás és az igazságszolgáltatás: Az Országos Bírósági Hivatal tudományos konferenciája

I. Mátyás és az igazságszolgáltatás: Az Országos Bírósági Hivatal tudományos konferenciája
Szerk.: Peres Zsuzsanna – Révész T. Mihály. 
Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 2019. 165 p.
Raktári jelzet: 857941 

A kétnapos tudományos konferencia előadásait tartalmazó kötet szerzői elismert, hivatásos történészek, akik arra vállalkoztak, hogy a legújabb eredmények alapján vegyék ismét górcső alá I. (Hunyadi) Mátyás igazságszolgáltatási tevékenységét. 

A kiadványban olvasható tanulmány a krónikaírás és a törvényalkotás korabeli módjáról (Mikó Gábor), Mátyás törvényeiről átfogóan (Horváth Attila), Mátyás 1486. évi nagyobb dekrétumáról (Béli Gábor) és annak magánjogi társadalomképéről (Veress Emőd). A fentiek mellett újdonságokat tudhatunk meg Mátyás király levelezési szokásairól (Rácz György), Mátyás visegrádi palotájáról (Buzás Gergely), a középkori és kora újkori vesztőhelyek régészetéről (Kováts István), valamint az ELTE Könyvtár és Levéltár a konferencia témájához kapcsolódó régi könyves nyomtatott és kéziratos anyagáról (Knapp Éva). 

Az ajánlott könyvet kiemelkedően igényes képi illusztrációkkal színesítették és hozták közelebb az érdeklődőkhöz. 

A könyvtárban itt található.


– áfonya –

2019. november 22., péntek

Szociofotó-kiállításmegnyitó



 A KSH Könyvtár és a Magyarország Felfedezése Alapítvány
szeretettel meghívja Önt
Szociofotó-kiállításának megnyitójára!

Időpont: 2019. december 2. (hétfő) 17 óra



Marketing a térítéses információszolgáltatásokban konferencia



Szeretettel meghívunk mindenkit a 
Marketing a térítéses információszolgáltatásokban 
című konferenciára!

Időpont: 2019. november 28. (csütörtök)

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni ezen a linken lehet.

Mihail Bulgakov: Egy fiatal orvos feljegyzései


Mihail Bulgakov: Egy fiatal orvos feljegyzései
Budapest : Magvető Kvk., 2019. 212, [1] p.
Rakt. jelzet: 661679 
                                      
Bulgakov értelmiségi családból származott. 1916-ban fejezte be az orvosi egyetemet, majd orvos lett a szmolenszki  járás egyik falujában. Az orvosi gyakorlat szolgáltatott anyagot az Egy ifjú orvos feljegyzései c. ciklus elbeszéléseihez.   

A novellák hőse egy 23 éves fiatalember, aki frissen végzett az orvosi fakultáson Moszkvában.  A fiatal orvost falura küldik. A hosszú út után megismerkedik a kollégákkal, a felcserrel, a szülésznőkkel és a kórház felszereltségével, és retteg, hogy sérvműtétet kell végeznie. Majd elismerően méri fel elődje eszközeit és a rendelkezésre álló gyógyszereket. Végül az úttól és élményeitől  fáradtan ágynak dől, de nemsokára felébresztik. 

Egy balesetben megsérült lányt hoznak, akinek fél lábát amputálnia kell. Sokáig kétséges, hogy a lány túléli, de végül a lány túléli. A lány apjával két és fél hónap múlva jelentkezik két mankóra támaszkodva. A lány egy egyszerű, hófehér, vörös kakassal hímzett törölközőt ad át az orvosnak. Az orvos először nem akarja elfogadni, de aztán elveszi. 

A második novellában egy szülést kell levezetnie, komplikációval, de sikerrel.  A fiatal orvos (Bulgakov) másfél év után egy városi kórházba kerül. Bulgakov nem folytatja sokáig az orvosi gyakorlatot, az írásnak szenteli életét. Tollából számos remekmű született, több csak halála után került nyilvánosságra, így feledhetetlen remekműve, a Mester és Margarita.

A könyvtárban itt található.
 
K. Á.


2019. november 21., csütörtök

A televízió világnapja: A legnépszerűbb tv-műsorok


A TELEVÍZIÓ VILÁGNAPJÁt minden évben november 21-én tartják 1996 óta. Célja, hogy a televíziós társaságok olyan témákat állítsanak középpontba, mint a béke, az együttműködés, a fejlődés.

Forrás: Jeles Napok

Ebből az alkalomból összeállítottunk egy statisztikát a legnépszerűbb műsorokból! 

Mennyi kávét isznak a könyvtárosok?


Mennyi kávé kell a könyvtárosoknak ahhoz, hogy el tudják végezni a munkájukat? Ere a kérdésre megkapjuk a választ, ha megtekintjük a Library Journal felmérését, amelyből kiderül, hogy a könyvtárosok 60%-a rendszeres kávéfogyasztó.

Nemrégiben egy @vantine nevű könyvtáros vetette fel a kérdést a Twitteren: „Kell lennie egy Library Journal cikknek, amely arról szól, hogy pontosan mennyi kávéra van szüksége egy könyvtárosnak, hogy megfelelően el tudja végezni a munkáját.” A Library Journal vette a bátorságot és posztolt egy kérdést az olvasóinak Twitteren szeptember 25-én. A kérdés így szólt: „Mint könyvtári dolgozó, hány csésze kávéra van szüksége naponta, hogy produktív tudjon lenni?” 

A válaszadók 26%-a mondta azt, hogy 1-2 csésze kávé elegendő naponta, 28% válaszolta, hogy 3-4 csészére van szüksége. Mindössze 7% vallotta be, hogy napi 4 csésze kávénál többet kell meginni a munka elvégzéséhez. Az összes válaszadó 39%-a mondta azt, hogy egyáltalán nem kávézik. 

A nem kávézók 46%-a (nem meglepően) teafogyasztó. A további 20% előnyben részesíti az üdítőket és a 3% mondja azt, hogy csokoládéra van szüksége a megfelelő munkához. A maradék 31% jelölte meg a negyedik választ, ami a „Szupererő” volt.

Forrás: Library Journal 

ZP

Julia Donaldson: Bot Benő


Julia Donaldson: Bot Benő  
Fordította:  Papp Gábor Zsigmond
Budapest: Pozsonyi Pagony Kft., 2017. 30 p.
Raktári jelzet: 652669

Bottal üthetik nyomomat, ha egyszer eltűnök…

Hogy honnan, az teljesen mellékes, hiszen nem földrajzi, hanem etikai ügyben fordulok a (remélhetőleg nagy) közönséghez. A közelmúltban ajándékoztam ugyanis a Bot Benő című könyvet egy nagycsoportos óvodás hölgynek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majd ő fogja elmesélni, sőt, hamarosan elolvasni a történetet néhány hónapja született húgának. Természetesen a vásárlás előtt, mint mindig, tájékozódtam, nehogy valami csalódás érjen - engem. Meg persze az ajándékozottat. De ha nincs kifejezetten előírva, milyen könyvre vágyik az illető (vagy a szülői bizottság), miért ne választhatnék valami olyasmit, ami engem is érdekel… 

Bot Benő története történetesen olyan, amit már a könyv fülszövege alapján is el akartam olvasni. A borító is tetszett, valószínűsítettem hát, hogy a belbecs is igényes marad, és ebben nem kellett csalódnom. Amitől elsőre kissé megriadtam az, hogy a sztori versben van elbeszélve, és ez néha egy magyar anyanyelvű szerzőnek, s általa az olvasójának is komoly gondot okoz. Ráadásul műfordításról van szó, úgyhogy kemény botba vágta a fejszéjét a fordító, aki ezt az írást akarta magyarra átültetni - de sikerült könnyed, humoros és könnyen felolvasható magyar szöveget alkotnia. 

Másik kellemes meglepetésem, hogy Bot Benő szívszorító történetét keménylapos kiadásban olvashatja az érdeklődő, vagyis én. Na jó, nem én.  A célközönség nálam némileg fiatalabb, és ha még a kishúgok, kisöccsök is be vannak vonva egy közös mesélésbe, mégiscsak indokolt a strapabíró kivitel. Márpedig legyenek bevonva, mert ez egy megrendítően szép, tragikusan komikus, komikusan megrázó történet, amin minden korosztálynak van elgondolkodnivalója, például az, hogy milyen jogon ítélünk meg (és el) valakit az első benyomás vagy egy ránk kényszerített előítélet alapján. Mert azt mondanom sem kell ugye, hogy míg a kölkök a meséjükkel vannak elfoglalva, a szülői közösség is azon kapja magát, hogy teljes gőzzel szurkol, hogy Bot Benő sorsa jobbra forduljon, miközben azért - nyilván kissé szégyenkezve - rettentően jól mulat a tulajdonképpen tényleg rettentően groteszk kalandokon. 

Mindenki nyugodjon meg, a végén minden rendbe jön. És mindenkit kérek, hogy semmilyen bottal ne üsse a nyomomat, ha véletlenül eltűnnék. És engem se, ha nem tűnnék el.

A könyvtárban itt található.

ubgo