2020. május 28., csütörtök

Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem V.

A múlt heti plágiumvizsgáló témakört folytatjuk a sorozat következő Jó tudni! blogjában. Milyen plágiumvizsgáló módszerek léteznek? Melyiket érdemes ismerni? Mire lehet használni? Milyen hazai fejlesztésekről érdemes tudni? A Google találatai mennyiben segítenek a felkutatásban? Bepillantás a tudományos keresők világába. Minikörkép határon innen és túlról. 

Ki ne szeretné tudni, hogy vajon felhasználták-e már valahol a saját blogján, weboldalán található információkat. A többség ilyen célból veszi igénybe a Google keresőjét, amelynek az első találatai sokak számára megoldást jelentenek, pedig ebben nem segít. A plágiumkeresésben nem mérvadó ez az információ, mert szinte csak a keresőoptimalizálási eszközöket használó oldalakat mutatja meg (Search Engine Optimization, röviden SEO). 

Akkor hová fordulhatunk? A legfontosabb, hogy meglegyen a technikai háttér, ami a korábban már feldolgozott anyagok adatbázisát jelenti. Ezek működtetéséhez, fenntartásához komoly anyagi háttér szükséges, például ezért fizetősek a tudományos publikációs forrásokat gyűjtő oldalak szolgáltatásai. Találunk ingyenesek lehetőségeket is, de ezek kevéssé eredményesek, mert csak az általános keresőmotorokat használják forrásként, és például a Google a ritkán hivatkozott oldalakat alig veszi figyelembe, így torzul a végeredmény. 

Több komoly plágiumkereső létezik. Az ingyenesen elérhetők közül egyet emelnénk ki, amely talán a legnagyobb, a Viper. Adatbázisában több mint 10 milliárd forrásdokumentum található, azonban a tudományos összetételük nem ismert. A vizsgálandó dokumentumnak nincs méretbeli határa. 
A Viper hivatalos oldala: https://www.scanmyessay.com/ 

A Turnitin-ről már korábban esett szó, hiszen az ő felmérésük alapján tipizáljuk a plágiumfajtákat. Az alkalmazásról érdemes tudni róluk, hogy a Plagiarism.org szolgáltatás-csoportot az iParadigms, LLC. cég üzemelteti és fejleszti. 

A szoftver három téren nyújt segítséget: támogatja a tanárokat és a diákokat a tudományos munkák eredetiségének meghatározásában. Az oktatók részére a Turnitin.com-ot fejlesztették, ez egy plágiumkereső szolgáltatás. A diákok munkáját a WriteCheck.com segíti; a tudományos élet terén megjelenő cikkek stb. a iThenticate.com-on ellenőrizhetők. 

Az óriási felhasználói tábornak és az adatbázisoknak köszönhetően a weboldalon számos felmérést, publikációt lehet olvasni a plágium témájában. Az oldal nyelve elsősorban az angol, de más nyelvekre való fordítása folyamatban van. Magyarul még nem érhető el. A link: https://www.checkforplagiarism.net/ 

Saját tollal ékeskedni! 

Egy hazai fejlesztés, a SZTAKI–KOPI, ahol a házi feladatok, diplomadolgozatok, cikkek összehasonlítására van módunk. Alkalmas az egynyelvű plágiumkeresésre, fordítási plágiumkeresésre, mérni tudja az idézetek mennyiségét, és az eredeti szerző megkeresésében is hasznos támpontot nyújt. 

A KOPI adatbázisa több tízezer felhasználó által feltöltött dokumentumot és számos digitális gyűjteményt tartalmaz, de képes a Wikipédia több millió szócikkében is keresni. A KOPI a SZTAKI Desktop GRID alkalmazást használja a Wikipédia írásainak előfeldolgozására. 

„A KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál fejlesztése 2003-ban kezdődött az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya, valamint a Monash University közreműködésével. A fejlesztés célja egy hálózati plágiumkereső portál létrehozása, amelynek segítségével az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumok közötti hasonlóság felderítésével plágium vagy idézet, de akár ugyanannak a dokumentumnak egy régebbi vagy újabb változata is megtalálható.” Olvasható Pataki Máté KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál című összefoglalójában. 
Ezen az oldalon részletes leírást találunk a plagizálás okozatairól, jogszabályi hátteréről: https://kopi.sztaki.hu/index.php?mainpage=law&language=hun&h=pl%C3%A1gium 
A SZTAKI-KOPI hivatalos oldala: https://kopi.sztaki.hu/ 

Érdekes tény, hogy a KOPI a 2003-as indulásával megelőzte a 2004-ben alapított Facebookot. A SZTAKI–KOPI pályázati pénzből működik és elsődleges céljuk, hogy a kereső algoritmusok megkerülésének, kihagyásának lehetőségét csökkentsék. A KOPI által használt egyik eredményes módszer a szöveg töredékekre darabolása, ezzel az átvizsgálható forrásdokumentumok halmazát óriásira tudták növelni. 

A munkában együttműködnek a SZTAKI Szótárral. A szótár segítségével a kiválasztott összes lehetséges nyelven vizsgálja az idézeteket, így az ehhez tartozó töredékek kódjait is tárolják. 

A KOPI már a Wikipédia angol nyelvű feldolgozását megtette, így felismerhetővé vált a Wikipédia szócikkekből készült fordítások felismerése is. Erre a Creative Commons adott lehetőséget. Az oldalon ki is lehet próbálni a plágiumkeresést, az alábbi linken érhető el: https://kopi.sztaki.hu/index.php.

A témában ajánlható forrásként: 
KERESZTFALVINÉ ILYÉS Renáta: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés. Könyvtári Figyelő, 2014. 1. sz. 29–41. 

A képek forrása:
https://pixabay.com/hu/photos/kutya-mopsz-arc-pet-fekete-2640076/ https://pixabay.com/hu/photos/ballag%C3%A1s-oklev%C3%A9l-oktat%C3%A1s-1449488/ https://dsd.sztaki.hu/hu/node/132

Magyar László András: Paracelsus Magyarországon: 24 igaz történet


Magyar László András: Paracelsus Magyarországon: 24 igaz történet
Budapest : Gondolat K., 2019. 304. p.
Raktári jelzet: 664308

Mindannyiunkban közös az  egészségi állapotunk megtartására, javítására való törekvés. Mindezek ellenére hétköznapi elképzeléseink és korunk tudományos fejlettsége egyedi körülményeket teremtenek az egészségért folytatott küzdelmünkben. Az ilyen egyedi helyzeteket megragadó írások színes rengetegébe tekinthetünk be a Paracelsus Magyarországon című tanulmánygyűjtemény által.

Magyar László András írásait egyféle mítoszrombolád, vagy csak a szemeket felnyitó szándék vezérli. Ilyen Köleséri Sámuelnek, a neves erdélyi orvosnak a valódi képzettségét, iskolai végzettségét taglaló írása. Ugyanakkor igyekszik elismerni a hazai és a külhoni orvostudomány nagyjainak eredményeit is. Elismerő írásai közé tartozik az első magyarországi művégtaggyárnak (1915) és alapítójának, Dollinger Gyulának az ismertetése is.
 
Mindazonáltal ne várjuk, hogy a szerzőt csak az orvosnagyságok portréi vonzanák.  Olykor, mintha az egyéni érdeklődés, a puszta kíváncsiság vezette volna végig egy témán. Így megtudhatjuk, hogy mióta és milyen körülmények között lett az orvosok jelképévé a fehér köpeny és a membrános fonendoszkóp. Bármely érdeklődő, a világra nyitott ember kérdéseit megválaszolja megbízható forrásai segítségével.

Magyar írásaitól a humor sem áll távol. Keserű mosolyt csalhat mindannyiunk arcára az 1851-es Habsburg birodalmi rendelet felemlítése, amely a bűnözők védelmében tiltotta az elmebetegek börtönbe szállítását. Ezen szabályozás miatt kellett a kórházi elmekórtani osztályokat kialakítani. 

Az orvostörténet általánosabb, „tankönyvi” jellegű  szövegei is megtalálhatók ebben az adatgazdag kiadványban. Ilyen, a Közegészségügy Erdélyben 1700 körül és Az orvostársadalom története Magyarországon 1945-ig című két, hosszabb publikációja. A kötet tanulmányai rövidek, mégis informatívak. Bátran válogassanak közülük.

„kolostor”

A könyvtárban itt található.

Mikszát Kálmánra emlékezünk

110 éve hunyt el Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.) a tehetséges író, a legnagyobb palóc, a nagy mesemondó, aki mindig csak író akart lenni. Neve hallatán sokunknak eszébe jut egy piros esernyő… 

„Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.” – állította. El is érte a vágyott ismertséget. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tót atyafiak, A jó palócok… sorolhatnánk ismert és kevésbé ismert alkotásait. Író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. 

Élete, művei az érettségi tételek sorában szerepel, alakja a magyar általános műveltség része. Iskolát, teret, utcát is neveztek el róla, számos művét megfilmesítették, tv-játékok készületek belőlük, a mai napig szerepelnek a színházak repertoárjaiban. 

De milyen az a mikszáthi stílus? Miért lehetett korának olyan népszerű írója? Mi volt a titka? Miért ajánlanánk írásait az Olvasónak?

Mikszáth Kálmán autogramot ad

„Nem ismerek írót az egész világirodalomban, akinek elbeszélő hangja annyira közel állana az élőszóhoz, mint a Mikszáthé. Mintha csakugyan eleven beszéd csengene fülembe olvasásakor, folyton modulálódva: az elbeszélés folyamában nyugodtan, kényelmesen ömlik, egy-egy jelenetnél ellágyul, halk, alig észrevehető, de érzésemet éppen ezért erősen ingerlő remegések járják át, egy másiknál gyorsabb ütembe lendül, - szóval él és a maga kifejező eszközeivel kiséri a történet folyamát. Mintha nem is volna köztünk az a nagy távolság, amely az írót az olvasótól elválasztja, hanem előttem ülne az író és mondaná nekem a mondanivalóját. Ez Mikszáth közvetlensége, minden jellemvonása között a legjellemzőbb. Nemcsak az előadás dolga ez a közvetlenség, hanem a mű egész természetéé, a mese alkatáé, az ember és természet-látásé is.” 

„Az az ellentét, amely a kicsiny ember kicsiny dolgai és a fontosság között van, amellyel nézik és csinálják őket, adja a humor egyik legfőbb elemét. Nem humoros dolog-e, mikor egy egész vármegye urai minden eszüket, minden ravaszságukat, minden erejüket megfeszítik, hogy egy szolgabíró számára megkaparintsanak egy hozományt? Vagy mikor emberek sorsa azon fordul meg, vajon megkerül-e egy esernyőnyél, amelybe egy hóbortos ember belerejtette a pénzét? Mikszáth emberei majd mindig ilyen bonyodalmakba keverednek s ilyenkor magából a történetből fejlődik ki a humor. Még ahol tragikai is a történet: például a Beszterce ostromában, ott is azt látjuk. Pongrác gróf élete fogytáig élhetett volna a középkori váruraság illúziójában, ha nem hozza hirtelen érintkezésbe a való élettel egy kicsiny esemény: a cirkuszi nő megszökése.” 

 „Nagy élvező Mikszáth, gyönyörködni tud mindenben, amit az élet nyújt. Boldog ember.” 

Az idézetek a Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író és műfordító Schöpflin Aladár 1910-ben a Nyugatban megjelent írásában szerepelnek. Az alábbi linken az egész írás megtalálható, érdemes elolvasni:
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00054/01462.htm 

Milyen érdekességeket, tényeket érdemes tudni az életéről? Rá emlékezve állítottunk össze egy csokorral! 

A Mikszáth-óra
Mindkét nagyapját Sámuelnek hívták. Ősei mind evangélikus lelkészek voltak, a sort csak nagyapja törte meg. Kétszer vette feleségül ugyanazt a nőt, Mauks Ilonát. 135 írói álnevet használt, amelyek között számok, matematikai jelek és mitológiai nevek is akadtak. Szülőfaluját, Szklabonyát 1910-ben Mikszáthfalvára változtatták. Magyarország egyetlen Mikszáth-múzeuma a Nógrád megyei Horpácson van. Palócföldön járva érdemes ellátogatni ide. 

A kúria, amelyet az író maga épített, látogatható, információkat az alábbi linkeken olvashatunk:
https://kirandulastippek.hu/palocfold/horpacs-mikszath-emlekhaz
 
Gimnáziumi évei alatt az önképzőkörben írt vallásos énekeket, elbeszélő költeményeket, humoreszkeket, hazafias ódákat. Sőt verseket is írt: „Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.” (részlet) Idegen nyelvre 22 regényét fordították le. Szegedi tartózkodása alatt gyűjtötte össze Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit is. Tőle tudjuk, hogy a Szeged Pilvax az „Arany Oroszlán” volt.
Bővebben ezen a linken olvasható:
https://www.algyoihalaszcsarda.hu/gasztronomia/32-mikszath.html 

Számos lap szerkesztésében részt vett, a Pesti Hírlap munkatársaként lett igazán ismert. Érdemes a linkre kattintva elolvasni a Huszadik Század oldalán Mikszáth Kálmán kedves írását, a „Honnan tudja Mikszáth Kálmán, hogy hány óra van”? címmel:
http://www.huszadikszazad.hu/1906-marcius/kultura/honna-tudja-mikszath-kalman-hogy-hany-ora-van 


Ennek apropóján egy díj is kapcsolódik a Mikszáth Kálmán Társasághoz: „Megalapították a Mikszáth-óra díjat, amelyet alkalmanként annak a magyar irodalomtudósnak adnak, akinek életművében középponti helyen szerepel Mikszáth Kálmán életművének kutatása, bemutatása. Eddig hatan kapták meg.”

Törőcsik Mari, az egyik főszereplő
Végül, de nem utolsósorban a bevezetőben említett esernyőről…! Egyik leghíresebb regénye a Szent Péter esernyője, a „babonaság könyve”. Háromszor filmesítették meg, amelyből az első és a harmadik lett igazán híres. Az első filmváltozat forgatókönyvét Karinthy Frigyes írta és Korda Sándor rendezte. A harmadik főszereplője Törőcsik Mari és Karol Machata volt, magyar–csehszlovák játékfilm, melyet a mai napig játszanak. Theodore Rooseveltnek annyira kedvence volt a regény, hogy amikor Magyarországon járt (1910-ben ex-elnökként) külön felkereste az írót nagyrabecsülése jeléül.

Források, olvasnivalók:
https://www.youtube.com/watch?v=o4fgoQEI-eg, filmkocka, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=1062835 (Készítette: Hunnia Filmstúdió, Štúdio Hraných Filmov)

2020. május 27., szerda

szerk. Erdélyi Gabriella: Érzelmek és mostohák : Mozaikcsaládok a régi Magyarországon (1500-1850)


szerk. Erdélyi Gabriella: Érzelmek és mostohák : Mozaikcsaládok a régi Magyarországon (1500-1850)
Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2019. 291 p.
Raktári jelzet: E 015507

Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Lendület Családtörténeti kutatócsoportja a Magyar Családtörténetek negyedik kötetében a mozaikcsaládokat teszi tudományos vizsgálat tárgyává a XVI–XIX. századi Magyarországon. 

Bár azt hinnénk, hogy nem volt túl gyakori, mégis a levéltári anyagok alapján lehet mondani, hogy mindennaposnak számított. Ez az ideális szülő-gyermek közösség már csak a nagy halandóság miatt sem valósulhatott meg sok helyen. A kötet szerzői egy-egy család néhány évtizedes történetét tárják elénk három nagyobb téma köré csoportosítva. A családi tárgyak, az öröklés lehetőségei, gondoskodás a leszármazottakról, a családi konfliktusok megvitatása (levelezés és bírósági perek alapján), végül a családi szerepek betöltését tárgyalva. 

Olvashatunk külön tanulmányt erdélyi síremlékekről, mint az érzelmek történetének forrásairól; Czobor Erzsébetről, aki anyaként és mostohaanyaként is részt vett a Thurzó család életében. Mit lehet megtudni a XVIII–XIX. századi büntetőperek vádlottjairól, vallomásaik alapján? Milyen konfliktusokkal járhatott egy új szülő belépése egy családba? Minden élettörténet tanulságos élethelyzeteket rá elénk. 

Szendrey Júlia Horvát Árpád feleségeként folytathatta rendszeres publikációs tevékenységét, szellemi munkáját, ez kiderül lakásuk egykori leírásából. Gyermekeik levelezése még féltestvérükkel, Petőfi Zoltánnal is meghitt, közvetlen a nagy korkülönbségek ellenére. 

Az utolsó fejezetben pedig a lánykori naplóiról híres Slachta Etelkáról olvashatunk, milyen szempontok szerint választott udvarlói közül, mit gondolt és tudott a házasságról és a családi mindennapokról. Valamint, hogy elgondolásai, majd tapasztalatai miként jelennek meg magáncélú és közhasznú írásaiban.

A könyvtárban itt található.

2020. május 26., kedd

Robin Sharma: Hajnali 5 óra klub


Robin Sharma: Hajnali 5 óra klub
[Budapest]: Trivium K., cop. 2020. 383 p.
Raktári jelzet: 662840

Milyen lenne, ha minden reggel erőtől duzzadóan, koncentrált aggyal és olyan lelki nyugalommal állhatnánk neki a napnak, amit egy jógi is megirigyelhetne? Ebből a könyvből mindezt megismerhetjük. Méghozzá a korán kelés egyszerű, de annál hatékonyabb módjával. 

Több kutatás is megerősítette a hajnali ébredés pozitív hatását. A sikeres emberek pedig már régóta használják ki a hajnal első óráinak az erejét. Robin Sharman ráadásul mindezt a tudást egy olyan vicces és eseménydús könyvbe sűrítette bele, hogy észrevehetetlenül is magunkba szívjuk az ismereteket. 

A történetet követve elgondolkozunk az élet és a tetteink jelentőségén. Hiszen, ha mi magunk nem ragadjuk meg a lehetőségeinket, akkor más se fogja megtenni helyettünk. Már pedig egy ilyen könnyen kivitelezhető dolgot, mint a korán kelést miért is ne használnánk ki. Nemde? 

A könyvtárban itt található.

2020. május 25., hétfő

G. Ekler Ágnes – Makovecz Anna: Mesék és képek


G. Ekler Ágnes – Makovecz Anna: Mesék és képek
Budapest: Editio Plurilingua, 2019. 83 p.
Raktári jelzet: 662093

G. Ekler Ágnestől egy 2006-ban megjelent füzet került a kezembe nemrég, melyet a Waldorf-pedagógia és a modern kor problémáinak összefüggéseiről írt. Sokszínűen, széles látókörrel, mégis egészen apró részletekre kitérve, máig érvényesen. Ezért keltette fel az érdeklődésemet mostani mesegyűjteménye. Minden sorában érezhető, hogy a tanítást valóban művészetnek tartja. 

Történeteiben életre kell a patak, az orgonabokor, egy árva körömvirág és egy álmodozó tavirózsa. A kis rigó pedig repülni tanulás közben megtudja a vérehulló fecskefű sorsát és történetét. A szép, nagyravágyó bükkfa, aki kétfelé nyúló ágaival a napot akarta átölelni, de nem hallgatott a bölcs szóra.  A mesék a tavasz színeivel bodzabokorral és virágzással indulnak, majd a havas, barna dombon őzeket kereső idős ember képe zárja le a kerek esztendőt. 

Makovecz Anna festőművész installációi a mesék hangulatával álomszerűen összesimuló kísérők. Az alkotó művészi munkája mellett szintén elkötelezettje a tanításnak, ugyanis festeni tanít felnőtteket és érdeklődő fiatalokat. Érdemes a gazdag mesekínálatban ilyen kincseket felfedezni.

A könyvtárban itt található.