2020. július 27., hétfő

Varga Máté – Költő László. A csökölyi tallérlelet. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum éremgyűjteménye 2.


Varga Máté – Költő László: A csökölyi tallérlelet. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum éremgyűjteménye 2.
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, 2018. 80 p.
Raktári jelzet: 665590

A kincsek története, a megtalálás öröme a legegyszerűbb tárgyaknak is fokozott jelentőséget kölcsönöz. Minél régebbi egy pénzérme, minél távolabbi országból érkezett, annál jobban megragadja a képzeletet. Ez érvényes az ismertetett katalógus darabjaira is.

A kötet háromoldalas előtanulmányából megismerhetjük a Csököly községben 1993-ban előkerült kincs eredetének és elrejtésének legvalószínűbb történetét. Az érmekatalógusból megtudhatjuk, honnan is ered a tallér megnevezés, a könyv felvázolja a kora újkori német fejedelemségek kereskedelmi kapcsolatait, illetve választ kapunk arra, hogy milyen veszélytől rettegve rejthette el az egykori tulajdonos a feltehetően több nemzedék által összekuporgatott vagyont. 

A kötet további előnyei közé tartozik a részletgazdag fotók gyűjteménye, az egyes tallérok leírása pontos paramétereikkel (például grammban kifejezett súly, kibocsátás éve), s a kincslelet tér- és időbeli kontextusba helyezése térkép és grafikonok segítségével.

A kötet bárki számára szabadon hozzáférhető a következő linken keresztül:

A könyvtárban itt található.

„kolostor”

2020. július 24., péntek

Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat


Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat         
Budapest: Jaffa K., 2020. 308 p.
Raktári jelzet: 665343

A könyv a fellelhető dokumentumok, a korabeli magyar és lengyel szamizdat kiadványok és az egykori aktív résztvevőkkel készített interjúk segítségével mutatja be, milyen volt a magyar-lengyel ellenzéki kapcsolatok féllegális vagy illegális formája. 

A hiánypótló kötet nem csupán a magyar ellenzék történetét helyezi megvilágításba, de a rendszerváltás folyamatának jobb megértésében is segítségünkre lehet. A könyv a történelem kevésbé ismert és elhallgatott tényeit is vizsgálja. 

Mit tanult a magyar ellenzék a lengyelektől a 80-as évek elején? A szamizdatkészítés technikája. Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? A Szolidaritás mozgalom magyarországi fogadtatása. Hogyan formálódtak a magyar ellenzék politikai céljai a lengyel katonai hatalomátvétel után? Az 1956-os magyar forradalom üzenete. A rendszerváltás hajnalán megalakuló magyar politikai pártokra gyakorolt lengyel hatás.

A könyvtárban itt található.

K. Á.

2020. július 23., csütörtök

Cholnoky Jenő (1870. július 23. – 1950. július 5.)

150 évvel ezelőtt született (július 23.) Cholnoky Jenő földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Cholnoky a geográfia szinte minden ágát eredményesen művelte, de a társadalomtudományok (többek között a történelem), a hidrológia, a klimatológia terén is alapvető megfigyeléseket tett. Maradandó értékeket teremtett a geomorfológia, a karszt-, a település-, az ember- és a regionális földrajz területén. Kiemelkedő szerepet vállalt a Balaton-kutatásban, szerkesztette a Balatoni Szemle című lapot. Kínai utazásáról készült útinaplója a néprajztudomány számára is értékes. A Spitzbergákra tett utazása mellett kiemelkedik a Teleki Pál társaságában tett észak-amerikai útja. Európa csaknem valamennyi országát bejárta. 1898 és 1905 között az Magyar Földrajzi Társaság titkára, ezután 1911-ig főtitkára, 1911-től 1944-ig elnöke volt. 

Gazdag publikációs hagyatéka közel ötvenkötetnyi könyvet és hétszáz különféle tudományos és ismeretterjesztő cikket tartalmaz. Ezek között találunk számos atlaszt, térképet. Kogutowicz Manó, aki 1890-ben megalapította az Magyar Földrajzi Társaságot, először 1896-ban kérte fel közreműködésre, térképkészítésre. Gazdag publikációs hagyatéka közel ötvenkötetnyi könyvet és hétszáz különféle tudományos és ismeretterjesztő cikket tartalmaz. Ezek között találunk számos atlaszt, térképet.

Forrás: Nemes Erzsébet: Cholnoky Jenő. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 135–136. p.

2020. július 3., péntek

Konrad Sutarski: Lengyelország és Magyarország Európa védelmében


Konrad Sutarski: Lengyelország és Magyarország Európa védelmében
ford. Döbrentei Kornél
Budapest: Magyar Napló, Írott Szó Alapítvány, 2019. 181 p.
Raktári jelzet: 664753

A szerző aprólékos részletességgel, az irodalom és a történészi vizsgálatok eszközeivel veszi végig az elmúlt ezer évben az iszlám világ terjeszkedési kísérleteit, a hódításokat és a különböző korokban ezeknek a keresztény alapú európai civilizációra gyakorolt hatását, máig ható konfliktusait. 

A keleti és nyugati életformák és világnézetek ellentétére koncentrál, de nem kizárólagos problémaforrásként azonosítja az arab világ megjelenését. Komoly teret ad a friss lengyel és magyar demokráciákat is alapjaiban érintő globalizmusnak is, illetve a globalizmus gazdasági, erkölcsi és kulturális térhódításának. 

A könyv történelmi távlatba helyezve  mutatja be a lengyel-magyar barátság létrejöttét és elmélyülését. A kötőerőt javarészt a keresztény Európa közös védelme létesítette a két ország között, és ennek a testvéri barátságnak ma ia tanúi és részesei vagyunk.

A könyvtárban itt található.

K. Á.

2020. július 1., szerda

Rabbi Daniel Lapin: Üzleti titkok a Bibliából


Rabbi Daniel Lapin: Üzleti titkok a Bibliából
Szombathely: Immanuel Szószóró, 2019. 283 p.        
Raktári jelzet: E 017287

Talán felmerül a kérdés: Miért éppen Üzleti titkok a Bibliából? Miért nem tenisztitkok a Bibliából stb? Lehetséges, hogy nem hisz valaki a Bibliában. A szerző leszögezi, hogy nem akarja kízárni az illetőt. Ebben a könyvben a zsidó népre összpontosít, Izrael népére, akik szerető gonddal kutatták a Biblia lapjait, és szembetűnő sikerrel ültették a gyakorlatba tanításait. 

A Szentírás komolyan foglalkozik azzal, milyen szerepe van a szórakozásnak az ember dolgaiban, és milyen bibliai titkok kapcsolódnak ehhez, de nincsenek benne részletek a színházzal, mozival, cirkusszal vagy videojátékokkal kapcsolatban. 

Ha Frederick csak búzát termesztene, Gerald pedig kukoricát, ha Harry gyümölcsöt termesztene, Irwin pedig zöldséget stb. és ezek a személyek hetente egyszer összetalálkoznának, hogy kicseréljék a termékeiket egymással, akkor meglepő módon mindegyiküknek több jutna ezekből jóval kevesebb időráfordítással. Ekkora erő rejlik a szakosodásban és cserekereskedelemben. 

A 18. század vége felé Adam Smith, a hívő keresztény skót filozófus és közgazdász népszerűsítette a specializálódott piacgazdaság hatékonyságának fogalmát, ám a zsidók már évezredek óta tisztában voltak ezzel.

A könyvtárban itt található.

K. Á.